ünnep esszencia

az igazi ünnep az a pillanat,
amikor tudatában vagyunk
létezésünknek..
amikor érzékeljük magunkban
azt az egy életet,
ami mindenben ugyanaz..
ez a lét érzete, aki vagyok..

✨💙

a valódi találkozás..

a valódi találkozás ott kezdődik, ha teljes figyelmed a másik élőlényre fókuszálod.. az állatkák képesek erre, mert nincs egójuk/énképük.. ez, mint valami átok, csak az embereket sújtja..
viszont egyedül az embernek van elméje, amit ha ő maga használ és nem az elméje használja őt, akkor az ember az egyetlen élőlény, ami megértheti létezését, tudatában lehet megnyilvánulásának e testben, itt a földi birodalomban..
mindenki vakon él címkék mögé bújva, és másokat is címke mögé dug, hiszen ha te vagy ez meg az és a másik pedig emez meg amaz, akkor már a társadalom által elétek tárt viselkedési formákból kedvetekre válogathattok..
mert mit is kezdhet az ego/énkép azzal, ha meg meri látni a másik élőlény formájában ugyanazt az egy életet, ami ugyanabból a középpontból forrásozik mint ő maga..

🐾💙🐾

halott kultusz..

az elme alkotta társadalomban kiteljesedett a halott kultusz.. ami elmúlt, ami nincs, az hiány.. miért azzal foglalkozol, ami nincs?! ami halott?! ami nem létezik?! azért szenvedsz, mert azzal foglalkozol, ami nem létezik! miért nem azzal foglalkozol, ami létezik, ami VAN! figyelmed fókuszát miért nem arra irányítod, ami ÉL?! ne a halottakkal beszélgess, hanem az élőkkel! a halottak nem szólnak vissza, az élők viszont igen.. és lehet hogy olyat, ami nem tetszik! kockázatos dolog.. az élet a legbizonytalanabb létező a világon! kezdj el élni, mert a mókuskerék rabja maradsz mindaddig, amíg az érző felismerés szintjén meg nem érted, hogy a hiány alapú viszonyulásod volt/van/lesz oka minden szenvedésednek.. addig hiányt tapasztalsz meg kint is és önmagadban is, amíg meg nem tudod ki is vagy valójában..

lásd meg, ami van.. ez alatt azt értem, hogy csak azt ami van, és ne azt, amit gondolsz róla! csak érzékeld ami körbevesz, ami a közvetlen tapasztalatod..

és ami a legfontosabb, tapasztald meg, meddig érsz, hol vannak a határaid! mert addig csak gyökerek nélkül sodródsz az élet tengerén.. egyik gondolat a másik után és te jól elhiszed, hol ezt, hol azt, ettől egy hullámvasút az egész életed.. hol fent, hol lent.. a körülmények rángatnak, mint egy szélmalom..
ezek a gondolatok, de mi az, amit még érzékelsz az érzékszerveiddel és mi az amiről már csak gondolkozni tudsz.. ha ezt meg tudod különböztetni, megtapasztalod a lét bizonyosságod.. tudni fogod a határaid, mert odáig tartasz, ami a te közvetlen tapasztalatod, a gondolatok azok már csak a belső teredben jelennek meg.. az nem te vagy..

te vagy maga a figyelem.. legyél tudatos arra, amit a figyelmed horizontjára beengedsz.. ez az egyetlen felelősséged! és a következményeit is te fogod érezni..

ha szenvedsz azt, ha békés vagy, azt..

💙

belső érzékelés

ez az a belső érzékelés, ami a te egyetlen és örök bizonyosságod és tapasztalatod, amit a születésedtől fogva ugyanúgy érzékelsz, tehát időtlen és minden létezőben ugyanaz.. belülről a figyelmed érzékeli a tested és az érzékszerveiden keresztül a külvilágot.. minden más csak költészet, magyarázat és elmélkedés..
a valóság amennyire megismerhetetlen és misztikus az elme számára, valójában ugyanannyira végtelenül egyszerű és természetes a megélés a tapasztalás szintjén..

