Advent Áldása

egyre hosszabbak az éjszakák.. tél van.. közeleg a Fény ünnepe..
a sötétséget csak azért vesszük észre, mert elfelejtettük fényből valónkat.. ez is értünk van.. így ráébredhetünk elkülönültségünkre.. minden értünk van.. kezdetben nehéz belátni, magunkévá tenni ezen viszonyulást, mert minden eszközt elvesz tőlünk, amivel a körülményekre terhelhetnénk helyzetünket, állapotunkat.. csupán a tükörképünk marad minden síkon..
pedig pontosan ezek a felismerések vezetnek vissza a Forráshoz, a ragyogó fényhez, amit kikristályosodott magként őrzünk mindnyájan, s önmagába foglal mindent..
valamennyi ciklikusság csúcsa egy áldott kegyelem, egy katarzis lehetősége az önazonosság felismerésére, amihez segítséget kapunk az Univerzumtól.. Advent is erről szól..
a befelé vezető út valójában a kiút, hiszen az egész Teremtettség egy hologram.. lássuk meg benső fényünket s kiviláglik a világ..          Áldás..

fénylő sókristályok ❤

fénylét

a legspirituálisabb élmény is "csak" szubjektív.. a tapasztaló érzékeli.. lineáris.. bizonyosságot kell szerezzünk, hogy létünk alanyi alapon magáért való.. ezt paradox módon a hiten túllépő tapasztalásokból érlelődő tudás által tehetjük sejtszinten részünkké.. mert nincs más dolgunk, mint a fény természetéből fakadóan sugározni s ragyogni..
amíg ezt nem érezzük, tudjuk, addig fénytörést okozunk, ami se nem jó, se nem rossz, csak egy állapot.. lineáris.. a fény nem lineáris.. a fény a kontextus, a megnyilvánult, s a meg nem nyilvánult lehetséges.. a fény maga a szeretet..          áldás..

Balaton ❤

a fény természete

a fény természetéből fakadóan ragyogó.. áradó.. mindenen átható s mindent megvilágító.. megtartó s felemelő.. nem válogat, nem kivételez.. mindenre s mindenkire világít.. könnyed, légies, mindenütt jelenlévő.. magunkból fakadó..

engedjük létezését, s bontsuk le falainkat útjából.. hiszen ellenállásunkkal csupán saját érzékelésünkből zárjuk ki.. forrásából eredően van.. ha tudomásul vesszük, ha nem.. engedjük vissza tudatunkba, ami a részünk..          áldott fény..

molnárkák ❤

köz.ép.pont

mielőtt egyesülünk az Isteni Abszolútummal, addig kizárólag a szubjektum abszolútuma létezik.. önmagunkból elindulva önmagunkba érkezve.. az egész létezés egy érzékelt gömb fraktál.. analóg, mint fent, úgy lent..
ezekben az időkben erősen fontos megtartanunk belső egyensúlyunkat.. ezt legegyszerűbben önfigyelemmel érhetjük el.. minden rezdülésünk, gondolatunk s érzésünk tudatában legyünk.. mindig.. kizárólag magunkkal foglalkozzunk, azzal, hogy én hogy reagáltam/gondoltam/mondtam egy adott helyzetben, nem pedig azzal, hogy a környezet milyen..

így a középpontunkba helyezzük magunkat, amit  önismerettel erősíthetünk.. ilyenkor szeretetben vagyunk minden körülmény között, ami valóban a köz.ép.pontja lesz.. mert rezgésünk a közre, a környezetre is épségesen fog hatni.. (gyönyörű s kódolt anyanyelvünk..)

különösképpen az elkövetkezendő napokban.. mindnyájan érezzük az egyre feszülő teret, s a megpróbáltatásokat.. értünk van.. általa lelünk középpontunkra, fénymagunkra, s készít fel bennünket a folyamatosan érkező, egyre magasabb rezgésű fényre..
szeptember 28-án, egy energetikai folyamat tetőzik, a teljes holdfogyatkozás kíséretében..
s utána mi lesz, azt csak Isten tudja.. viszont mi, fényküldöttek ezt várjuk oly régen, és sejtszinten érezzük, hogy jó lesz..

Áldás kísérjen mindnyájunkat az úton..

önfigyelem

az önismeret elmélyítése s gyakorlatba ültetése, amikor a tanú figyelmével kísérjük nyomon mindennapjainkat.. ez munka.. ez erőt s bátorságot kíván, hiszen nem mindig az ideális reakciót választjuk.. felül kell emelkednünk emberi mivoltunkon s úgy szemlélni a megnyilvánulást..
ha kellő alapossággal s következetességgel végezzük a folyamatot, sejtszintű beidegződésekből fakadó vadhajtások erdejét láthatjuk meg.. ezen viselkedés képződmények megismerése s létezésük feltárása magával vonzza az elfogadást, önmagunk mindig mélyebb s mélyebb elfogadását..
ugyanakkor az ilyen jellegű programozottságink, ha fényre jönnek a tudatalattiból, tudatosodva bennünk, feladatukat vesztik, s automatikusan bekövetkezik az elengedés..

felismerjük, hogy minden helyzet értünk van s tükröt tart nekünk..

