önfigyelem

az önismeret elmélyítése s gyakorlatba ültetése, amikor a tanú figyelmével kísérjük nyomon mindennapjainkat.. ez munka.. ez erőt s bátorságot kíván, hiszen nem mindig az ideális reakciót választjuk.. felül kell emelkednünk emberi mivoltunkon s úgy szemlélni a megnyilvánulást..
ha kellő alapossággal s következetességgel végezzük a folyamatot, sejtszintű beidegződésekből fakadó vadhajtások erdejét láthatjuk meg.. ezen viselkedés képződmények megismerése s létezésük feltárása magával vonzza az elfogadást, önmagunk mindig mélyebb s mélyebb elfogadását..
ugyanakkor az ilyen jellegű programozottságink, ha fényre jönnek a tudatalattiból, tudatosodva bennünk, feladatukat vesztik, s automatikusan bekövetkezik az elengedés..

felismerjük, hogy minden helyzet értünk van s tükröt tart nekünk..

önfigyelem..

önismeret

az önismeret az egyik leghatékonyabb eszköz az úton járáshoz.. mindnyájunknak van egy célunk, mi felé szándékozunk orientálódni.. az egy pont.. viszont az utat, mint egyenest csak két pont közé tudjuk húzni, így önmagunk helyzetének ismerete is szükséges.. ez jelen leszületésünkkor választott rezgésünk, energetikánk, amit mindig a mostban tudunk kalibrálni s viszonyítani..

lényünk megismerésére adatott az összes technika, legyen az fizikai, lelki, szellemi vagy spirituális.. ahány ember él a Földön, annyi félék vagyunk, s annyi úton járunk.. viszont minden út a fénybe vezet.. ebből következik, hogy mindegyik módszer jó, de egyik sem tökéletes.. valamennyiből ki kell válogatni azt, ami a javunkat szolgálja, ami a rezgésünkkel harmonizál.. s csak annyit..
ahogyan hangolódunk önmagunkra a szelektálás folyamat exponenciálisan válik nyilvánvalóvá..

ez az ismeret egyben önbizalommal s bátorsággal tölt el, ami erőt ad a tapasztaláshoz, ami a hitet sejtszintű tudássá minősíti át..

idővel befejezzük az árral szembeni úszást, s elkezdünk egységbe olvadni az áramlással..

ugyanakkor megértjük, mit miért éreztünk, cselekedtünk, a múltunk kérdései elillannak, jelenünk elcsendesedik, jövőnk kivilágosodik.. figyelmünket áthelyezhetjük megnyilvánulásunk magasabb dimenzióból fakadó forrása felé..          Áldás..

Pilis ❤

Varázs Veszprém: Örömünnep a Teljesség jegyében

ez nem fesztivál, ez nem spiri program, ez más.. ez Ünnep.. méghozzá Örömünnep.. az Öröm ünnepe.. az Együttlét ünnepe.. az Együtt Létezés ünnepe.. ami magáért való s hiánytalan..
a völgy ahol a rendezvény helyet kapott, valódi Teret tartott ennek a tapasztalásnak.. mind horizontálisan, mind vertikálisan.. mindenki, a maga világában, a maga rezgésén érezte az Ünnep megnyilvánulását, ugyanakkor jelenvolt az összekapcsolódás, a sok egyéni kis világ összeolvadása..
ez a Tér abból az ideából fogant, amit a szervezők szándéka hívott Létbe..
Hála és Áldás a lehetőségért..
..üvegcse szemmel itt olvashatjátok :)

a Jezsuita templomban ❤

még mindig idő..

visszatérve az időre, az idő káprázata című bejegyzés után..

az idő múlásának figyelése által új dimenziók nyíltak meg s a már meglévők emelkedtek éber tudati állapotra.. mint mindent, az időt is a megismeréssel megszeretem..
a szeretet mellett nem létezik a félelem s elillan, mintegy szürke fátylat felrántva az időhöz való viszonyom kötöttségeiről.. így könnyen megfigyelhetem a felszínre bukkanó érzelmeket s gondolati mintákat, amiket az idő múlásához és minőségéhez társítottam..
hiszen minden gyógyulás a felismeréssel kezdődik..

mert az idő arra adatott, hogy időt adjon az úton..

terepasztal

saját környezetünkre nézzünk úgy, mint energetikai terepasztalunk megnyilvánulása.. minden ami körülvesz, a teremtményünk, kivetülésünk.. távolodjunk el tőle mind térben mind időben és szemléljük felülről, s fedezzük fel az analóg összefüggéseket, mely tükrözi személyes fejlődésünk változását, majd nézzük meg, milyen tendenciákat mutat, s ha szükséges, korrigáljuk.. a jelenben..

fényszálak

fényszálakkal kapcsolódunk egymáshoz.. s mindenhez..

ha a középpontunkban vagyunk, ezek a fényszálak ragyognak, mentesek minden elvárástól, birtoklástól, ragaszkodástól, megfelelni s megfeleltetni vágyástól.. teljes az elfogadás és a megértés..
vágyunk megvalósítását, megélését nem terheljük rá a fényszálra, hiszen ha a középpontunkban vagyunk, azaz öröm állapota, amikor mindenünk megvan.. minden van..
nincs akarás, nincs vágy, nincs hiány..
amint megengedjük magunknak a hiány alapú viszonyulást, a fényszálak elhomályosodnak, elsötétednek, súlyossá és merevvé válnak, kötöttséggé minősülnek át..

helyezzük magunkat középpontunkba s a világunk is rendre igazodik..              Ámen..

fénylő fényszál.. ❤