nézŐpont..

ugyanaz néz minden szempárból.. Ő a megfigyelő és akit megfigyel Ő..

💙

a tyúkészről..

kotlósunk augusztusi csibéivel a fán éjszakázik..
áhítattal gyönyörködtet az az Intelligencia, melyből minden megnyilvánulás fakad.. s mivel belőle fakad, át is hatja.. nevezhetjük ösztönnek, bár ez a kifejezés inkább csak a partikuláris formáira mutat..
a Teljesség, a Metafizikai Abszolútum, az Intelligencia vagy Értelem.. mind szinonimái Istennek.. még akkor is, ha a ma embere folyamatosan kiönti a fürdővízzel a gyermeket is..

✨💙

megszólítatlanul..

a törvények nem ismerete nem mentesít a következmények alól..

ez mindennek felett az Isteni törvényekre vonatkozik.. annak ellenére, hogy a posztmodern embernek nem hogy érzékenysége nincs rá, még tudomása sincs róla, vagy ha van, igyekszik elhazudni..

a legnagyobb moralisták követik el a legelemibb normalitástól mentes, életellenes cselekedeteket, vagy ennek jegyében mulasztják el azokat.. és hiába szárad a lelkükön, még a tetteik következményeiként őket sújtó szenvedéseket sem képesek érzékelni, értelmezni, nem hogy belátni.. 

szánalmas az, ki a mai kor embere..

💙

bárki, de nem akárki..

mai posztmodern társadalmunk, ahol mindent lehet de semmi nem számít, semminek nincsen jelentősége, olyan távol került a normalitástól, hogy ma már az összes mozzanata létrontó és élet ellenes bűncselekmény..
..de az éber figyelem, az idők végén (is) megpillanthatja a létezés forrásának esszenciáját.. 

💙

hulla.dék..

idén is sikerült egy utánfutónyira valót összegyűjteni káprázatosan modern, civilizált és fenntartható társadalmunk gyöngyszemeiből.. és bár az sem megoldás hogy ezen zsákokat bedarálják korunk méltó piramisainak építő elemei gyanánt, mégis ha szóváteszi az ember..
..egyre inkább értetlen és süket fülekre talál a háttér folyamatokat boncolgató gondolatmenet, hiszen a felületes szemlélőnek csupán egy eklektikus összevisszaságnak tűnik, ami a hanyatló emberanyag degenerációját elemezné minden aspektusában és megnyilvánulási formájában..
mert itt jön az, hogy akinek az sem érinti meg az ingerküszöbét, - hiszen régen amit beköpött a légy, azt már a kutyának sem adták oda - hogy az ipari hulladékon nevelt férgeket keverik az ipari tresfoodba, nincs mit csodálkozni.. mert ne legyenek illúzióink, amit engedélyeznek azt bele is teszik, méghozzá kérdés nélkül.. csak ne lepődjünk meg, ha elérkezik a "zöld szója" kora és az emberi hullákon fogják nevelni a csontkukacokat, hiszen micsoda pazarlás a hamvasztás, mert az a rengeteg értékes fehérje füstbe megy.. megmagyarázzák.. mert eszük van rá és összevissza kontextusból kiragadott számokkal alá is támasztják.. majd megkérdezik és AI a gép megmondja és helyesel, hiszen minden adatot ismer és az output rendben is van, csak hát az input, amiből dolgozik...... mert ugye tudjuk jól, ama bizonyos koca mennyit is fial valójában..
csupán az értelem és a normalitás hiányzik e világból..
de a kovid hiszti után semmin nem csodálkozom már.. mert itt is mindenki csak a kijött eredményt tette hitéletbeli kérdéssé, de azt, hogy milyen bemeneti adatok alapján dobta ezt a gép, az már senkit sem érdekel.. sőt.. ne is bolygassuk..
ez volt a főpróbája a szép új világunknak..
de ezen sincs mit csodálkozni, hiszen gyönyörűen megágyaztak ezen folyamatoknak, mert a szocializmust is elhitték.. aki pedig nem, az kollaborált..
valójában csupán végignézhetjük a Kali juga rendkívül érdekes és exponenciálisan fokozódó fejleményeit, hogy hogyan gyújtják rá a szabadesésre a rakétákat, hogy még gyorsabban odaérjenek a semmibe..
mert ki mint vet, úgy arat.. aztán szépen mindenki egye meg amit főzött..