önfigyelem..

önismeret

az önismeret az egyik leghatékonyabb eszköz az úton járáshoz.. mindnyájunknak van egy célunk, mi felé szándékozunk orientálódni.. az egy pont.. viszont az utat, mint egyenest csak két pont közé tudjuk húzni, így önmagunk helyzetének ismerete is szükséges.. ez jelen leszületésünkkor választott rezgésünk, energetikánk, amit mindig a mostban tudunk kalibrálni s viszonyítani..

lényünk megismerésére adatott az összes technika, legyen az fizikai, lelki, szellemi vagy spirituális.. ahány ember él a Földön, annyi félék vagyunk, s annyi úton járunk.. viszont minden út a fénybe vezet.. ebből következik, hogy mindegyik módszer jó, de egyik sem tökéletes.. valamennyiből ki kell válogatni azt, ami a javunkat szolgálja, ami a rezgésünkkel harmonizál.. s csak annyit..
ahogyan hangolódunk önmagunkra a szelektálás folyamat exponenciálisan válik nyilvánvalóvá..

ez az ismeret egyben önbizalommal s bátorsággal tölt el, ami erőt ad a tapasztaláshoz, ami a hitet sejtszintű tudássá minősíti át..

idővel befejezzük az árral szembeni úszást, s elkezdünk egységbe olvadni az áramlással..

ugyanakkor megértjük, mit miért éreztünk, cselekedtünk, a múltunk kérdései elillannak, jelenünk elcsendesedik, jövőnk kivilágosodik.. figyelmünket áthelyezhetjük megnyilvánulásunk magasabb dimenzióból fakadó forrása felé..          Áldás..

Pilis ❤

Varázs Veszprém: Örömünnep a Teljesség jegyében

ez nem fesztivál, ez nem spiri program, ez más.. ez Ünnep.. méghozzá Örömünnep.. az Öröm ünnepe.. az Együttlét ünnepe.. az Együtt Létezés ünnepe.. ami magáért való s hiánytalan..
a völgy ahol a rendezvény helyet kapott, valódi Teret tartott ennek a tapasztalásnak.. mind horizontálisan, mind vertikálisan.. mindenki, a maga világában, a maga rezgésén érezte az Ünnep megnyilvánulását, ugyanakkor jelenvolt az összekapcsolódás, a sok egyéni kis világ összeolvadása..
ez a Tér abból az ideából fogant, amit a szervezők szándéka hívott Létbe..
Hála és Áldás a lehetőségért..
..üvegcse szemmel itt olvashatjátok :)

a Jezsuita templomban ❤

még mindig idő..

visszatérve az időre, az idő káprázata című bejegyzés után..

az idő múlásának figyelése által új dimenziók nyíltak meg s a már meglévők emelkedtek éber tudati állapotra.. mint mindent, az időt is a megismeréssel megszeretem..
a szeretet mellett nem létezik a félelem s elillan, mintegy szürke fátylat felrántva az időhöz való viszonyom kötöttségeiről.. így könnyen megfigyelhetem a felszínre bukkanó érzelmeket s gondolati mintákat, amiket az idő múlásához és minőségéhez társítottam..
hiszen minden gyógyulás a felismeréssel kezdődik..

mert az idő arra adatott, hogy időt adjon az úton..

terepasztal

saját környezetünkre nézzünk úgy, mint energetikai terepasztalunk megnyilvánulása.. minden ami körülvesz, a teremtményünk, kivetülésünk.. távolodjunk el tőle mind térben mind időben és szemléljük felülről, s fedezzük fel az analóg összefüggéseket, mely tükrözi személyes fejlődésünk változását, majd nézzük meg, milyen tendenciákat mutat, s ha szükséges, korrigáljuk.. a jelenben..

fényszálak

fényszálakkal kapcsolódunk egymáshoz.. s mindenhez..

ha a középpontunkban vagyunk, ezek a fényszálak ragyognak, mentesek minden elvárástól, birtoklástól, ragaszkodástól, megfelelni s megfeleltetni vágyástól.. teljes az elfogadás és a megértés..
vágyunk megvalósítását, megélését nem terheljük rá a fényszálra, hiszen ha a középpontunkban vagyunk, azaz öröm állapota, amikor mindenünk megvan.. minden van..
nincs akarás, nincs vágy, nincs hiány..
amint megengedjük magunknak a hiány alapú viszonyulást, a fényszálak elhomályosodnak, elsötétednek, súlyossá és merevvé válnak, kötöttséggé minősülnek át..

