2019. május 30., csütörtök

ugyanaz..

amikor a tükörbe nézel, mit látsz? egy arc, ami mindig más.. 5, 10 és 20 évvel ezelőtt is más és más volt, de napszakonként is különbözőképpen fest.. hogyan is gondolhatod hogy a lényeged egy ilyen változékony jelenség lehet?!.. tudod-e úgy nézni a tükörképed, hogy nem kommentálsz magadban, nem ítélkezel, hogy ilyen vagy olyan, nem elevenítesz fel emlékeket, hogy szebb volt, jobb volt, vagy rosszabb volt.. csak azt látod, ami előtted van.. megítélésmentesen..
ehhez az kell, hogy a teljes figyelmedet a látottaknak szenteld, semmi másnak.. ha ez sikerül, megérezheted azt a csendes figyelmet, ami amióta az eszedet tudod, ugyanaz.. a test, amin keresztül megnyilvánulsz, nem te vagy, de nem is a tiéd.. hiszen egyetlen megfázást, vagy hasmenést sem sikerült még kontrollálnod.. ami megtörtént, az megtörtént.. az élet, aki vagy, kiszolgáltatottja ennek a fizikai univerzumnak.. "csupán" szemlélője.. de ez a cseppnyi dolog választ el a földi paradicsomtól..
ameddig fontosabb az "én" és az "én dolgaim" addig nem születik meg benned az a perspektíva, amivel keresztül látsz önös viszonyulásaidon.. addig csak a pozitív pszichológia szintjén behipnotizálhatod magadnak, hogy "minden egy" és "jajj de szép minden".. de amíg van pozitív, addig van negatív is.. és ha nem hazudod el végletesen saját belső érzékelésedet, te leszel az első, aki érezni fogja, hogy valami még sincsen rendben, pedig annyi mindent megtettél, hogy már jobb nem is lehetnél..
és ez igaz is, csak a szint nem jó.. mert amíg elutasítod a rosszat, a jóért, addig nem születhet meg az a perspektíva, amivel megérezheted a valóságot, amit nem kell elhinni, hiszen a tapasztalatod.. ez egy mély bizonyosság.. ezáltal szűnik meg a feszültség, a verseny, a győzni akarás, a vég nélküli küzdelem, a keresés.. ezeket mind a békés szemlélődés váltja fel, mert tudomásod van afelől, hogy minden úgy van, ahogyan van.. és ennek az egésznek a része vagy, már eleve.. a bizonyosság, hogy megpillantod a tekintetekben az élőt.. azt az egy életet, ami minden szempárból rád tekint, ami ugyanaz mint te, ugyanaz mint én, ugyanaz mint bármi más, ami élő..
a forma különbözik, de az esszenciája ugyanaz.. ez ugyanúgy igaz a koldustól a politikusig, valamint az összes nemzetiségre is.. egyetlen különbség van közöttük.. mást gondolnak magukról és a világról.. függetlenül attól, hogy kapnak-e visszaigazolást, vagy sem.. és általában kapnak, hiszen így épül fel a társadalom.. belső terükért felelősséget nem vállaló, totális létfelejtésben élő személyek élnek e világban.. és persze minden azért olyan, amilyen..
a te felelősséged, a te belső tered.. a világ belülről fog megváltozni és neked kell megtenni..
légy tudatában létezésednek, ami csak itt és most tapasztalható meg a valóságban.. az összes többi az elmédben a gondolataid között időzve történik.. de az is csak most történik.. kár minden pillanatért, amikor nem vagy éber magadra..
ébredj fel! hiszen élsz! nem tudhatod miért és meddig, hát ne vesztegess el egyetlen pillanatot sem, hogy éber legyél a létezésedre!..