💙

mókus esszencia

az élet spontán, eleven és totális..
ugyanaz az egy élet néz vissza minden szempárból, aki vagyok..
itt és most..

🐾💙🐾

formában lenni..

az élet azon a formán keresztül áramlik súrlódás mentesen, amelyik totálisan átadja magát az itt és most nyilvánvaló vanságának.. ezen mozgásnak egyetlen egy akadálya van, az pedig az emberi elme, aminek lételeme az akadály és a probléma gyártása.. miért van az, hogy egy macska teljes és totális tud lenni agyalás nélkül, egyszerűen "csak" tud LENNI mindenféle körülménytől függetlenül és miért gondolod, hogy te erre képtelen vagy és miért gondolod, hogy mindent kontrollálnod és irányítanod kell?! miért gondolod, hogy bármit is gondolnod kell ahhoz, hogy létezz?! az élet, ami rajtad keresztül is megnyilvánul, önmagáért való..
éppen ezért a biztonság illúzió.. a forma a legbizonytalanabb dolog a világon.. rosszul lépsz, kibicsaklik a bokád, kitöröd a nyakad.. viszlát jelen megnyilvánulás.. a formából az élet visszahúzódik oda, ahonnan jött.. és mégis elhiszed, hogy fontosak azok a dolgok, amiket csak a fejedben tudsz birtokolni, mint a dolgaid, a biztonságod, az ismereteid, a véleményeid és a kapcsolataid.. engedd el ezeket és kezdj el élni, találkozni más élőlényekkel és merj a szemükbe nézni minden akarás, vágy és elvárás nélkül, egyszerűen azért mert te létezel és ő létezik és akkor meg fogod látni, hogy ugyanaz néz vissza rád, aki vagyunk..
tedd meg amíg még megteheted, hiszen egyetlen éber pillanat beteljesít és semmivé tesz sok évtizedes gyötrő rémálmot..

🐾💙🐱

kérdések a válaszra..

felmerült-e már benned a kérdés, hogy mi ez? hogy mi ez az egész ami körbevesz és aminek a része vagy.. hogy mi az a tér az elektronok között? mi az a matéria ami előemelkedik, ami megnyilvánul a meg nem nyilvánultból? hogyan lehet ez a végtelen gazdagság a forma szintjén? mi ez a totális oktalanság a világban? mi végre annyiféle állat és növény? miért terem annyi gyümölcs, ha csak egyetlen mag csírázik ki, vagy egyetlen pók éli meg a felnőtt kort és hoz utódokat..
vagy-e elég bátor, hogy azt mondd, nem tudom.. hogy nem tudod a választ a lényegi kérdéseidre, hiszen a rész sohasem ismerheti meg az egészet.. csak a világ tükrében láthatod meg, hogy mi az, ami nem vagy és hogy ami vagy, azt "csak" érzékelheted..
vagy-e elég bátor, hogy meglásd, az elme által létrehozott és működtetett társadalom nem ad választ a lényegi kérdéseidre, nem elégít ki, nem teljesít be..
lehetsz te a legjobb tanuló, a legvonzóbb csábító, a leghűbb társ, a legfantasztikusabb szülő a leggazdagabb, a leghíresebb, a leghatalmasabb, de ha ezeket az életkörülményeket mind sikerül megélned, megtapasztalnod, ugyanolyan szomjas leszel kérdéseid válaszára, ugyanolyan hiányérzeted lesz a lelked legmélyén, hogy még mindig valami nem elég.. legbelül érzed, hogy nem vagy békés, nem vagy boldog.. persze, mondhatod, hogy jobb mint ekkor, vagy akkor.. de ha elég érzékeny vagy, akkor nem tudod becsapni magad, mert a jobb az nem JÓ.. a jó, az jó, és pont.. nem viszonyítható.. az bizonyosság..
éppen ezért a legnagyobb siker a legnagyobb kudarc is, hiszen megélheted a minden hiábavalóság érzését.. és ez nagyszerű lehetőség kiébredni az álmodból.. az elméd által kreált illúziórikus privát világodból..
hiszen ha körbenézel mit látsz? nem azt kérdezem, hogy mit gondolsz róla, vagy hogyan viszonyulsz hozzá, hanem mi az, ami körbe vesz, mi a valóság? egy leírhatatlan, fantasztikus megnyilvánulása annak a misztériumnak, amit nevezhetünk életnek, létezésnek, istennek, teljesen mindegy minek hívunk, a lényeg az, hogy VAN.. és hogy te ennek az elválaszthatatlan része vagy, ugyanakkor teljes és totális.. és a formádon, az érzékszerveiden keresztül érzékelheted a létezésed, csak a figyelmed fókuszán kell változtatnod.. a kintről vidd be, magadba.. oda, ahol a belső csendben a létérzeted megtapasztalhatod.. s ha így nézel ki a szemeiden keresztül, látni fogod, hogy ugyanaz az egy élet néz vissza rád minden szempárból, aki vagyunk..