helyezzük magunkat középpontunkba s a világunk is rendre igazodik..              Ámen..

fénylő fényszál.. ❤

teremtett természet

hol az ideák s eszmék születnek, ott végtelen a kreativitás és a szeretet.. földi kivetülése a természet.. az ember szíve érzi s óhajtja az érzékelését.. önnön Teremtőjére emlékezteti..
az ember egyetlen dolga ezen eszmék megtapasztalása s megosztása..               Áldás..

esti fényút..

hétköznapok

számomra nem léteznek hétköznapok.. minden nap ugyanolyan fontos és jelentőségteljes, mert minden pillanatban tanulunk s tapasztalunk, nem számít, milyen formában jelenik meg.. minden este lefekszünk, s reggel ugyanabban a rendszerben kelünk fel.. ez csoda.. viszont ha egyik reggel egy másik rendszerben ébrednénk, az is csoda lenne.. :)

a legnagyobb konfliktust az okozza, ha külön akarjuk választani a spirituális utat a hétköznapoktól.. feladatunk pontosan ennek az útnak a minél alaposabb integrálása.. mert ott van dolgunk, ahova leszülettünk, s úgy, ahogyan..
de nézhetjük így is, hogy a leszületés az út, mialatt tudatunkra hozhatjuk szellemi lényünk valóját..

ha ettől az önismerettől elzárkózunk, energetikánk diszharmonikus lesz, ami különböző helyzeteket és körülményeket vonz magához.. ha megnézzük, az egész arról szól, vállaljuk-e gondolatainkat, vagy sem.. ha nem, mindenféle alakoskodás és színjáték hada kezdődik - magunk előtt is.. ez abból a félelemből ered, hogy mit gondol majd a környezetünk rólunk..
eredményként beborul az ég a kivetített világunk felett, s ha sokáig folytatjuk ezen hozzáállást, betegségek formájában is figyelmeztetnek az égiek, gondolkodásra késztetve az utunkról.. amint gondolati mintáinkon, viszonyulásunkon változtatunk, azonnal kiderül az ég, majd szertefoszlanak a testi, lelki tanító tünetek..
gondolatainkért felelősséggel tartozunk, ugyanakkor minden pillanatban dönthetünk..

célorientált vagy útorientált viszonyulás

első lépésnek át kell programozni a célorientált életmódot útorientált viszonyulássá, így természetes módon a jövőből a mostba tevődik át a fókusz.. a jelen pillanatban kezdjük keresni és találni, amit idáig a jövőbe vetítettünk ki..
a jövő egyenlő elménk azon részével, mely sosem nyilvánul meg.. amit egy ilyen viszonyulás átprogramozáskor érzékelhetünk arra hasonlít, mint amikor a száguldó autóban behúzzuk a kéziféket.. megrázkódunk, kicsit kellemetlen lehet, majd észrevesszük a lelassuló tér idő dimenziókat, s képesek leszünk a tudatosságunkkal befogadni a jelenlétet, ami körbeölel..
maga az útonjárás, a tudatunk fénnyé minősítése leszületésünk oka.. nem a célt kell szem előtt tartani, mert minden út a fénybe vezet, hanem a pillanatot, ami pillanatról pillanatra van.. mert az idő arra adatott, hogy időt adjon az úton..
csak elménk egy részét tudjuk a jövőbe helyezni a tudatunkkal.. ez is a mi döntésünk, hova tesszük a fókuszt.. ez is egy gondolat, amiért felelősek vagyunk.. a szabad akarat szépsége..       köszönöm..

fókuszban a pillanat..

a harmadik minőség

amikor két lélek találkozik, s a másik létezésének örülve képes levetni magáról egész világok harcát, hogy egyesüljön gyermeki tisztaságával, s a másikkal együtt ezt megosztva egybeolvadjon..

paradox módon két fél alkalmatlan egy Egészet létrehozni, arra csak két egész képes, s egy harmadik minőséget alkotnak..

öröm = őr-öm

anyanyelvünk a kódolt tudás és mi őrizzük magunkban.. ha kiürítjük elménket, nyitott állapotban hozzáférünk ezen tudásokhoz, s ráeszmélhetünk egy-egy szó transzcendens tartalmára..

a szeretet egy tudatállapot.. az öröm a szeretetben levés egy formája.. szeretetben lenni a legszentebb dolog, amit ember tehet.. ilyenkor csatlakozunk önMAGunkhoz, az Univerzumhoz.. ilyenkor csatlakozunk mindenhez, s egyesülünk mindennel.. ilyenkor Isten tenyerén csücsülünk..
"ha Isten velem, ki ellenem?!" MAGyarul: öröm = őr-öm..