💙🐾

2019. április 22., hétfő

mikor támadsz fel?

a feltámadás benned van.. ha mersz a mélységedbe szédülni.. ez az egész egy szép mese, minden felelőtlen gyerek szeretné elhinni és ragaszkodik is a hitéhez, hogy őt már megváltották, ő érte már szenvedtek, ő érte már meghaltak, neki nem kell semmi mást tenni csak hinni benne.. s közben a legelemibb "bűnöket" követi el a hiányalapú viszonyulása miatt, mert nem lát ki az önössége mögül, mert nem látja az élőt a lényben, s használja őt, a tárgyakat pedig szereti.. hiszen neki nincsen ez meg az, hiányzik emez meg amaz, és hát persze megéri megtenni ezt meg azt, ezért meg azért.. s közben folyamatosan megítél mindent, önmagával együtt.. így épül fel a társadalom.. ez a normális..
és közben boncolgatják ki is volt Jézus, mit is csinált, és miért? a cselekedetei alapján olyan tipikus jóembernek sem mondhatnánk, de hát elmebeteg mégsem lehet?! és nem akarják meglátni a fától az erdőt, hogy Krisztus egy jelkép, lényegtelen, hogy meg-e történt.. amit mond, az üzenet, csak az számít.. nincsen benne semmi amit el lehetne hinni.. 
neked kell megváltani saját magadat! megérezni a saját valóságodat, a határaidat, a belső teredet.. és megtapasztalni, hogy mi a hamis és mi a valóság.. a valóság veled van időtlen idők óta és a részed.. 
ez egy teljesen más dimenzió, mint amit az emberek túlnyomó többsége él.. számukra felfoghatatlan és az érdekeikkel ellenkezik.. mert van érdeke, van az a pénz amiért megéri megerőszakolnia magát.. amíg nem vállal felelősséget azért amit tesz, hiszen csak ő a felelős azért, amit tesz, le nem mond a körülményekre való kiterhelés édes illúziójáról, addig nem kezdheti el a saját stációit végigjárni, ami azt jelenti, hogy többé nem fordul el a félelmétől, a fájdalmától, hanem megérti, hogy mi ez, ami benne zajlik.. ekkor megtapasztalhatja a létezés mélységét és végtelen mindenhatóságát.. a totalitást.. ekkor megváltódhat.. de előbb nem.. addig marad a kicsit így is, kicsit úgy is, de leginkább sehogy sem maszatolása..
viszont az első lépést neked kell megtenni.. az utolsó az élet ajándéka azért, mert már eleve az vagy, aki.. annak születtél már eleve, ami vagy.. még mielőtt kialakítottad és elhitted az énképedet, már akkor is ugyanaz az egy élet nézett ki a szemeiden keresztül, sírt a szádon keresztül, hallotta a hangokat a füleiden keresztül és tapintott a bőrödön keresztül.. pedig a test, amibe érzékeltél még elég kicsi volt, egészen babaszerű.. mindened megváltozott, de a figyelem, ami a legmélyeden érzékeli az érzékszerveiden keresztül jövő jelenségeket, az ugyanaz.. ebben a folyton változó tünékeny világban ez a te egyetlen igaz valóságod..
..és ehhez nem kell meghalnod, csak megértened ezt a végtelenül egyszerű dolgot..
kijössz az elméd sírboltjából.. ez a feltámadás lényege..

💙

2019. április 5., péntek

a cirmos tulipán..

miért cirmos a tulipán?! semmi értelme.. az életnek nincsen semmi értelme.. egyszerűen megnyilvánul, mert lehetséges.. totálisan magáért való.. az emberi elme keresi az okokat, az értelmet, hogy valami biztonságnak tűnő viszonyulást kialakíthasson az életében, mert túl nagy falat, vagy éppen túl kicsi falat lenne lenyelnie azt, hogy nincs semmi értelme semminek, önmagával az élen.. 
és miután azt keresi a formában, a felszínen, a jelképben, ami nincs, az ember élete emiatt kettéhasadt és feszült lesz.. egészen addig, amíg meg nem történik a dimenzióváltás, a felszín helyett, meg nem látja a lényeget.. mert csak a lényeg szintjén van bárminek is értelme.. 
ezért paradoxon az egész földi élet.. a felszín szintjén totális káosz és értelmetlen zűrzavar, a lényeg szintjén minden úgy van ahogyan van, nincs semmi kérdés, hiszen a valóság nyilvánvaló.. így aztán az elme szintjén marad az, hogy sem az ezerféle fűszálnak, sem a szárnyaló madárnak, sem a megszámlálhatatlan hópehelynek nincsen semmi értelme.. vagy kreál magának és másoknak valami jól hangzó ideákat, amiben ideig-óráig hihet, de mélyen, legbelül érzi, hogy nem elégíti ki az elhitt gondolat, eszme..
ezzel szemben az élet vansága megkérdőjelezhetetlen.. hiszen már eleve létezik.. a valóság nyilvánvaló.. az élet magáért való.. ami van az teljes, totális és túlcsorduló.. az élet maga az értelem.. miért nem elég neked ennyi?!