..mert nem kötelező résztvenni a kollektív bohózatban..

..

virág..

..mert Isten a legnagyobb luxus.. semmire nem jó, semmi haszna, viszont általa Élő aki Van..

💙 műhelyke kivirágzott 🌸

nyák.óra

paradox módon a te legértékesebb kincsed valójában egy nem létező jelenség: az idő.. a digitális elme számára felfoghatatlan az analóg valóság örök most végtelen tere..
mert minden fűszál egyszerre nő..

💙 nyák.óra 💙

a remete..

hogyan legyél remete? csak figyeld meg mélységében alaposan embertársaidat.. ..és örömmel vonulsz ki a társadalomból.. mert nem kötelező részt venni a kollektív bohózatban.. a külső, felületes szemlélő számára a remeteség sanyarú lemondásainak tűnő dolgok valójában a legigazabb áldások..
akinek inge, vegye magára, akinek nem, úgysem tud róla..

💙✨

Káli-júga napjainkban..

egyik szemem sír, a másik nevet.. csak tudnám, hogy melyik miért.. mert a legnagyobb tragédia, aki a plankton létsíkon vegetálva, elkáprázva a technikai fejlődés talmi csillogásától, észre sem veszi, hogy valami baj van a világban.. végzetesen nagy baj..
ennél csak az a nagyobb tragédia, hogy aki az embrionális létsíkon megrekedve vergődik és mentális szemetével, tévképzeteivel hányja össze a környezetét és nem akar megszületni, hanem mindenáron az inkubátort húzza a fejére, csak még egy kis biztonság, munkahely, főnök, mindegy ki, csak valaki, aki megmondja merre legyen arccal, csak még egy bebiztosítás, még egy oltás, mindegy, hogy melyik csecsből cumizva ki, baloldalról vagy jobb oldalról, amelyik a szebbet hazudja, csak valamelyiket kapja meg, valamelyikre kösse rá magát, önként nyújtja a nyakát a pórázhoz, legyen az bármi nyomkövető, okos óra után jöhet a chip, mert ha nem, fél az egyedülléttől, fél az éhenhalástól, fél a háborútól, fél a migránstól, fél a vírustól és fél mindentől, amit az orra elé tesznek.. szenvedés függőség.. mindegy mitől, csak lehessen rettegni.. a negativitásban tocsogni..
csak felnőni nem.. csak emberré válni nem.. nehogy önálló gondolatai, tettei legyenek amiért felelősséget kell vállalnia önmaga előtt.. az Élet előtt..

..

nyák.agy

az elkülönült elme a forrpontok szinapszissá alakításával megtalálhatja a kapcsolatot az organikus háttérrel..
vagy marad a privát univerzumának illúziójában..

💙 nyák.agy 💙

lehetne birka is..

a valóság egyszerű és egyértelmű..

az összes többit csak te gondolod..

..

lehetne ez is..

..

hiába..

ha a világ megbolondul, az ellen már nem lehet mit csinálni.. 

megéljük azt a kort, amikor az értelem és a normalitás a legritkább kincs..

MikkaMakka, gyere haza!! a Földet ellepték a pomogácsok.. 

..

mi ez?!

hogy nem merül fel benned, hogy mi ez?! hogyan lehet triviális, az, hogy élsz, hogy létezel?! érzékelsz a test felületeden és tapasztalsz különböző érzeteket a belső teredben.. és nem merül fel a kérdés, hogy mi ez és mi végre?!
amíg rá nem érzel arra, hogy van itt valami, amiről valójában semmit sem tudunk, addig csak vakon és érzéketlenül menetelsz végig azon a felfoghatatlan valamin, amiről lövésed sincs hogy micsoda, de a magadénak gondolod.. és szerinted ez így normális.. több milliárd ember szerint ez így normális..
csak azt nem veszitek észre, hogy ezért olyan a világotok, amilyen..