önmagunk felfedezése

mindnyájan a saját démonainkkal küzdünk életünk folyamán.. erre ideális terep egy olyan munkahely, ahol egyben élsz is, és egyes egyedül vagy.. csendben.. a csend mindent elmond, ha figyelmesen hallgatjuk.. nem kerülhetjük ki sem a gondolataink, sem az érzéseink.. idővel sejtszinten megtanuljuk, hogy felelősséggel tartozunk értük..

minél jobban a középpontunkban vagyunk, annál kevesebb kérdés és magyarázat születik a körülményekre, mert az emelkedés része az elengedés, ami felszámolja a szükség hiedelmét is.. az út végén csak Egy marad.. olyan, mint egy fraktál gömb.. amikor megérkezünk középre, kifordul az egész s magába foglal mindent..

a jó gyógyító csak kérdez, s a megválaszolás folyamatában ébredünk rá feladataink létére s gyökerére..

a megismerés által a félelem átminősül szeretetté, s így feloldozódik a kötelék..

ugyanazon megnyilvánulás ha csak egy picit is, de más-más reakciót vált ki mindnyájunkból, érzelmi kötődéseink minőségének függvényében.. amikor egy adott szituáció foglalkoztat, az adott forma előtérbe kerül elmémben.. nem erősítem, nem gyengítem, csak figyelem.. ebben az állapotban egyszer csak tudatomba érkezik egy oviskori szituáció, ami a legelső kapcsolatom az adott megnyilvánulással.. ekkor megnézhetem a kialakult érzelmi kötődésemet s viszonyomat a formával..

kizárólag önmagunkhoz képest tudunk viszonyítani, hiszen nem tudhatjuk, a másik megteremtettsége óta, útja során, életei alatt miket halmozott fel, vagy engedett el.. ha mégis megpróbáljuk, torz képet kapunk..

bűntudat, mint öngyógyítás

a bűntudat egy intenzív öngyógyító folyamat.. bűntudatunk tárgyának, eseményének a jóvátevő szándéka oly erős, hogy bevilágítja az érintett területeket.. ezen területek megismerése egyben feloldozza őket, s a felismerés által rálátunk, hogy nem történt más, csak megvilágítottuk a sötétebb részeket.. megtapasztaljuk, hogy nem létezik más, csak a szeretet, s minden ettől eltérő állapotot a fény hiánya okozza..

a bezártság szabadsága

az érzékszerveink által érzékelt világ egy keretrendszer, amiben minden megnyilvánulásnak, létezőnek és dolognak mi adunk érzelmet és értelmet.. amikor tudatosan figyelemmel kísérjük ezt a folyamatot, meglátjuk, hogy minden pillanatban lehetőségünk van változtatni, ezáltal átminősítjük önmagunkban az érzelmi és mentális viszonyulást.. ebben áll a szabad akaratunk.. mert a dolgok vannak, az események történnek.. mi pedig szemléljük, így megtapasztaljuk hogy minden káprázat itt a Földön, s csak egy kérdés marad: szeretetben vagy szeretet nélkül élünk e világban.. ami bennünk van..

a körülmény.. ❤

az idő káprázata

mindnyájunknak voltak olyan tapasztalatai, amikor az idő lineáris vonalában gyorsulást vagy lassulást érzékeltünk, így elértük a vonatot, vagy dimenziókat barangoltunk be meditálva.. mégis oly erősen programozottak vagyunk s ragaszkodunk, nem tudjuk elengedni azt a kötöttséget, miszerint az idő felettünk áll és uralma alatt tart minket.. ez az állapot csak addig s olyan mértékben nyilvánul meg, amíg tanulnivalónk van általa..

műhelykében nincsen óra.. viszont olyan körülményeket teremtettem, amiben az idő múlásának a mértékét látnom kell.. így vettem egy asztali stoppert.. elektron diffrakciónak nevezett kvantumkísérletben az elektron hullám viselkedését vizsgálták, ami megváltozott a megfigyelés ténye által.. ezzel bemutatták, hogy nem végezhető olyan megfigyelés, ami ne hatna fizikailag a megfigyelt rendszerre..
az idővel is ugyanez a helyzet.. változik a mennyisége és a minősége.. azóta izgalmas játék vette kezdetét..
egyre kézzelfoghatóbb az idő káprázata s a létezés minősége közötti kapcsolat..

mert az idő arra adatott, hogy időt adjon az úton..