🌷💙


2019. március 24., vasárnap

minden szinten szemét..

​ha valamit megít​é​lsz hogy az nem jó, nem így kellene lennie, mert úgy véled oly nagy tudója vagy jónak, s rossznak e világban, akkor hát tegyél ellene... ha azt tapasztalod, hogy nem tudsz ellene tenni és ennek ellenére folytatod a dolog vagy a helyzet megítélését akkor figyeld meg, miért szennyezed saját és a környezeted terét ilyen negatív viszonyulásokkal?!.. talán mert a jóember ideáját dédelgeted magadban, mint a magadról kialakított énképet, hogy te valami olyan ellen lépsz fel, ami borzasztó és rettenetes, és erkölcsileg is teljesen megfellebbezhetetlen magasságokat ér el a te mérhetetlen jóságod, hogy ilyen jó ügyért harcolsz mindenkivel szemben, aki nem ért veled egyet, vagy nem tesz úgy, ahogyan gondolod, hogy az jó és megfelelő lenne, így hát az azonnal el is süllyedhet rémséges restségében, hiszen nem felel meg az elképzelésednek, milyennek kellene lennie egy jó embernek, aki hasznos tagja a társadalomnak.. szerinted..
de persze sajnos te nem tudsz tenni a valóságban semmit, hiszen nem ér el odáig a kezed.. túl messze vannak pl. a műanyagba fulladó tengeri madarak, bálnák és teknősök.. így marad a hangos kiabálás és ítélkezés..
mi ez, ha nem a legmérgezőbb és legalattomosabb környezet szennyezés?! a megítélés.. ezt ki gyűjti össze?! ezt ki számolja fel Buddhán és Jézuson kívül?!
az egyetlen lehetőséged felelősséget vállalni saját belső teredért.. Jézust és Buddhát nem követni, hanem megvalósítani kell.. magadban.. felismerni, hogy már eleve az vagy..
ez a feltámadás.. kelj fel és járj!..

💙

2019. március 20., szerda

ami már eleve van..

a dualitás világában létező, folyton a jó és a rossz megítéléséből születő énkép képtelen megérteni a nonduális misztikus szavait, amit Buddha vagy Jézus is mondott.. csak megmagyarázza, átmagyarázza, kimagyarázza, félremagyarázza.. tehát egyedül a félreértés történhet meg.. az elme számára nem létezik az a transzcendens nézőpont, az a perspektíva, ami felülemelkedik a jó és a rossz meghasadt világán.. a misztikus a valóságban él, mert begyógyult a hasadás sebe lényében, egységessé lett, így láthatja azt, ami van.. sem többet, sem kevesebbet.. az ember vagy megérti mélyen létezésének nyilvánvalóságát, s hogy már eleve az ami, vagy elkülönül ettől, mint olaj a víztől, hiszen a meghasadt ember a jó és a rossz között vergődve nem talál felületet, ahol játszmáit kibontakoztathatná.. a kettő nem egy síkon van.. ha fontosabb a formaiság, a milyenség, a körülmény, akkor képtelen vagy meglátni a valóságot, mert figyelmed fókuszának nincs megfelelő perspektívája, csak a kis önös nézőpontodból nézed a világot, kutatva azt, amit jónak ítélsz, vagy azt, hogy jól járj..