💙

az igazságot tanulni akaró..

a növények, az állatok, az egészen kicsi kisgyermekek, akiknek még nem fejlődött ki az elméje, mutatja meg neked a valóságot.. rajtuk keresztül az igazság tisztán nyilvánul meg, mert élők, spontának és totálisak.. ezek a minőségek mutatnak rá igazán a létezés valódi természetére.. az élettől elszigetelve az elméd viszonyulásaiba veszve, elszakadva a forrásodtól kutatod hiányaidra és vágyaidra a gyógyírt.. csak így hiheted el, hogy az igazságot magadhoz adhatod, hogy híján vagy belőle, mert a saját énképed illúziója eltakarja forrásod, a középpontod, amiből az igazság fakad, s minősége az, hogy élő és spontán és totális.. egyszerűen Van.. de te ha álomvilágodban élsz, minden más vagy, csak ez nem.. ezért elindulsz megtanulni az igazságot, ami lehetetlen, hiszen az azt feltételezi, hogy benned nincs, de ha magadhoz adod, akkor már birtokában leszel az igazságnak.. ezzel is csak saját illúziódat növeled, ha azt hiszed, hogy az igazságot birtokolhatod.. az lehetetlen, mert a lényed maga az, aki már eleve vagy..

az igazságra csak rámutatni lehet, de az csak a holdra mutató ujj, nem a hold.. az igazságból fakad minden, az igazság magját tartalmazza minden, az összes vallás, ami az útjelző táblák gyűjteménye.. persze a szélrózsa minden irányából meg lehet vizsgálni az útjelző táblákat, amik az igazság felé visznek, sőt ereklyeként haza is viheted, vagy meg is tanulhatod és visszamondhatod mint egy papagáj az összes táblát és metaforát, de attól még nem igazulsz meg, nem leszel beérkezett, végtelenül békés és boldog, attól még nem érted meg, hogy az igazságot nem lehet formává tenni, nem megfogható és nem birtokolható..

amíg lelki vakságod fátylát le nem veted, hogy az egész élet mint hologram, jelképek szintjén rámutat az igazságra, addig hiszed el gyerekes ostobaságaid között azt is, hogy az igazság birtokosa lehetsz és ezzel több, s jobb emberré válsz.. az elméd meghamisítja az érzékelésed és elkülönít az igazságtól.. úgy tűnik, mintha rajtad kívül lenne.. de ez illúzió.. ugyanaz az igazság néz vissza minden szempárból, mint aki vagy..

