2019. február 22., péntek

jelenség..

mi marad a lemenő nap fényéből, ha közben figyelmed az elméd mélyén szavak, fogalmak és viszonyok után kutat, hogy megfoghatóvá tedd a megfoghatatlant?! hiszen a figyelmed egy.. vagy itt van, vagy ott van.. a valóság jelen idejű és totális.. ha figyelmed az elmédben időzik, lemaradsz az életről, arról, ami pillanatnyi, folyton változó, megfoghatatlan, de mégis nyilvánvaló a vansága.. amolyan jelenség.. vagy teljes figyelmeddel beleolvadsz a most szent terébe és akkor bár semmit sem tudsz mondani a naplemente színéről, - ami akár a perifériádon megtörténhet, viszont nem lesz lényeges - de mégis minden sejteddel megismerve a vanság mélységét, érzékeled azt, ami van.. sem többet, sem kevesebbet.. és mégis kielégít.. mert a valóság több mint elegendő.. az élet magáért való és túlcsorduló.. egyetlen dolgot tehetsz, nem állsz ellen, megengeded, hogy a te formádon keresztül is megnyilvánuljon..

💙🌤


2019. február 4., hétfő

hasadás..

legyen az egy hagyma felvágása, vagy egy gomb visszavarrása, az attól lesz értékes, hogy a teljes figyelmed benne van.. abban, amit épp csinálsz, és csak abban.. ez a zen lényege..

a dolog az élőtől kapja az értékét.. a dolog önmagában értéktelen, bár paradox módon istenanyagból áll, mint minden, ami megnyilvánult..

ki az benned aki nem akarja azt csinálni, amit éppen teszel, vagy nem akar ott lenni, ahol éppen vagy.. ha te vagy az, akkor miért csinálod annak ellenére, hogy nem akarod, vagy miért nem mész el onnan? mi ez a meghasonlottság? egy vagy vagy kettő van belőled.. mint fent úgy lent, mint kint úgy bent.. vagy nem? miért nem? azt hiszed megéri? de mi végre is megnyerned az egész világot, ha a lelked kárát vallja?! kit akarsz átverni? a valóság egy, akit átvernél, az valójában nem létezik.. de az sem, aki átverne..

minden szenvedésed abból fakad, hogy nem vállalsz felelősséget a belső teredért, azért, ami épp most van.. hiszen ki az, aki beengedte a belső terébe azt a gondolatot, hogy "nem akarom ezt csinálni"?! vagy bármi más negativitást, megítélést.. ki az, aki ezt a gondolatot, véleményt jó elhitte, hogy ez igaz, ezáltal energiát, valóságot adva egy ártatlan gondolatnak, véleménynek.. hiszen ezek a gondolati és viszonyulásbeli elme buborékok nélküled, az elhívésed nélkül csupán tovatűnő szellő bensőd égboltján, s magától kipukkadnának, ha nem foglalkoznál velük.. de miután figyelmeddel életre kelted, egy rettenetes felhővé fejlődik, mely eltakarva belső fényed árnyékot vet, s kezdődhet is a küzdelem magadban magaddal.. miért gondolod, hogy nagy különbség van aközött, hogy a bármiről és bárkiről, vagy magadról kialakított véleményedet magadra vonatkoztatva, azon keresztül hadakozol magaddal, vagy pedig egy barátoddá személyesített villamossal társalogsz magadban?!

mert a kettő között csak mennyiségi különbség van, nem pedig minőségi..

aki mer beszélni belső hasadásáról, vívódásáról, azt irigységgel fűszerezett félelemmel nézi a környezete.. hiszen nem tartja be a társadalmi normákat.. tabukat feszeget..

aki pedig azt mondja, hogy ez az egész meghasadt elmeállapot nem normális, azt keresztre feszítik..

💙