2014. május 22., csütörtök

vicces.. pont tegnap egy hónapja, hogy elkezdtem a fényességet, és pont tegnap billentem ki, de nagyon.. ráadásul Kati néni szépséges és felemelő szerdai medije után.. azt hiszem, nagyon vigyáznom kell az érzelmi testem ingadozására, mint pl a kéretlen férfienergiákra.. azt még elemeznem kell, miért tudta ilyen süppedésnek indítani a rezgésszámom, mindenesetre roppant tanulságos.. az egészben az érdekes, hogy tegnap estére amilyen mélyre kerültem, ma olyan magasan, kiegyensúlyozottan és leginkább megerősítve érzem magam.. megint csak egy tanulás.. Tanulás a tanulásban, hogy még véletlenül se bántsam magam miatta, hanem nevessek rajta, pont úgy, ahogyan előtte a medin elhangzott.. el kell fogadnom a problémám, addig nem tudom feldolgozni.. úgy érzem, ezért kellett megtörténjen tegnap.. megint teljesen új aspektusból tudtam végigszemlélni az egész folyamatot.. az elmúlt hónapokban történt változások tükrében még erősebben érzem a bizonyosságot, hogy jó irányba haladok..

2014. május 21., szerda

ez a hetem a kísérletezéssel, a határok feszegetésével, kiskapuk keresgetésével és próbálkozásokkal telt.. mind-mind értékes tapasztalat és hálásan köszönöm őket.. megerősített abban, hogy az átállás igenis és nagyon is megtörtént és fölösleges játszadoznom.. csak szépen haladjak tovább úgy, ahogyan elindultam.. a másik nagyon fontos konklúzió, hogy szeressem magamat.. akkor is, ha hibázok, vagy tévedek, mint szülő a gyermekét.. hiszen senkinek és semminek nem tartozom elszámolással, csak önmagamnak, és senkihez és semmihez nem kell viszonyítanom magam, csak önmagamhoz.. és főleg nem kell bizonygatnom semmit senkinek.. így ez a hetem mindenféle csokis és gumicukros tortúra után szépen lezárult és tovább indul a Fehér fény beavatásra koncentrálva.. hiszen semmi nem számít csak a JELenlét, a mindent átható Szeretet..
már megint, lehet, hogy egy hete is nem 3-1-2 tornáztam, és mégis olyan könnyed és légies volt az egész, semmi fáradtság és megterhelő izommunka.. csak a jóleső mozgás..
egészen elképesztő.

2014. május 20., kedd

fantasztikus türelemmel és szeretettel terelgetnek az Égiek.. minden íz próbálkozásomat a második harmadik alkalom után reflux szerű érzéssel metszegetik vissza.. most épp a paradicsom lé járt így..
de hálás vagyok, mert káfcsikovot még ihatok :)

2014. május 17., szombat

ma bátyám szülinapját ünnepeltük hármasban, mert Apu külföldön dolgozik most. a bul​i​miás mennyország Oktogon Bisztróba mentünk ebédelni.. nagyon rendesek voltak, mert mondták, hogy simán lehet olyat, hogy ketten esznek, egy pedig csak iszik.. böjtöl :D jó volt nézni, ahogyan Anyuék jóízűen ettek, a halmokba púpozott ételeket és szimatolni az illatokat. Meglepően nem hozott lázba a helyzet, hogy én is egyek velük, melange KV bőven kielégítette az igényeimet. csak a házi mákos nudlira folyt össze a nyál a számban, de az is azért mert Nagyinak a mindennél finomabb nudlija és szilvás​gombóc​a​ jutott róla eszembe és ahhoz már igen csak erős érzelmi szálak kötnek.. ahogy ezt végig gondoltam, a vágyakozás is csillapodott. egyszerűen annyira nem kívánom a fizikai ételt a gyomromba, hogy felül írja a legtöbb kívánást és vágyakozást. nagyon megkönnyíti a dolgom.. köszönöm..
őrületes tapasztalásom volt tegnap este.. elmentünk Anyuval és 2 barátunkkal 4esben a DiVinóba borozni és beszélgetni. rendeltek sonka és sajt tálat.. legfinomabb proscutto crudok és szalámik figyeltek a tányérról és mindenféle megterhelés nélkül tudtam nemet mondani olaszoknál olyan hőn megszeretett sonkára! teljesen el voltam ragadtatva a helyzettől! persze, ügyesen ki kellett mentenem magam a záporozó "egyél-egyél" és "miért nem eszel?" mondatokból..