vagy mélyen, sejtszinten megérted, hogy a valóság az ami Van, mindenféle rózsaszín köd, aranyfények és ördögök meg istenek nélkül, vagy még szenvedsz addig, amíg ugyanerre a mély megértésre nem jutsz, hogy az egész színdarab benned zajlik.. az elméd elhasította magát egy jó és egy rossz részre, ami harcol egymással..
legkésőbb a fizikai formád halálakor értheted meg, hogy ezt a megtestesülésed elvesztegetted arra, hogy elméd színdarabját moziztad ahelyett, hogy tudatában lettél volna a létezésednek.. de nem szükségszerű ezt megvárni..

a felismerés jelenidejű lehetőség.. jobban mondva kizárólag egy helyen és időben lehetséges: itt és most.. viszont itt és most mindig a rendelkezésedre áll.. csak az a kérdés, vagy e elég bátor megérteni, hogy ha "csak" az van ami van, akkor te nem tudhatsz semmit.. és ettől az elméd retteg, mert így megszűnik a biztonsága, amire a létének szüksége van, hiszen nem rendelkezik önálló forrással, ő nem gyökeredzik a létben, csak a te gondolataidnak és viszonyulásaidnak az összessége, csak addig birtokolja az létéhez szükséges energiáidat, amíg elhiszed, hogy igaz, hogy jogos az összes gondolatod és viszonyulásod, amíg elhiszed, hogy te az énképed vagy..

ha megtapasztalod azt aki valójában vagy, a lényed, akit a lét tart életben, aki önálló forrással rendelkezik, ami ugyanaz az egy forrás, ami maga az igazság, hogy lényeg szintjén minden létező ugyanaz, akkor megérted végtelen tehetetlenséged és kiszolgáltatottságod, ami abban a pillanatban fel is szabadít a fájdalom alól, hiszen egy arasszal sem tudod meghosszabbítani az életedet.. s így már tapasztalatod lesz a nem tudás megértése, mert a rész sohasem ismerheti meg az egészet..

💙

Maci szerelmes..

ha megfigyeled a macskát, amikor mosakszik és utána kéjesen nyújtózkodva lepihen, a tekintetén, az arcán lehet látni azt a jó érzést, ahogy érzi magát a testén keresztül.. belülről érzékeli ami történik vele s körülötte..

ez az az Egy Élet ami ugyanaz minden megnyilvánult létezőben.. annyi a különbség, hogy egyedül az embernek van meg a lehetősége, hogy ezt tudatosan tudja, érzékelje..
ez különbözteti meg az embert az állattól, vagy akár csak egy fűszáltól.. a többi a program, amire a fizikai forma determinál.. hiszen a kutya kutyaként tud viselkedni, a macska pedig macskaként..

és ők most a formájukon a programjaikon keresztül próbálnak kapcsolódni.. ha a macska menekülni kezd programja szerint, bekapcsolja a kutya programját és zsákmánnyá lesz.. de ha a macska megfordul s szembenéz a kutyával, jelenléte, a formán keresztül megnyilvánuló tudat kivívja a kutyán keresztül megnyilvánuló önmaga elismerését, hogy létezése jogán jelen lehet e térben..
ezután, megtapasztalhatják valódi természetüket, mert érzékenyek és érzik egymás tereit, egymás lényét és kíváncsiak egymásra.. mint a szerelmesek, akik minden idegszálukkal figyelnek, figyelik a szerelmük tárgyát, hogy megismerjék, hogy összeolvadjanak vele..

az ember ezt az állapotot, a létezés valódi minőségét csak akkor tudja megtapasztalni, ha szerelmes.. ha igazán szerelmes és nem foglalkozik magával, az énképével, a viszonyrendszerével..

az állatkák ebben élnek, így élnek.. ezért szeretjük annyira a társaságukat.. őszinték, ártatlanok és teljesen odaadják magukat, semmit nem tartanak vissza..
nincs hátsó szándék, nincs érdek.. semmi.. csak a spontaneitás.. az Élet eleven és totális..

