függetlenség..

szabadságot csak annak lehet adni, aki nem szabad..

🩵

nyák.óra

paradox módon a te legértékesebb kincsed valójában egy nem létező jelenség: az idő.. a digitális elme számára felfoghatatlan az analóg valóság örök most végtelen tere..
mert minden fűszál egyszerre nő..

💙 nyák.óra 💙

a cirmos tulipán..

miért cirmos a tulipán?! semmi értelme.. az életnek nincsen semmi értelme.. egyszerűen megnyilvánul, mert lehetséges.. totálisan magáért való.. az emberi elme keresi az okokat, az értelmet, hogy valami biztonságnak tűnő viszonyulást kialakíthasson az életében, mert túl nagy falat, vagy éppen túl kicsi falat lenne lenyelnie azt, hogy nincs semmi értelme semminek, önmagával az élen..

és miután azt keresi a formában, a felszínen, a jelképben, ami nincs, az ember élete emiatt kettéhasadt és feszült lesz.. egészen addig, amíg meg nem történik a dimenzióváltás, a felszín helyett, meg nem látja a lényeget.. mert csak a lényeg szintjén van bárminek is értelme.. 

ezért paradoxon az egész földi élet.. a felszín szintjén totális káosz és értelmetlen zűrzavar, a lényeg szintjén minden úgy van ahogyan van, nincs semmi kérdés, hiszen a valóság nyilvánvaló.. így aztán az elme szintjén marad az, hogy sem az ezerféle fűszálnak, sem a szárnyaló madárnak, sem a megszámlálhatatlan hópehelynek nincsen semmi értelme.. vagy kreál magának és másoknak valami jól hangzó ideákat, amiben ideig-óráig hihet, de mélyen, legbelül érzi, hogy nem elégíti ki az elhitt gondolat, eszme..

ezzel szemben az élet vansága megkérdőjelezhetetlen.. hiszen már eleve létezik.. a valóság nyilvánvaló.. az élet magáért való.. ami van az teljes, totális és túlcsorduló.. az élet maga az értelem.. miért nem elég neked ennyi?!

🌷💙

hasadás..

legyen az egy hagyma felvágása, vagy egy gomb visszavarrása, az attól lesz értékes, hogy a teljes figyelmed benne van.. abban, amit épp csinálsz, és csak abban.. ez a zen lényege..

a dolog az élőtől kapja az értékét.. a dolog önmagában értéktelen, bár paradox módon istenanyagból áll, mint minden, ami megnyilvánult..

ki az benned aki nem akarja azt csinálni, amit éppen teszel, vagy nem akar ott lenni, ahol éppen vagy.. ha te vagy az, akkor miért csinálod annak ellenére, hogy nem akarod, vagy miért nem mész el onnan? mi ez a meghasonlottság? egy vagy vagy kettő van belőled.. mint fent úgy lent, mint kint úgy bent.. vagy nem? miért nem? azt hiszed megéri? de mi végre is megnyerned az egész világot, ha a lelked kárát vallja?! kit akarsz átverni? a valóság egy, akit átvernél, az valójában nem létezik.. de az sem, aki átverne..

minden szenvedésed abból fakad, hogy nem vállalsz felelősséget a belső teredért, azért, ami épp most van.. hiszen ki az, aki beengedte a belső terébe azt a gondolatot, hogy "nem akarom ezt csinálni"?! vagy bármi más negativitást, megítélést.. ki az, aki ezt a gondolatot, véleményt jó elhitte, hogy ez igaz, ezáltal energiát, valóságot adva egy ártatlan gondolatnak, véleménynek.. hiszen ezek a gondolati és viszonyulásbeli elme buborékok nélküled, az elhívésed nélkül csupán tovatűnő szellő bensőd égboltján, s magától kipukkadnának, ha nem foglalkoznál velük.. de miután figyelmeddel életre kelted, egy rettenetes felhővé fejlődik, mely eltakarva belső fényed árnyékot vet, s kezdődhet is a küzdelem magadban magaddal.. miért gondolod, hogy nagy különbség van aközött, hogy a bármiről és bárkiről, vagy magadról kialakított véleményedet magadra vonatkoztatva, azon keresztül hadakozol magaddal, vagy pedig egy barátoddá személyesített villamossal társalogsz magadban?!