💙

kollektív hazugság = igazság

az élet gyermek formájában testet ölt e világban, s a tudat figyel az érzékszervein keresztül, mit sem tudva önmagáról.. ártatlan mint egy kismadár.. de hamar elkezdik vakon tanítani, hogy ő Pistike és a fű zöld, az ég kék és a fa az padig fa.. és mindent elhisz és minden abszolút lesz számára, hiszen senki sem tudja megmondani neki, hogy ezek csak relatív fontos dolgok, a lényeg, az a formán keresztül megnyilvánuló élet, ami mindenben és mindenkiben ugyanaz.. hogyan is mondhatnák meg, ha maguk sem tudnak róla..

így születik meg az ember tragédiája, a legalapvetőbb hazugság, a léthazugság.. ami annyit jelent, hogy az ember nincs tudatában létezésének nyilvánvalósága felől, hogy már eleve az ami, hanem valamihez képest méri önmagát, az értékét..

innentől kezdve a gyerek elhiszi, hogy a felnőtt több nála és nem csak a forma szintjén függ tőle, így kialakul egy alá fölé rendelődési hierarchia, ami alapjaiban mérgezi meg kapcsolatukat.. elhiszi, hogy valamilyennek kell lennie, ki kell alakítson egy képet magáról, mert anyuka csak akkor szereti, ha szép ügyes és okos, mert anyuka vak az életre és nem tudja szeretni a gyereket önmagáért, azért mert létezik, csak ha olyan, amilyennek látni akarja..
elhitte, hogy ez a viszonyrendszer az egyetlen, amit a párkapcsolatába is tovább vihet és az első pillanatnyi szerelem elmúltával elkezdődik a közös énkép kiépítése, kik vagyunk együtt mit mutatunk a külvilágnak és belül viszont a felek pozicionálása indul, hogy ki irányít kit és ki hogyan zsarolja a másikat, hogy elérje azt, amit akar.. mert ugyebár nincs szükség minden évben új autóra/bútorra/bármire, amit az asszony ki harcol valami játszmával, hiszen ő is csak akkor szereti az urát, ha mindent megkap tőle, amit akar és akkor hiszi el hogy szereti az ura, ha mindent megad neki, amit akar..
elhitte azt is, ha nincs agyoniskolázva és három diplomája, akkor nem lesz jó munkahelye és óriási havi fizetése, amiből meg tudja venni azokat a dolgokat és szolgáltatásokat, amikről elhitte hogy szüksége van rá, mert menő, divatos, vagy egyszerűen mert ez "jár neki"..
elhitte, hogy valamilyen úton módon muszáj integráns része legyen a társadalomnak, ha nem politikus, akkor hajléktalan, vagy a kettő között valahol, de mindenféleképpen függő kapcsolatban a többi embertől..
elhitte, hogy a többi agyoniskolázott bármit is mond, az úgy van, hiszen megvan rá a képesítése, pedig ugyanúgy viszonyulnak mint ő, csak egy magasabb rendszernek hajolnak be, így szép lassan a gyermekben nyiladozó értelmet módszeresen pusztította és butította sztereotípiákkal..
..és mindezt azért tudta elhinni, mert mindenki ugyanúgy viszonyul mint ő, mert mindenki ugyanúgy elhitte mint ő és ezért tényleg mindenkit csak a teljesítmények, érdemek, elismerések és a hivatalos papírok érdekelnek, mint őt, mindenki mindenkit aszerint értékel, hogy az "én és a dolgaim" viszonyulásához passzol vagy sem, megéri vagy sem..
és leginkább azt hitte el, hogy van egy élete, amit birtokol és amivel azt tehet amit akar, amit kontrollálhat.. és miután birtokolja, el is veszítheti.. így születik meg a halálfélelem, ami az ember legelemibb félelme és a legnagyobb hazugsága.. hiszen az ember nem birtokol semmit.. ő maga az élet.. a megnyilvánult lét jelensége az élet, ami millió formán keresztül tapasztalja önmagát..