egyetlen gyógymód létezik, bármi mást gondolsz vagy hiszel, ami a dualitás sebét begyógyítja.. egy csendes, belső munka.. a figyelmed egy része mindig éber őre legyen belső terednek.. s ne félj, azonnal érezni fogod, ha hamis vagy, vagy játszmázol, vagy át akarod verni a világot, vagy magadat, bármi okból, de leginkább mert megéri.. a legkisebb képmutatás is a meghasadt hamisságból fakad.. de ha figyelsz, érezni fogod a lelki szenvedést, amivel a tudat próbál felébreszteni, hogy észrevedd mit teszel most.. te teszed és most teszed.. magaddal.. ez jó hír, mert akkor tudsz is rajta változtatni, de csak te.. és csak most.. a felismeréssel, hogy mit teszel..

ez az egyetlen dolog, amiért felelősséget tudsz vállalni, hogy mi van benned.. mégis ez az egyetlen dolog, amit nem akarsz megtenni.. mert először szembesülnöd kellene a rosszaságoddal, hogy nem vagy olyan jó, mint ahogyan gondolod magadról, mint amilyen képet mutatsz magadról másoknak.. és magadnak..
és visszatértünk az énképhez, aminek elhívése az emberi nyomorúság forrása.. mert nem tudod ki vagy.. és ebből fakadóan vannak mások.. egy fájdalmas elkülönült világ, teli félelemmel és fenyegetéssel.. ez az énkép, az önösség világa.. és totálisan hamis.. hiszen csak a fejedben lévő viszonyokon alapszik, amit te gondolsz másokról, a világról, ami illúzió.. a te elhívésed miatt kap energiát és lesz valóságos.. de az csak a te világod.. hét milliárd embernek hétmilliárd külön világa van.. ezért ölt olyan formát az emberi világ, ahogyan most látjuk.. semmi egységesség, semmi együttérzés, csak az önös érdekek..

a felismeréssel, a megértéssel, hogy mit teszel, azonnal kiléphetsz az elmédből, s megpillanthatod a világot olyannak, amilyen.. se nem szép, se nem csúnya, se nem jó, se nem rossz.. olyan, amilyen.. mégis VAN.. és ez nyilvánvaló.. és megfellebbezhetetlen, hiszen a fű akkor is nő, ha nem kéred, a nap akkor is süt, ha nem figyelsz rá, és éjszaka akkor is eljő mindennap ha nem szereted, és a gyermek ha megfogant, akkor is kifejlődik az anyja hasában, ha nem gondolod végig, melyik sejtje hova kerüljön a kis testében..
lásd meg, hogy ennek az egésznek egy parányi része vagy.. már eleve.. mégis tökéletesen egyedi és megismételhetetlen.. ha tudomásul veszed, ha nem.. az egyetlen lehetőséged, hogy tudatában legyél, annak, hogy létezel.. túl van misztifikálva minden.. ez lenne a legtermészetesebb állapota az embernek.. a békés, nem ítélkező, együttérző, egyszeű létezés..

💙


2019. február 22., péntek

jelenség..

mi marad a lemenő nap fényéből, ha közben figyelmed az elméd mélyén szavak, fogalmak és viszonyok után kutat, hogy megfoghatóvá tedd a megfoghatatlant?! hiszen a figyelmed egy.. vagy itt van, vagy ott van.. a valóság jelen idejű és totális.. ha figyelmed az elmédben időzik, lemaradsz az életről, arról, ami pillanatnyi, folyton változó, megfoghatatlan, de mégis nyilvánvaló a vansága.. amolyan jelenség.. vagy teljes figyelmeddel beleolvadsz a most szent terébe és akkor bár semmit sem tudsz mondani a naplemente színéről, - ami akár a perifériádon megtörténhet, viszont nem lesz lényeges - de mégis minden sejteddel megismerve a vanság mélységét, érzékeled azt, ami van.. sem többet, sem kevesebbet.. és mégis kielégít.. mert a valóság több mint elegendő.. az élet magáért való és túlcsorduló.. egyetlen dolgot tehetsz, nem állsz ellen, megengeded, hogy a te formádon keresztül is megnyilvánuljon..