2014. május 16., péntek

igazán jóságos észrevételem volt ma.. nem "koszolódok" úgy, mint előtte.. 2 hete mostam hajat, de még mindig nem néz ki úgy, mint amit meg kéne mosni.. nagyon du​rva.. a bőröm is nagyságrenddel kevésbé zsírosodik.. úgy, hogy​ előt​t​e sem voltam zsírosodásra hajlamosnak mondható.. elképesztő a test.. mint egy programozható precíziós műszer.. ezt pedig felkelésnél is érzékelem, mert a héten többször előfordult, hogy 1 perccel az ébresztő óra előtt magamtól felkeltem úgy, hogy minden alkalommal más-más időpontra állítottam..
és ilyesmire az elmúlt 10 évben nem nagyon voltam képes.. köszönöm..

2014. május 14., szerda

őrület.. elszabadultak a hétköznapi mindennapok.. a hétvégén kaptam egy megrendelést szűk határidővel, így sem blogot írni, sem reggeli tornázni nem hagytam magam.. éjjel-nappal műhelyke.. és Anyu, mert most velem volt több napig :)
pedig most kezdődnek az igazi tanítások és megélések és valódi helyzetek.. a játék élesben megy..

jaa.. és az elmúlt napok kevés alvása ma tetőzött, miután hajnali 3-tól reggel 6-ig aludtam, és azóta is boldogan pörgök, ki Bicizek alapanyagért és bütykölök

2014. május 13., kedd

most kezdődik csak az igazán érdekes réz.. a hétköznapi mindennapok megélése új létformámmal..

2014. május 11., vasárnap

kitaláltam, hogy posta után bemegyek a teszkóba kimérős gumicukorért.. miután ezt a gondolatot megengedtem magamnak, és kiderült, hogy olyat már nem forgalmaznak, egy csapásr​a​ vihar kerekedett elmémben.. öröm volt nézni, ahogyan cikáztak a gondolatok ötletek és ellenvetések és szabályosan a fizikai testemben is elkezdtem érzékelni ezt a tombolást.. a helyzet lefölözése az lett, hogy amolyan utolsó vacsora szerűnek összeállítottam egy sós szendvicset meg némi édességet.. mert rájöttem, hogy az extrém édesszájam ellenére a jó kis sós dolgokat is imádom..
módszeresen válogattam a rég nem evett egészségtelen alapanyagokat, mint pl a borjú párizsi, liba májkrém, pannónia sajt meg sajtos szendvicszsömi.. semminek nem néztem az összetevőjét, csak a hozzá társított íz élmény​e​mlék számított.. teljesen lejött testi szintre a folyamat, a gyomrom remegett, mint egy elvonási tünetes drogos.. és mindezek mellett figyeltem arra, hogy ne vegyek nagy mennyiséget, hogy ne maradjon meg, mindenből picit, az íze miatt.. megvettem, összeraktam a szendvicset, hogy útközben megegyem és haza indultam..
azért be kell valljam, isteni fincsi szendvicset raktam össze.. gyomrom megértően fogadta, bár éreztette velem, hogy feleslegesen teszem ezeket a köröket..
Anyu sulija után érte mentem.. gyönyörű idő volt és mindkettőnknek különösen jó hangulata volt. Anyu meg szerette volna ünnepelni valami finomsággal, így jutottunk el a csirke-csibészbe.. úgy gondoltam, hogy szabadságommal élve, kipróbálom, milyen enni pár falatot, hogy ezen a szinten is részese legyek az ő örömének. nagyon furcsák voltak az első falatok.. érezni a számban, rágni, lenyelni.. pocim nem háborgott, kedvesen fogadta az érkező ételt.. később is rendben tette a dolgát. egyedül érzetre volt nagyon furcsa. olyan kívülállónak éreztem az ételt magamban, nem odavalónak.. ez egészen döbbenetes volt.. viszont később hangot kapott az elmém is, és már-már lelkiismeret furdalás​ig fajult a dolog, hogy minek kellett, mindent elrontottam most ezzel, amikor bejött egy érzés, hogy kinek is akarok megfelelni?! hiszen az egész pont a szabadságról a könnyedségről szól.. és azzal, hogy megengedtem magamnak, hogy Anyuval egyek pár falatot és közben kívülről figyeltem a testem az elmém és a lelkem reakcióit, rengeteget tanultam és tapasztaltam..

2014. május 10., szombat

az elmúlt napok kísérletezései és megfigyelései alapján bebizonyosodott, hogy valóban megtörtént testem átállítása és ennek erős jeleit is adja, hogy fölöslegesen ne próbálgassam, milyen ízeket tu​d​ok bevinni magamba, amit a legkevésbé kell emészteni.. már a csokit sem kívánja a bélésem és egyszerre két pohár gyümilé vagy a gumicukor, de már a mézre is lázad, hogy hagyjam már a hülyeségeimmel.. elképesztő megtapasztalni.. egyes egyedül, amit bármikor örömmel fogad az összes fizikai és lelki testem, az a káfcsikov.
finom izomláz.. nagyon tetszik.. könnyedség és gondtalanság..
teljesen magától értetődő, hogy nem eszem.. nem hiányzik, nem jut eszembe.. jövök-megyek, teszem a dolgom.. energikusnak érzem magam.