így lényegében az egész élete hazugságon alapszik, egy hazugság piramison, ahol az egyes hazugságok egymásra épülnek és egymást tartják fent..

képzeld el, hogy az agyad be van kamerázva, és hallhatóak lennének még a gondolataid is.. na így kezdj el élni úgy, hogy azonos legyél a belsőddel, ami idáig csak a te titkod volt..
na ez a te léthazugságod..

tehát ha elkezdenénk megvizsgálni minden egyes hazugságot kezdve ott, hogy miért van együtt egy pár, ha már nincsen közöttük intimitás, ha már nem szívesen ölelik meg egymást, csak összeköti őket a munka/gyerek/lakhatás/hitel/múlt és ezért elnyomva belső érzéseiket/ellenállásukat, megjátsszák a szerepüket, hogy megfeleljenek annak az énképnek, amit magukról gondolnak és amit mások gondolnak róluk, akkor meglátnák minden egyes hazugságukat, amit igaznak hittek és nagyon hamar ráborulna az emberre az egész eddigi élete..

így már nagyon könnyű megérteni, hogy egy olyan ember, akinek az élete a hiten alapszik, nem pedig a józan észen és a normalitáson, az elhiszi ha az agyoniskolázott hozzáértők, kollektíve elkezdenek mondani valamit, de mindenhonnan mindig ugyanazt, ami elvileg az életét veszélyezteti, azonnal beindul a pánik és elkezdi félteni a legféltettebb birtokát, az életét.. így lehet egy náthából tömegpánikot csinálni.. mert mindenki félti a léthazugságát, hogy neki élete van, vagy valakijének élete van, amit most elveszíthet.. ha bárki a józan ész mentén megnézi a központi statisztika szerinti előző évek azonos időszakában elhunytak számát és az magasabb a mostaninál, akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy ez miféle pandémia?! de miután ez az épp aktuális kollektív hazugság, a józan eszet és a normalitást, aki nem hajlandó együtt bolondulni, azt feszítik keresztre/égetik meg mágján/ültetik börtönbe.. az adott kornak megfelelő módon..

mert az ember mit sem változott évezredek óta.. de a lényeg az, hogy mindent elhisz és jogos és ha a főnök/polgármester/apuka/pápa/ezredes azt mondja, akkor kérdés nélkül nyomja meg a gombot.. ja, hogy milyen gombot? az nem számít, csak az, hogy azt mondták.. igaz, egy atomtöltetet indított épp útjának, de hát ő nem tehet róla, hiszen azt mondták, nyomja meg.. ez a kiskorú ember.. ebből áll a társadalom.. és amíg ilyenek az emberek, addig lesznek vallási háborúk, gyarmatosítások, világháborúk, vagy éppen járvány, ha már túl sok a globális érdek összefűződés..

mert ha mindenkinek lenne egy csepp józan esze és megnézné a statisztikai hivatalok adatait, akkor senki nem hinné el, amit a médiából hall.. és akkor nem követelnék a vezetőktől, hogy "apu ments meg" mert ezt ami van, egyetlen egy vezető sem akarta.. csak az ember.. aki hiszékeny és gyáva.. így lesz egy eszetlen társadalom, aki saját magát űzi félelmében a szakadékba..

..és ez megy évezredek óta.. csak egy két ember volt, Jézus, Buddha, aki látott.. ők élték a létalapú viszonyulást, látták az életet és hogy minden hiábavaló, amíg nem tudod meg ki is vagy valójában..

így az, aki a csendes középpontból élve idáig sem vette ki a részét a társadalom teljesítmény hergelte dühödt, őrült hajszájából, az most szépen végignézi békés szemlélődéssel, hogy ugyanazzal az irammal a szakadékba vágtázik a társadalmi diadalmenet..