🐾💙🐾

a halálról..

a forma mulandóságát fájdalmas megtapasztalni.. de szenvedés csak akkor lehet belőle, ha elhiszed, hogy te magad is mulandó, azaz csak a test, csak a mentális és pszichológiai forma vagy..
a valóság ezzel szemben totális..
te ugyanaz vagy mint aki visszanéz rád minden szempárból.. a mérhetetlen és megfoghatatlan legbelső csendes figyelem, aki a létezést érzékeli..
ő abban a formában emelkedett elő a meg nem nyilvánult létből és most ugyanoda tért vissza..
és velünk is ugyanez történt csak a mi ablakunk még nem csukódott be, hogy a világ tükrében tapasztalhassuk meg önmagunkat..
és addig is amíg ez így van, légy boldog és hálás minden pillanatban, a körülmények bárhogyan is alakuljanak.. mert ez az egyetlen józan viszonyulás..

💙

létezés esszencia

minden lény egyedi és megismételhetetlen..
a felszínünk különbözik..
a lényegünk egy..
ugyanaz az élet néz vissza minden szempárból, aki vagyok..
totális egység..

💙

vagy oktalanság, vagy ok-talan vagyokság..

hogy tud elmenni az ember amellett, hogy rá ne csodálkozna arra a misztériumra, amiből ő maga is fakad, aminek a része.. az, hogy VAGY, az sokkal fontosabb, minthogy milyen vagy..
a tudomány is csak odáig jut el, hogy az anyag.. na de mi az anyag.. mozgó valami, amit nem lehet megállítani.. ami megnyilvánult, az él, az mozog.. az élet nem főnév, hanem ige.. nem lehet kimerevíteni, megfogni, szabályokba önteni, azzal az élettelisége vész el..

a szülők elutasítják gyermekeiket, a testvér a testvért, mert nem úgy viselkedik ahogyan elvárja.. mert van elvárása.. hogy a másik MILYEN legyen.. nem azt nézi, nem annak örül, hogy VAN, létezik.. hanem fontosabb, hogy milyen..

teljesen vakok az életre.. szomorú.. de a mindent lehetővétevő élet bősége azt is megengedi, hogy akinek fontosabb az elhitt gondolatából fakadó félelme, az teljesen vakon nyomorúságban fecsérli el pillanatait, mit sem tudva létezésének csodájáról..

az életet érzékelni lehet.. ez a te egyetlen igaz valóságod, amit megtapasztalhatsz, ha a figyelmed fókuszát a milyenségedről a vagyokságodra viszed..
és igen, találkozni fogsz az összes félelmeddel, fájdalmaddal, de csak egyszer.. a fájdalom mindig arról tájékoztat, hogy elhittél valami hamisat, valami olyat, ami nem a valóság.. abban a pillanatban, amikor mélyen megérted, hogy azok csak a felszínedről szólnak, azok a dolgok nem a lényeged, nem a vagyságod, a lét érzetedhez semmi köze, egyszerűen látni fogod, hiszen tudni fogod, hogy az, amit magadról gondolsz, vagy amit mások gondolnak rólad, az nem te vagy.. nem lehetsz te..
hiszen egy testben megjelenő élőlény, egy misztérium vagy.. és amikor megtapasztalod magadat életként, meglátod saját jelenvalóságodat, akkor láthatod meg a másik embert is annak a misztériumnak, ami te magad is vagy.. az Egy Élet különböző megnyilvánulásai vagytok, és igen, a felszínetek pedig olyan amilyen..
az embert vagy a félelme vagy a vágya irányítja.. teljesen azonosulsz a belső teredben megjelenő negatív energiákkal.. a legkisebb feszültség is erről tájékoztat.. jogosnak érzed ott létüket, hiszen jogosnak ítéled a körülményt ami kiváltotta és így leszel te pl. a dühös ember, nem pedig az élőlény, akinek a terében düh jelent meg.. és ez mindaddig így lesz, amíg felelősséget nem vállalsz azért, ami benned zajlik.. pl. "most félelem/fájdalom/harag/düh van bennem".. amíg el nem különülsz a benned megjelenő dolgoktól, addig nem születhet meg az a perspektíva, amivel ráláthatsz a folyamatra.. ha ez megtörténik, tudsz választani, hiszen ki a fene ölelgetne keblén negatív, szenvedést okozó energetikát.. csak az, aki nem tudja mi zajlik benne, és azzal ráadásul teljesen azonosul is, mert jogosnak hiszi..
csak figyeld mi van benned.. figyelmed egy része mindig legyen éber őre belső terednek, s bármi is jeljen meg benne ne ítéld meg.. se nem jó, se nem rossz.. olyan, amilyen..
ez egy belső munka, csak te tudod megtenni.. a pszichológus csak a milyenségeddel foglalkozik, ezért csak felszíni sikerei lehetnek, valamivel jobbá tehet, de nem jóvá..
a belső munka a vagyokságoddal foglalkozik ezért nem jobban leszel tőle, hanem jól leszel és pont.. békés és boldog..
a létezés jó.. ha nincs tele a fejed gondolatokkal és tudod érzékelni a létezésed örömét, csak jól lehetsz, sehogy máshogy..
az elme mindent meg tud magyarázni, abban profi.. ha idáig elolvastad, ne gondolkozz rajta, csak próbáld megérezni a szavak mögötti értelmet.. az elme csak a lényeget nem érinti, mert nem érzékeli.. egyszerűen vak az életre..
merj látni, érzékelni, merj önmagad lenni.. egységes.. élő..