💙🌤


2019. február 4., hétfő

hasadás..

legyen az egy hagyma felvágása, vagy egy gomb visszavarrása, az attól lesz értékes, hogy a teljes figyelmed benne van.. abban, amit épp csinálsz, és csak abban.. ez a zen lényege..

a dolog az élőtől kapja az értékét.. a dolog önmagában értéktelen, bár paradox módon istenanyagból áll, mint minden, ami megnyilvánult..

ki az benned aki nem akarja azt csinálni, amit éppen teszel, vagy nem akar ott lenni, ahol éppen vagy.. ha te vagy az, akkor miért csinálod annak ellenére, hogy nem akarod, vagy miért nem mész el onnan? mi ez a meghasonlottság? egy vagy vagy kettő van belőled.. mint fent úgy lent, mint kint úgy bent.. vagy nem? miért nem? azt hiszed megéri? de mi végre is megnyerned az egész világot, ha a lelked kárát vallja?! kit akarsz átverni? a valóság egy, akit átvernél, az valójában nem létezik.. de az sem, aki átverne..

minden szenvedésed abból fakad, hogy nem vállalsz felelősséget a belső teredért, azért, ami épp most van.. hiszen ki az, aki beengedte a belső terébe azt a gondolatot, hogy "nem akarom ezt csinálni"?! vagy bármi más negativitást, megítélést.. ki az, aki ezt a gondolatot, véleményt jó elhitte, hogy ez igaz, ezáltal energiát, valóságot adva egy ártatlan gondolatnak, véleménynek.. hiszen ezek a gondolati és viszonyulásbeli elme buborékok nélküled, az elhívésed nélkül csupán tovatűnő szellő bensőd égboltján, s magától kipukkadnának, ha nem foglalkoznál velük.. de miután figyelmeddel életre kelted, egy rettenetes felhővé fejlődik, mely eltakarva belső fényed árnyékot vet, s kezdődhet is a küzdelem magadban magaddal.. miért gondolod, hogy nagy különbség van aközött, hogy a bármiről és bárkiről, vagy magadról kialakított véleményedet magadra vonatkoztatva, azon keresztül hadakozol magaddal, vagy pedig egy barátoddá személyesített villamossal társalogsz magadban?!

mert a kettő között csak mennyiségi különbség van, nem pedig minőségi..

aki mer beszélni belső hasadásáról, vívódásáról, azt irigységgel fűszerezett félelemmel nézi a környezete.. hiszen nem tartja be a társadalmi normákat.. tabukat feszeget..

aki pedig azt mondja, hogy ez az egész meghasadt elmeállapot nem normális, azt keresztre feszítik..

💙

2019. január 16., szerda

a létezés vagy öröm vagy agyalás..