..és halkan csak annyit mond "hiába"..
ugyanebbe a bolondokházába érkezne, ezért örül, hogy nem létezik reinkarnáció, mert tudja, hogy a formából visszatérő élet a lét tökéletes nemlétébe merül, ahol mindig is volt..

..

..hát nem megmondtam, hogy maradj otthon?!

..

válság vagy járvány..

kegyetlennek tűnik az élet, de ez csak a felületes vizsgáló látja így.. valójában az élet a legbizonytalanabb jelenség.. ha mész az utcán, nem jut eszedbe, hogy ha kibicsaklik a bokád és kiesel a kocsi elé akkor halálra gázol.. mert ha mindig ilyesmi jutna az eszedbe, katatón elmeállapotba kerülnél, mert mozdulni sem mernél az állandó rettegéstől, hogy jajj mikor halok meg..
mindenki félti a kis sajátnak vélt életét, közben pedig robotként robotol valami cégnél vagy gyárban és gépként kezeli önmagát és a környezetét is, fél ránézni a másik emberre, mert az nagyon a másik és mit akarhat tőle, mert ő is csak az "én és a dolgaim" viszonyuláson keresztül tud kapcsolódni, hogy mit akar a másiktól, vagy szimplán közömbös és akkor meg is dögölhet az út szélén.. hát ezt nem nevezném féltenivaló életnek.. ez nem is élet, ez maga a halál.. leginkább lelki nyomor.. de hát beleszülettünk, beleneveltek, megszoktuk.. na talán most egy kis világ járvány felrázza az emberek elméjét, mert sem háború, sem válság, sem egyszerű járvány nem járt sikerrel.. de tartok tőle, hogy ez is csak hiszti lesz meg pánik, gyanakodva méregetik egymást az emberek, hogy vajon fertőzött-e a másik, és ha valakit letüsszent a másik, azt félelmében meglincseli.. hiszen jogos önvédelem..
az emberi hülyeség határtalan..
a lét, ami megnyilvánul az vakon működik, az ösztönök szintjén, mint a fűszál és az őzike, vagy mint egy vírus.. élni akar.. viszont amíg nem ébredünk rá tudatunk által a létezőségünk, élőségünk esszenciális nyilvánvalóságára, addig mi sem különbözünk egy vírustól.. növekedni és szaporodni akarunk.. az elme szintjén vagy növekszel vagy csökkensz.. vagy konjunktúra van, vagy válság van.. a létalapú viszonyulás ismeretlen terület annak, aki az elméjén keresztül él.. elhiszi, hogy bármit is kontrollálhat.. a valóság az, hogy az élet él rajtunk keresztül, nem pedig "nekem van életem".. így a tehetetlenségünk mély megértése, hiszen részei vagyunk valami megfoghatatlannak, felszabadít a rettegés és a pánik súlya alól.. hiszen úgyis az lesz, ami lesz.. és ez nem azt jelenti, hogy mostantól minden köhögő embert megcsókolok.. csupán a normalitás szintje születik meg, és minden azzá lesz ami már eleve.. s megérezhetjük, hogy valami mérhetetlennek vagyunk a részei.. már eleve..

...

eleve az vagy..

az élet egyetlen értelme, a megértés.. megérteni, hogy már eleve AZ vagy..
hogy nem érzed? tagadod a léted? mást gondolsz róla? hiszen létezel.. mit nem lehet ezen érteni? ez az alap.. a léted..
ha van megnyilvánulás, lennie kell megnyilvánulatlannak is, ami az alap, ami formát ölt.. a forma mulandó, a lényeg örök.. hiszen nem ölthetne formát, ha nem lenne az..
..és te az vagy már eleve.. ha tudomást veszel róla, ha nem..
minden más léthazugság.. és minden hazugság fájdalmas..