műhelyke békéje érdekében szigorúan ketyegés mentes :)

testünk lelkünk tükre

testünk egy tökéletesre teremtett műszer.. a lineáris és a transzcendens világ keresztmetszetében nyilvánul meg, otthont adva a léleknek.. minden ettől eltérő minősége, diszharmóniája, elménk állapotának következménye - akár előző inkarnációkból.. sokféleségünknek köszönhetően nincsen egységes szabály a jóra vagy a kevésbé jóra, csak tág, mankó szerű irányelvek léteznek.. ha tudatában vagyunk programozottságunknak és programozhatóságunknak, szenzorainkat finomhangolhatjuk testünk jelzéseire, s könnyedén eligazodhatunk, mit szeretne üzenni, s kialakíthatjuk saját létezésünk rendszerét..

tudatosságunk minőségében nyilvánulhat meg, mit és mennyit eszünk.. viszont gyakran nem vesszük figyelembe, hogy testünk sokszor jobban éhezik a mozgásra, mint bármiféle ennivalóra, hiszen energiát nem csak fosszilis ételből nyerhetünk.. csakráinkon keresztül a különböző dimenziók rendszeréből sejtszinten táplálhatjuk lényünket.. egy jóleső jógával vagy meridiántornával nem elhasználjuk energia készleteink, hanem pont feltöltjük azokat..
a civilizált társadalmak többsége túlsúlyos és szemük hozzászokott a látványhoz.. elhízásunk az érzelmi s egyéb energetikai kötöttségeink fizikai lerakódása.. elgondolkodtató, ha megnézzük a természeti népeket, minél szorosabb kapcsolatban élnek Földanyával, annál szikárabb, inasabb megjelenésűek..

s miután "mint fent, úgy lent", egyik a másik megnyilvánulása, így mindegy honnan kezdjük gyógyulásunkat - fizikai vagy lelki síkon - hatással lesz a másikra.. már a szándék kinyilvánításával, miszerint változni szeretnénk, csodák történhetnek, hogy mindnyájan tudatára ébredjünk földi életünk legfontosabb céljára, a Szeretetre.. s ezt először önmagunkon kezdjük mívelni..        Áldás..

szándék és a csoda

amíg nálunk erősebbek a körülmények és a káprázat, - amiket mi teremtünk magunk köré - addig csak a szándék erejével, tudatunk által megnyitott elménkbe vagyunk képesek befogadni a Csodát.. azt a csodát, ami a lineáris viszonyok között túlmutat mindenen, mert célja, a teremtettség tökéletességének dicsőítése s a hibásan működő elme meggyógyítása..

21-én éjfél után egy-két perccel érzékeltem magam körül a tér kivilágosodását, testem megkönnyebbülését és békesség árasztott el.. nevezhetjük Kegyelemnek is..          köszönöm..

a Béke a Szeretet egyik legteljesebb megnyilvánulása.. minél jobban képesek vagyunk megnyitni magunkat a békességnek, annál teljesebb a létezésünk érzékelése a földi viszonyok között..

egy év távlatából

egy évvel ezelőtt indultam el egy csodákkal teli úton, amin a legalapvetőbbnek hitt dogmák szűntek meg létezni s programok íródtak át.. ez az út a Jasmuheen féle 21 nap megélésével kezdődött, s azóta feje tetejére állt bennem minden.. alapból szélsőséges életem határait kitolva, a végletek között csapódtam ide-oda egy évig, s közben megpördült velem ötször a világ, mint centrifuga, hogy elhagyjak minden olyan érzést, gondolatot és kötöttséget, ami már nem szolgálja javamat..

ezt az időszakot minősíthetném így is úgy is, mégis - paradox módon - poláris világunk megértését az segíti, ha kerüljük a minősítést.. külső szemlélőként összegezzük tapasztalatainkat, amik a megélés által sejtszinten már a miénk, csak tudatunkra kell emelni az információkat..

egyik: minden paradoxon.. és mindent lehet magasabb nézőpontból nézni.. ezért nem létezik objektív igazság, csak az Egy Valóság..
másik: minden, amit érzékelünk, azt saját buborékunkon keresztül tesszük, vagy arra vetítjük ki, s kizárólag az jön a tudatunkba, a terünkbe, amire affinitásunk van.. ebből következik, hogy minden és mindenki csupán körülmény.. ezekről a körülményekről alkotott gondolatainkat, érzéseinket tanuljuk uralni.. a cél, feltétel nélküli Szeretettel fordulni minden megnyilvánulás felé..
harmadik: gondolatainkért felelősséggel tartozunk..
az egész esszenciája egy mondatban ennyi: "az van amit gondolsz"

köszönök minden pillanatot.. mert az idő arra adatott, hogy időt adjon az úton..