2014. május 9., péntek

kitaláltam a nagyon tutit, mint kiskapu.. mit​u​án már a csoki is tömény, nem kívánkozik a gyomromba, hogy az ízét élvezzem, rátaláltam a még "víz szerűbb" íz forrásra.. a gumicukorra.. hiszen ha elszopogatom, olyan, mintha a nyálam nyelném csak le. de a szervezetem sokkal kifinomul​t​abb és nagyon hamar a tudtomra adta, hogy kár a gőzért és ne keresgessem a kiskapukat..
az igazi szabadság..
bátyám járt műhelykében és hozott a kedvenc Fine Carrés étcsokimból.. és megtehetem, hogy eszem belőle.. mert nem ez számít. ez még szinte leírhatatlan érzés.
miután megtárgyaltam magammal, ettem egy fél kockával és folytattam dolgom. megengedtem magamnak és jelentőségét vesztette a tény hogy eszem-e csokoládét vagy sem.. fantasztikus.
a jóga nagyon jól esik, de hiányzik a mozgás.. az erőnlétemben megérzem az elmúlt majdnem 3 hét "semmit tevését" így ma már jóga után 3-1-2 meridián tornáztam is. nagyon jól esett. egészen megújult a testem.. szinte újra fel kell fedezni. nem is arról van szó, hogy lefogytam, vagy a felesleg lement, hanem egyszerűen test arányos lettem. testalkatomhoz igazodott az izomzatom és minden.. leinasodtam.. nagyon érdekes szemlélni a változást.

2014. május 8., csütörtök

magával ragadott a hétköznapok forgataga.. az étkezés gondtalanságának fűszerével..

2014. május 6., kedd

üresnek és meztelennek érzem magam, bár valószínű ez még a gyógyulás időszaka.
ezzel együtt egyre mélyebb érzések törnek föl és kapnak napfényt és tudom megfogalmazni őket, ahogy a felesleges köröktől mentesítem elmém és lelkem.
..és ezektől az érzésektől még üresebbnek érzem magam..

2014. május 5., hétfő

két hét után

öröm látni és érezni a változást, a tisztulást..
energetikailag nagyon jól vagyok, szinte mindent ugyan úgy csinálok már, mintha misem történt volna..
..és szemlélődök.. egyre inkább

2014. május 4., vasárnap

megméreckedtem.. a két hét alatt 5 kg-ot vesztettem, 48 kg-ról 43 kg-ra. ennek többsége az érzelmi lerakódásaim, valamint némi izom is lement.. ja és valóban üres volt a hasam.
ittam héjában főtt krumpli levet.. nagyon fincsi. így vettem ki a részem a közös étkezésből.

2014. május 3., szombat

délután hazamentem Szüleimhez. érdekes volt megfigyelni, ahogy a sok régi megszokás, beidegződés előtérbe került és természetesen soknak a központi témája az étkezés szociális és rituális megélése. ebből adódóan eleinte szinte nem tudtam mit kezdeni magammal. amint észrevettem, elkezdtem feloldani ezt a blokkot, és jelen tudtam lenni a többiekkel.
szerencsés vagyok, hogy ilyen elfogadó Szüleim vannak.
ma még egy picivel energikusabban keltem. szerintem tegnap vagy ma indult nekem a 3. hét.
mai nap különlegessége, hogy új életem első káfcsikovját ittuk meg egy kedves barátommal az Ecocaézóban, rízstejes cappuccinó formájában. nagyon finom volt és nagyon jól esett az összes fizikai és éteri testemnek.
ez azért érdekes, mert az előző egy-két napban kísérleteztem a gyümölcslevekkel és savasított.

2014. május 2., péntek

ma mintha elvágták volna az elmúlt napok ólmos érzetét. frissnek és aktívnak éreztem magam, így finoman folytattam műhelyke megtisztulását.
voltam a piacon, hogy Anyunak vásároljak. érdekes szemlélődni az emberek között. kezdem érezni azt a bizonyos kívül állóságot.
másik amit figyeltem, hogy milyen érzéseket kelt bennem az étel. mind-mind régi beidegződés és program. furcsa érezni, hogy egyáltalán nincs étvágyam.. amikor egy ilyen régi program felbukkan, azonnal tudom, hogy mi a szerepe és mintha mi sem történt volna, elengedem és vagyok tovább.

2014. május 1., csütörtök

ma is folytatódott az ólmos nehézség. a reggeli jógám ma is megtartottam, mert jól esik.
viszont ma már tudatosan megadtam magam a pihenésre felszólításnak. igaz, egy picit sablonoztam a következő üvegcse projekthez.. bár ez nem munka, hanem szerelem.
egyébként nagyon jól érzem magam, figyelem a változásokat. érdekes.. a mérhetetlen fáradtság érzete mellett is érzékelem, hogy testem könnyedebb és ruganyosabb lett.