💙

a valóság..

a kert azé, aki gondozza..
a nap azé, akire süt..
Élet az, akiben nincs ellenállás..
az összes többi gondolat a fejben..

💙🌸🐝

a jóléti társadalom lehetősége..

az embereket szükségszerűen vagy a vágyaik vagy a félelmeik irányítják minden döntésükben, minden reakciójukban.. csak reakció, mert ezen a szinten az akció nem létezik, csak reagálás, valamelyik félelmükre, vágyukra, mint egy robotgép.. aki érzékeny erre, meglátja a másik ember nyomógombját, ahol ha megérinti, aktiválja a fájdalmát, és úgy mozgathatja az érzelmi világán keresztül, mint egy bábut.. az egyik élvezi, a másik elszenvedi.. nem egyenrangú és egyáltalán nem békés állapot..

a természeti népeket is a vágyaik és félelmeik irányítják, amiket különböző hitekkel és rituálékkal kompenzálnak, így a maradék idejükben békésen tudnak élni, viszont ugyanúgy az elme szintjén léteznek, nem tudatosak magukra, inkább hasonlítanak egy állatkához, lakják a testüket, együtt élek a természettel, de ez nem minőségi, csak mennyiségi különbség a civilizált emberhez képest..
a természettel együtt élőknek nem marad idejük depressziósnak, hisztisnek lenni, vagy végletes függőségben tépelődni, hiszen azonnal megtapasztalnák, hogy ha nem csinálják meg amit kell, éhen maradnak, vagy megfagynak.. így ezeket a viszonyulásokat szabályozott rituálékkal tartják karban.. egy kis hiszti, dühöngés, egy kis drog, egy kis szexelés, de mind-mind a törzs által meghatározott módon, ami gyakran a fejlett társadalom számára hajmeresztő.. érdekességképpen ahány törzs, annyiféle kompenzáció.. hiszen emberevőék is megvannak győződve róla, hogy teljesen normális, amit csinálnak..

a tudat felhasználja az elmét, hogy létrehozza a civilizált jóléti körülményeket, ahol az emberek teret és időt kaphatnak megtapasztalni a végleteket és a végletes szenvedéseket.. az ego fejlődése szükségszerű az ember túléléséhez, hogy elérje a kifejlett kort, viszont innentől kezdve nem lenne rá szükség, ha a személyiség addigra, az odáig a környezetével közösen kialakított énképét teljes mértékben el nem hinné..

