mi marad a lemenő nap fényéből, ha közben figyelmed az elméd mélyén szavak, fogalmak és viszonyok után kutat, hogy megfoghatóvá tedd a megfoghatatlant?! hiszen a figyelmed egy.. vagy itt van, vagy ott van.. a valóság jelen idejű és totális.. ha figyelmed az elmédben időzik, lemaradsz az életről, arról, ami pillanatnyi, folyton változó, megfoghatatlan, de mégis nyilvánvaló a vansága.. amolyan jelenség.. vagy teljes figyelmeddel beleolvadsz a most szent terébe és akkor bár semmit sem tudsz mondani a naplemente színéről, - ami akár a perifériádon megtörténhet, viszont nem lesz lényeges - de mégis minden sejteddel megismerve a vanság mélységét, érzékeled azt, ami van.. sem többet, sem kevesebbet.. és mégis kielégít.. mert a valóság több mint elegendő.. az élet magáért való és túlcsorduló.. egyetlen dolgot tehetsz, nem állsz ellen, megengeded, hogy a te formádon keresztül is megnyilvánuljon..
 |
| 💙🌤 |