létezés az életen túl

lecsendesedünk, elengedünk minden gondolati mintát, programot, minden kötöttséget, elvárást, s minden elme szülte megnyilvánulást.. ezután a jelenlétben megérezhetjük a létezést az életen túl.. érezni fogod az illúziót körülötted, s felszabadítva magad, vállalhatod jelen leszületésed.. innentől kezdve, bármit csinálsz, minden pillanatban tudatában leszel a színjátéknak itt a Földön.. hogy minden egy feladat, egy megnyilvánulás.. hogy semmi nem számít, s mégis a legfontosabb.. hogy a létezés gyönyörű és tökéletes.. magáért való..     Áldás..

a pillanat..

van egy pillanat, amikor igazán jelen vagyok, s rálátok ezen leszületésem eddigi minden egyes pillanatának fájdalmára s örömére, magyarázatot kapva lelkem miértjeire, megérzem abban az egyetlen pillanatban azt az esszenciális rezgését, hogy ezért volt.. ezért az egyetlen egy pillanatért történt minden, hogy sejtszinten ezt az egyetlen egy pillanatot megérezhessem, hogy vagyOK.. köszönöm..

szeretet = tudat

szeretet = tudat.. vagyis a tudatosodás = szeretet rezgésének növelése.. amikor elkezdődik az emelkedés, a nehéz rezgések és energiák leválnak az ember energetikai teréről.. ez mindegy milyen formában nyilvánul meg, csak hagyni kell, s elengedni.. lehet bármilyen rítus, vagy rendszer része, nem a forma számít, hanem a kontextus.. ezek mind csodák..         minden csoda..

szabadság

szabadságunk kizárólag a döntésben nyilvánul meg.. szabadságunk minősége és mennyisége EGYség tudatunk szintjével harmonizál.. vagyis minél jobban feladjuk vélt szabadságunk s rábízzuk magunkat a Gondviselésre, annál nagyobb Szabadságot kapunk..
minél távolabbról szemlélem az életet, annál determináltabb a létezés.. hiszen mindEGY..
Áldás..

Napfogyatkozás dimenziói

belső MAGunk mindig tudja mikor mit kell tennünk s ezt a tudtunkra is adja.. ha elcsendesedünk, meghalljuk, ahogyan súgja..
az elmúlt hetekben átengedtem magam az evés örömeinek, s közben egyre erősebben érlelődött a tudat, hogy ez mellékvágány, s csak napok kérdése a visszatérés a Fényhez.. ami jelen leszületésem elsődleges feladata s küldetése, a legkülönbözőbb megnyilvánulási formákban..
körülbelül egy hete fogalmazódott meg a dátum: 03.20. többféle elmélettel tudtam megmagyarázni, miért ez az ideális nap, s hogy egyáltalán miért van szükség egy konkrét időpontra, de leginkább sejtszinten éreztem a létét..
az utolsó napokban kulminálódott a helyzet, az ego megnyilvánulásai egyre kétségbeesettebbek lettek, ezáltal mély és intenzív tanításokat kaptam a külvilág tükrében..
eljött ma.. most van.. s kaptam visszaigazolást, az egész lelki rákészülés, időpont sugallat és sejtszintű meggyőződés mibenlétéről, két cikk formájában: Zentai Anna asztrológus és Schilling Péter számmisztikája mai napra vonatkozó írásaiban..

Zsíros István Photography

köszönöm a lehetőséget, a Teremtettség tökéletességének érzékelésére..      Áldás..

energiáink harmonizálása

energiáink rendkívül sokszínűek.. hiába valami művészeti tevékenység az ember munkája, az csak egy szegmensét fedi le az egésznek.. pl én reggeltől estig műhelykében alkotok, de az üvegcse technikájából adódóan türelemre és összpontosításra tanít.. viszont vannak nagyon intenzív, dinamikus energiák is, amik más technikával élhetők meg, vezethetők le, pl festéssel, rajzolással.. különösen, ha figyelembe vesszük az elmúlt évek energetikai változásait is.. 15 év után idén kezdtem el újra festeni, mert robbanás közeli állapotba kerültem..         a terápia sikeres :)
ha ennek tudatában van az ember, sokkal hatékonyabban tudja harmonizálni energetikai háztartását..
Áldás..

energetikai paradoxon

a vonzás törvényében az energetika pont fordítva működik mint a földi fizikai világunk.. az azonos az azonost vonza, nem pedig taszítja.. felemelő érzés megtapasztalni ezt az Univerzális törvényt..