mert a kettő között csak mennyiségi különbség van, nem pedig minőségi..

aki mer beszélni belső hasadásáról, vívódásáról, azt irigységgel fűszerezett félelemmel nézi a környezete.. hiszen nem tartja be a társadalmi normákat.. tabukat feszeget..

aki pedig azt mondja, hogy ez az egész meghasadt elmeállapot nem normális, azt keresztre feszítik..

💙

fénylét

a legspirituálisabb élmény is "csak" szubjektív.. a tapasztaló érzékeli.. lineáris.. bizonyosságot kell szerezzünk, hogy létünk alanyi alapon magáért való.. ezt paradox módon a hiten túllépő tapasztalásokból érlelődő tudás által tehetjük sejtszinten részünkké.. mert nincs más dolgunk, mint a fény természetéből fakadóan sugározni s ragyogni..
amíg ezt nem érezzük, tudjuk, addig fénytörést okozunk, ami se nem jó, se nem rossz, csak egy állapot.. lineáris.. a fény nem lineáris.. a fény a kontextus, a megnyilvánult, s a meg nem nyilvánult lehetséges.. a fény maga a szeretet..          áldás..

Balaton ❤

célorientált vagy útorientált viszonyulás

első lépésnek át kell programozni a célorientált életmódot útorientált viszonyulássá, így természetes módon a jövőből a mostba tevődik át a fókusz.. a jelen pillanatban kezdjük keresni és találni, amit idáig a jövőbe vetítettünk ki..
a jövő egyenlő elménk azon részével, mely sosem nyilvánul meg.. amit egy ilyen viszonyulás átprogramozáskor érzékelhetünk arra hasonlít, mint amikor a száguldó autóban behúzzuk a kéziféket.. megrázkódunk, kicsit kellemetlen lehet, majd észrevesszük a lelassuló tér idő dimenziókat, s képesek leszünk a tudatosságunkkal befogadni a jelenlétet, ami körbeölel..
maga az útonjárás, a tudatunk fénnyé minősítése leszületésünk oka.. nem a célt kell szem előtt tartani, mert minden út a fénybe vezet, hanem a pillanatot, ami pillanatról pillanatra van.. mert az idő arra adatott, hogy időt adjon az úton..
csak elménk egy részét tudjuk a jövőbe helyezni a tudatunkkal.. ez is a mi döntésünk, hova tesszük a fókuszt.. ez is egy gondolat, amiért felelősek vagyunk.. a szabad akarat szépsége..       köszönöm..

fókuszban a pillanat..

egy év távlatából

egy évvel ezelőtt indultam el egy csodákkal teli úton, amin a legalapvetőbbnek hitt dogmák szűntek meg létezni s programok íródtak át.. ez az út a Jasmuheen féle 21 nap megélésével kezdődött, s azóta feje tetejére állt bennem minden.. alapból szélsőséges életem határait kitolva, a végletek között csapódtam ide-oda egy évig, s közben megpördült velem ötször a világ, mint centrifuga, hogy elhagyjak minden olyan érzést, gondolatot és kötöttséget, ami már nem szolgálja javamat..

ezt az időszakot minősíthetném így is úgy is, mégis - paradox módon - poláris világunk megértését az segíti, ha kerüljük a minősítést.. külső szemlélőként összegezzük tapasztalatainkat, amik a megélés által sejtszinten már a miénk, csak tudatunkra kell emelni az információkat..