a létezés, a testben levés totális érzékelése, élvezete.. totális önátadás.. jobban mondva az állatoknál nincs is mit átadni, hiszen nincs énképük, nincs hasadás ő és önmaga között, nincs viszonya magával.. ők teljesen egyek önmagukkal, az élettel, ami rajtuk keresztül nyilvánul meg, a létezéssel..
az állatok békéje ebből fakad, hiszen ha nem kap abból a finom illatú dologból amit eszünk, akkor ő is érezhet elégetetlenséget, de sosem fog gondolkodni felőle, hogy "mekkora egy surmó, hogy nem ad nekem".. vagy ha úgy piszkálom a lábát, a farkát, hogy neki nem tetszik, ő is érezhet fusztráltságot, amit testbeszéddel jelez is, de sosem fog gondolkodni a helyzetről, hogy "ez mekkora egy tahó, hogy velem buziskodik".. vagy ha fordulás közben nem veszem észre és rálépek, vagy meglököm, ugyanúgy megijed, ahogyan én, de sosem fog gondolkodni az esetről, hogy "milyen illetlen, milyen figyeletlen, sőt, biztosan direkt csinálta, hogy nekem ártson"..
az állatok kristálytisztán megmutatják nekünk, hogyan lehet úgy élni, hogy azt látjuk, ami van, csak ami van és nem azt, amit gondolunk róla.. bár ez az elme számára felfoghatatlan dolog..
pusztán ez a picike különbség, amivel kevesebbek, hogy nincsen elméjük, amivel a viszonyrendszerüket a pillanatnyi gondolataik és véleményeik szerint folyamatosan alakítják, tárolják és a világhoz igazítják, és ami a legkézenfoghatóbb, hogy nincsen "én és a dolgaim" birtoklás, ragaszkodás, viszonyrendszer a tudomásukban, na ezek hiánya által oly tiszták, spontának, békések és őszinték..
ezért élnek ők isten országában.. ez csak a jelképe annak, hogy ego, énkép, önösség nélkül élnek.. mert amit isten országának nevezünk, az a létezés valódi és természetes állapota, ami bennünk és közöttünk van.. itt és most.. ha csak nem az elméd ködfátyla eltakarja.. ezért nekünk ez csak az önátadás által nyilvánul meg.. minél önösebb vagy, annál sötétebbnek, csúnyábbnak  látod a világot, ami csak tükörként jelzi milyen energetikát dédelgetsz magadban..
a te belső tered a te felelősséged.. ha megérted, hogy a te valódi lényed nem e világi, hanem örök és időtlen, akkor a figyelmed a kintről a bentre irányul, arra amit érzékelsz, amit tapasztalsz, ami az egyetlen valóságod e világban.. vagy a fájdalmat, a negativitást, a panaszkodást választod, vagy pedig a létezés éber örömét, ami csendes és békés, mindenféle szélsőségektől mentes.. az elmének túl egyszerű, számára nem is érzékelhető állapot.. hiszen neki a macska is csak egy együgyű állat..

🐾💙🐾


2019. január 12., szombat

egyetlen szál..

amíg egyetlen szállal is kötődsz, függsz a hozzád legközelebb állóhoz, addig nem látod őt színről színre, csak a véleményed, megítélésed ködfátylán keresztül, ami azt jelenti, hogy nem tudod őt valójában szeretni, csak birtokolni.. 
hiszen mindnyájan önálló, megvalósult, az életből forrásozó élőlények vagyunk, már eleve azok vagyunk, ha tudomást veszel róla, ha nem.. mert amikor megszülettél, még nem gondolkodtál magadról, sem a világról, nem volt véleményed semmiről, de az élet már akkor is élt rajtad keresztül, a mérhetetlen és időtlen intelligencia nyilvánul meg.. 
aztán azt az elmét, ami ezt felismerve megérthetné "ki vagyok valójában?" és "mi ez az egész?", azt elkezdi teletömni a család az iskola a társadalom szokásokkal és programokkal és vak magyarázatokkal a megmagyarázhatatlanra.. 
ha sikerül felismerned ezt a kollektív hipnózist, hogy te nem vagy azonos azzal az énképpel, amit beléd tápláltak és magad is alakítottad a környezeted visszaigazolásával, ami millió szállal kötődik mindenhez és mindenkihez, ha megérted magát a struktúrát, ami olyan mint egy álom, megérzed magadban azt a mély, minden változó megnyilvánulásod mögött rejlő változatlant, ami a létezésed érzete, ami mindig ugyanaz, amióta csak az eszedet tudod, akkor születik meg a rálátás, hogy miért nem tudod elfogadni a létezést olyannak amilyen, más szóval miért nem tudsz valójában szeretni, csak birtokolni és az érdekeid mentén viszonyulni, miért nem látsz ki a fejedből a gondolataid mögül, ami megszínezi azt a képet, amit látni vélsz.. 
ez olyan, mint egy billenő kapcsoló.. vagy megérted és látod a valóságot, vagy tudni és látni véled a valóságod.. vagy itt és most vagy, vagy ott és máskor.. vagy kétségben vagy, vagy maga vagy a bizonyosság, az egység.. ez belső ügy, nem külső.. a kérdésekre a választ nem tudni véled, hanem érteni fogod..

❄💙❄


2019. január 6., vasárnap

az egyetlen kapu..

a valódi találkozáshoz egyetlen egy kapun át vezet az út.. megérezni a másik élőlényben ugyanazt az egy életet, ami forrása minden megnyilvánulásnak..

🐾💙🐾