a tükör ping.pong hatás alapján végeláthatatlan mélységeket és dimenziókat tud nyitni két ember együtt, egymásközt.. minél több fényszálat és dimenziót teremtünk magunknak, létezésükből fakadóan tudjuk átminősíteni a megnyilvánulásukat.. így tágítva tovább Terünk határait..
a folyamat közben megérezhető a Térrel táguló szabadság is, ami egyfajta Egység érzés.. amikor kívülről szemléljük életünk színjátékát és a fényszálakhoz, valamint a dimenziókhoz fűzött érzelmeink rezgését felemeljük, csodálatosan könnyed állapotot érhetünk el..

paradox módon, egyszerre fényesen légies, ugyanakkor megérint a káprázatos mélysége..

tükör ping.pong hatás

a lehetséges megtapasztalása itt a Földön olyasmi, mint amikor megtaláljuk azt az ellentétes nemű embert, akivel szinte azonos a rezgésünk.. mind vertikálisan, mind horizontálisan.. a szeretet megnyilvánulásaként milliónyi fényszálacska alakul ki közöttünk.. eljön a pillanat amikor tudatára ébredünk különleges együttállásuknak és felismerjük tükör ping.pong helyzetünket, ami az Egyén tükröződő megnyilvánulásából és a két sík párhuzamos helyzetéből fakad.. ilyenkor elkezdjük figyelni az információ áramlását az általunk létrehozott Térben..

elindul egy információ, a másik tükör visszatükrözi, de az indító tükörben már a tükrözött tükörkép jelenik meg létre hozva egy új dimenziót, majd onnan visszatérve ugyanez történik újra, s újra, így teremtve megszámlálhatatlan mennyiségű és rezgésű fraktál dimenziót..
minden újabb dimenzió finomabb rezgésű az előtte levőnél és általa bővül a belső Tér, valamint az érzékelő felület és Tudat..

ugyanazon információ végtelen megnyilvánulásából és feldolgozásából exponenciális fejlődés fakad.. majd egy ponton önmagába visszatér mint Egység..

részlet az Eredet című filmből..

"rendeződj, rendeződj"..

rendszert teremteni az illúziók ringó fátylai közé, hol még csipesz sem fog, csak a libegő-lebegő vaklármán csücsülő selyemcérna szőtte matéria ködben tapogat az elme, hogy nyugalomra lelne..

paradoxon

a Semmi és a Mindenség között a konyhátlan teakonyhában műhely.KV gőzölög..

a kód

anyanyelvünkön rezegve, merengve az őstudás kódoltságán.. mindEGY

"A Fényedhez képest minden értéktelen.
Még sincsen semmi értéktelen.
Ez paradoxon.
Mert ez két különböző vonatkoztatási rendszerben tett kijelentés.
Mindegyik igaz.
Mindegyik szükséges. [...]"
(Fénymagok Ébresztő-kulcsainak Kódexe, Első Lap, 12. réteg)

mindEGY


buckós.forrasztás közben.. egyik dimenzióm visszatér a Szovátán látott templomhoz

a kód: EGY az ISTEN

mindEGY
EGYség

EGY az ISTEN

katarzis

nagy kegyelem tanúként szemlélni a fizikai test szenvedését hatalmas tisztulása közben, miután belementem az agyalásba és az elme javára döntöttem.. a két és fél nap alatt katartikus élményként vágtázott át rajtam az Univerzum, s tudatosan figyeltem, honnan indul, mi miért történik, hogyan halad és hova érkezik.. közben gyógyításon keresztül is érkeztek szépséges és Mennyei Áldások.. az így feltörő, végletesen kellemetlen tünetet gondolattal irányítottam át, hogy más mederben találjon kiutat.. ennél szebb tanítást, akarva sem kérhetnék..
Hálával köszönöm!            Áldás..

konklúzió: ha belefolyok az elmejátékba, elvesztem..

ego vagy nem ego

egyre kíméletlenebben érezhető működésem alapállásának mozgatórugója.. ego vagy nem ego.. mindig választás elé kényszerít az élet legapróbb, a hétköznap legcsekélyebb dolgaiban is..

ez a folyamat már régen nem a Fényt együnk vagy mást együnkről szól.. nagyon rég..

mint egy színdarabban, amikor elhúzzák a függönyt, olyan látványosan csukódik be az ember érzékelése.. minden szenzor, szinte kivétel nélkül.. csak annyi a különbség, hogy egyik jobban, másik kevésbé.. de az elszigeteltség azonnal érezhető, ha az ego felülemelkedik..

ha leesik a rezgésem, bárminemű körülmény miatt is engedem ezt meg magamnak, a gyomromban érzem a görcsöt, ami azt mondja, egyél, egyél.. majd hányd ki.. valami megmagyarázhatatlan erő veszi át felettem az irányítást.. az MSZA-n különböző oldásokat tanulunk.. ideje alkalmazni!