az embernek lehetősége van a szenvedésén keresztül megérteni, hogy mi az, ami nem valódi, ami tünékeny és változó.. ez vonatkozik az összes emberi lényre, bárhol is éljen.. csak aki sokat szenved, abban előbb-utóbb kérdések merülnek fel..
és a kérdések megszületésével megszülethet a kereső.. ez egy ördögi kör, mert a kereső a keresett.. így a találás nem történhet azonos szinten.. a találás a transzcendens síkon születhet meg.. aki talál, az már nem ugyanaz, mint aki keresni indult..
ez az emberi létezés misztériuma..

a létezés misztériuma..

feltámadás..

az ember egész élete jelkép.. teljesen felesleges boncolgatni, hogy valóban megtörtént-e, hogy ki és mikor mondta, és milyen szimbólummal próbálja láttatni a láthatatlant, megfogni a megfoghatatlant és kimondani a kimondhatatlant..
ez mind jelkép és szimbólum, a lényeg, hogy rámutat valami sokkal fontosabbra, mint a felszín formaisága.. "akinek van füle a hallásra, az meghallja" hogy rezonál-e benne az Igazság..
ez az egyén dolga, nem az emberiségé.. egyénileg lehet megérezni, megérteni, hogy fontosabb maga a létezés érzékelése, mint a formája, mennyisége, milyensége.. maga az Élet forma nélküli, mindent átható, mindent lehetővé tevő, mindenben megnyilvánuló Misztérium.. mire a gyermek felnő, ezt a veleszületett misztériumot teljesen elnyomja a társadalom, a szülők és az iskola..
a feltámadáshoz előbb meg kell halni.. de csak a hamis lehet változó és mulandó, ami azoknak a gondolatoknak, véleményeknek és viszonyulásoknak az összessége, amit a társadalom, a szülők és az iskola ráhatásával alakítottál ki magadnak, mint amolyan énkép..
feltámadni annyit jelent, mint kilépni koponyád sírboltjából, elhagyni az énképed, ami az elméd béklyója, meglátni a Misztériumot és visszatérni lényed esszenciális minőségéhez, ami születésedtől fogva tiéd..
ez a létalapú élet, amire Jézus azt mondta, hogy a Mennyek országa közöttetek van.. ezt csak az látja, aki maga is feltámadt.. kinek nem takarják szemét fátylak, álarcok, hitek, rendszerek, dogmák.. aki mindezek az elme által teremtett hamis, halott dolgokon átlát.. aki a forma takarása mögött meglátja saját fényét, s utána mindenki másét is látni fogja, hiszen a lényeg szintjén Egyek vagyunk..

a lényeg szintjén Egyek vagyunk 💙

szerelem esszencia

szerelmesnek lenni
a madarak énekébe,
a felhők táncába,
a napfelkelte fényébe..
ez független mindentől és mindenkitől..
ez a mi természetes létállapotunk..
totális elfogadás..

💙

gondolat formák..

ha egy évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, hogy ma nem ott leszek és nem úgy ahogyan és nem azokkal, hanem teljesen máshol és máshogyan és másokkal, értetlenül néztem volna rá, hogy: "de hát miért?" 

erre nincs válasz.. az élet olyan amilyen.. vagy küzd, ellenáll, lázad, vagy beletörik az ember.. az egyetlen józan viszonyulás látni magunk körül az élet áramlását és elfogadni azt ami van.. de csak azt.. nem amit gondolunk vagy feltételezünk az élethelyzetünkről.. 

meglátni magunk körül a valóságot.. a gondolatok és illúziók álmát.. hogy az embereknek fontosabb a saját elmetartalmuk, hogy mit gondolnak a másikról, mint maga az Élőlény.. 

az valóban nem gondolat forma.. nem megfogható, nem birtokolható.. szabadon szabadnak született, mert az Élet megtapasztalja önmagát..

minden Egy Életből Való..