egyik: minden paradoxon.. és mindent lehet magasabb nézőpontból nézni.. ezért nem létezik objektív igazság, csak az Egy Valóság..
másik: minden, amit érzékelünk, azt saját buborékunkon keresztül tesszük, vagy arra vetítjük ki, s kizárólag az jön a tudatunkba, a terünkbe, amire affinitásunk van.. ebből következik, hogy minden és mindenki csupán körülmény.. ezekről a körülményekről alkotott gondolatainkat, érzéseinket tanuljuk uralni.. a cél, feltétel nélküli Szeretettel fordulni minden megnyilvánulás felé..
harmadik: gondolatainkért felelősséggel tartozunk..
az egész esszenciája egy mondatban ennyi: "az van amit gondolsz"

köszönök minden pillanatot.. mert az idő arra adatott, hogy időt adjon az úton..

létezés az életen túl

lecsendesedünk, elengedünk minden gondolati mintát, programot, minden kötöttséget, elvárást, s minden elme szülte megnyilvánulást.. ezután a jelenlétben megérezhetjük a létezést az életen túl.. érezni fogod az illúziót körülötted, s felszabadítva magad, vállalhatod jelen leszületésed.. innentől kezdve, bármit csinálsz, minden pillanatban tudatában leszel a színjátéknak itt a Földön.. hogy minden egy feladat, egy megnyilvánulás.. hogy semmi nem számít, s mégis a legfontosabb.. hogy a létezés gyönyörű és tökéletes.. magáért való..     Áldás..

szabadság

szabadságunk kizárólag a döntésben nyilvánul meg.. szabadságunk minősége és mennyisége EGYség tudatunk szintjével harmonizál.. vagyis minél jobban feladjuk vélt szabadságunk s rábízzuk magunkat a Gondviselésre, annál nagyobb Szabadságot kapunk..
minél távolabbról szemlélem az életet, annál determináltabb a létezés.. hiszen mindEGY..
Áldás..

energetikai paradoxon

a vonzás törvényében az energetika pont fordítva működik mint a földi fizikai világunk.. az azonos az azonost vonza, nem pedig taszítja.. felemelő érzés megtapasztalni ezt az Univerzális törvényt..

a tükör ping.pong hatás alapján végeláthatatlan mélységeket és dimenziókat tud nyitni két ember együtt, egymásközt.. minél több fényszálat és dimenziót teremtünk magunknak, létezésükből fakadóan tudjuk átminősíteni a megnyilvánulásukat.. így tágítva tovább Terünk határait..
a folyamat közben megérezhető a Térrel táguló szabadság is, ami egyfajta Egység érzés.. amikor kívülről szemléljük életünk színjátékát és a fényszálakhoz, valamint a dimenziókhoz fűzött érzelmeink rezgését felemeljük, csodálatosan könnyed állapotot érhetünk el..

paradox módon, egyszerre fényesen légies, ugyanakkor megérint a káprázatos mélysége..

paradoxon

a Semmi és a Mindenség között a konyhátlan teakonyhában műhely.KV gőzölög..

a kód

anyanyelvünkön rezegve, merengve az őstudás kódoltságán.. mindEGY

"A Fényedhez képest minden értéktelen.
Még sincsen semmi értéktelen.
Ez paradoxon.
Mert ez két különböző vonatkoztatási rendszerben tett kijelentés.
Mindegyik igaz.
Mindegyik szükséges. [...]"
(Fénymagok Ébresztő-kulcsainak Kódexe, Első Lap, 12. réteg)

mindEGY


buckós.forrasztás közben.. egyik dimenzióm visszatér a Szovátán látott templomhoz

a kód: EGY az ISTEN

mindEGY
EGYség

EGY az ISTEN

30

indiánék hosszú hajat növesztenek, mert a hajszálak szenzorként működnek a transzcendens világban..
buddhistáék levágják a hajukat, a koronacsakra szabaddá tétele és a hajban tárolt energiák elengedése végett..
mégis ugyanarról beszélnek.. és mindEGYiknek igaza van..

nekem beavatást, elengedést, felszabadulást jelent, visszatérést a Forráshoz..

Áldás..