gondolkodásmód váltással lehet csak befogadni Istent a szívünkbe.. megismerve a Rendet.. és elsajátítva, hogyan tudok úgy élni, ahogyan Jézus tanítja.. a Szeretet földi körülmények között nem érzelem, hanem sokkal inkább szolgálat.. miközben ezen meditáltam, megszűnt a görcs, és lelki erőt kaptam a gyötrő érzés fölé emelkedni..
"tégy egy lépést Istenhez, Ő megtesz feléd tízet.."

frissítés: energetikailag azt a megmagyarázhatatlan erőt débetűs megszállónak hívják, s karmikusan jött velem ebbe az inkarnációba..

gondolatok a Tükörben

amikor nézlek, a létezésed csodálom.. és hálát mondok Istennek, hogy érezhetlek.. ilyenkor Földön túli nyugalmat és békét érzek, és a vágyad, hogy valami megnyilvánulásom legyen.. de minden más, ami a figyelmen kívül van, felesleges és lényegtelen..

a nyugalomban békesség van, ami az érzelmek mindkét végletből történő visszahúzódása.. a békesség állandóság.. a Szeretet egy megnyilvánulása.. feltétel nélkül, így nincs sem kérdés, sem válasz.. csak a Jelenlét..

..és fáj minden szó, mert korlátoz Téged.. az én világom csak szemlélheti a Te világod..

én - Én - ÉN

felmerül a kérdés, meddig tartok én.. egyáltalán ki vagyok én? vagy inkább mi.. a folyton adatfeldolgozó, siető és lineáris ego, vagy az Egység Szent része ÉN? ez utóbbi a dualitáson kívül van.. nem lineáris.. tehát nem is dönt.. megnyilvánulása a LÉTezés.. minden amivel azonosítom magam, az egy hagymahéj, egy álarc, ami lehullik.. egy-egy megnyilvánulása a lehetségesnek.. de mi az, ami megnyilvánul általam.. mi az, ami áthatja a LÉTezést? a forma nem számít az a hagymahéj.. egy gondolat, egy minősítés, amit birtokolni akar az ego, hogy általa azonosuljon és létezését igazolja.. ami számít, az lineárisan érzékelhetetlen.. a kontextus.. és ki dönti el, melyikkel azonosulok? melyik az, amelyik dönt a kettő között? vagy bármi között? a megtapasztaló, lineáris én, vagy a tanú, a nem lineáris Valóság, azaz ÉN? kell lennie még valaminek.. valaminek, ami a lineárisból halad a nem lineáris felé.. egy összekötő.. az én és az ÉN erre képtelen.. létezik a tanuló, a transzcendens Én.. most úgy érzem, ez a Lélek, aki táncol a pengeélen.. de az is csak egy megnyilvánulása a lehetségesnek..

frissítés 2015.03.05.: kérdésre mindig érkezik válasz..
most azt érzem, hogy az egész emberi hármasságnak a megnyilvánulása szerves része az EGYetemes Tudatmezőnek.. a mezőben való elhelyezkedés és minőség határozza meg döntéseinket, amit a karmikus hajlamaink (sejtszintű memória) finomhangol.. ennek tudatában tudjuk tudatosságunk mértékét hatványozottan növelni, és megérezni, a Valóság nyilvánul meg általunk..

feladat

az ember nem kerülheti el feladatait.. mindég visszatér, várva feloldozását.. vagy feloldás, vagy átminősítés, de tenni kell..
a feladat az egyik végletből, a tapasztaláson át szerzett bölcsességgel a másik végletbe érkezni.. ennek egyik megnyilvánulása a bulimiában létezésből (2001-2006 s azóta ha alacsony a rezgésszintem, visszatér) a Fényevésben létezésbe érni..
nagy Áldás ez az út és egyben nagy feladat is.. öt gyönyörű hét után borul a rendszer és az ego teret nyer játékainak.. minden ami körülmény, az csak katalizátor, s a feladat halaszthatatlanságára emlékeztet. "Mert szoros az a kapu és keskeny az az út... ne vesztegesd hát az időt"

Ajándék

a legszebb ajándék megtapasztalni, a Krisztusi élet egy szeletkéjét.. csak a példamutatás által hathatunk környezetünkre.. Áldott Ajándék szemlélni a Csodát, mit művelek s műveltetek önmagukkal, kire hatOK..       köszönöm s Áldás..

30

indiánék hosszú hajat növesztenek, mert a hajszálak szenzorként működnek a transzcendens világban..
buddhistáék levágják a hajukat, a koronacsakra szabaddá tétele és a hajban tárolt energiák elengedése végett..
mégis ugyanarról beszélnek.. és mindEGYiknek igaza van..

nekem beavatást, elengedést, felszabadulást jelent, visszatérést a Forráshoz..

Áldás..