💙

cica.verzum

amikor együtt élsz egy állattal és teljes figyelmed arra szenteled, ahogyan él, amilyen minőségben éli meg önmagát, hogy totálisan az a létforma, ami azon a testen keresztül megnyilvánul, egy önmagával, megláthatod a legfontosabb különbséget.. hiányzik belőlük a meghasadt elme, ami azt mondaná magának hogy vagyok én, aki ilyen, olyan és így, úgy viszonyul a környezetéhez..
megfigyelve őket közvetetten tapasztalhatod meg a legmélyebb egységet az élettel.. aminek a megnyilvánulása a "jó lenni" tökéletes egyszerűsége..
..viszont ha a szemükbe nézel, közvetlenül érezheted, hogy ugyanaz az egy élet néz vissza rád, így mindez ugyanúgy a te legmélyebb minőséged is..
..viszont ők sohasem ébredhetnek tudatára létezésüknek.. ez csak az ember lehetősége, minősége, ehhez szükség van az emberi elmére..
..viszont amíg ez nem történik meg, minden szenvedésének forrása, mint egy édes átok, ami azt üvölti, ébredj fel!..

✨💙🐾

mert a megfigyelő akkor is többet lát, ha éppen alszik..

bármit is csinálj, bármivel is foglalkozz, a külvilág soha sem tudja azt az elismerést megadni, amekkora örömet okoz maga a tevékenység, maga a folyamat, maga a cselekvés.. jelen időben.. pillanatról, pillanatra, amikor éppen történik.. ha nem örömmel teszed, amit teszel, nincs is miről beszélni.. önbántásnak nem rossz.. ha szerencséd van, megunod és változtatsz.. addig pedig csak kiterhelsz..

nincs olyan, hogy muszáj, csak olyan van, hogy nem vállalod a felelősséget önmagadért, a belső teredért, a viszonyulásodért.. kiskorúként élsz..
szabadságod egyenesen arányos felelősségvállalásod mértékével..

az élet belülről fakad.. ha önmagadból, a középpontodból kifelé érzékelsz, létezel, megérted, megtapasztalod, hogy minden örömet okoz.. mert az élet belülről fakadó és önjutalmazó..
a középpontból kezdődik a minőségi változás.. nem mennyiségi, hanem minőségi.. belülről jelenik meg a harmadik minőség, ami se nem jó, se nem rossz, hanem önmagáért való..
maga a létezésed.. már eleve az vagy.. élő..
egy látszólag profán testben megnyilvánult Isten..

💙🐾

triviális tükör..

hogyan is veheted a létezést triviálisnak?!.. azt, hogy élsz, itt vagy e világon.. létezel..
az Unio Mistica, az egység olyan szinten totális, ami a legmerészebb elképzeléseidet is felülmúlja.. mert a misztika túl van minden képzeleten, gondolaton.. csak megérteni, megérezni lehet.. 
az egész megnyilvánult létezés egy tükör.. az érzékszerveiden keresztül, (ide értve az agyat, mint mérhetetlenül kifinomult és bonyolult érzékszervet, ahol a gondolatok érzelmek és viszonyulások színtere van) a te tudatodban, benned, a figyelmed fókuszában jelenik meg minden.. maga a világ..

ez egy belső ügy.. belső megélés.. megértés..
mondhatnám, hogy a szubjektum abszolútuma..

csak az az egyetlen kérdés, hogy mi a te szubjektumod.. a világról alkotott véleményeid és az önös "én és a dolgaim" viszonyulásaid, vagy maga a lét..
belső forrásodból fakadóan belülről kifelé létezel.. 

vagy mondhatnám Isten létezik rajtad keresztül..

✨💙

buborék..

mint az olvadt méhviaszból felszínre törő buborék, kéreg szilárdul beléd.. de ez csak egy jelenség, egy reakció a környezetre.. egy illúzió, ami látszólag elválaszt a valóságtól..

az igazságnak nincs mélysége, az egy és ugyanaz, mint aki te vagy lényeged legmélyén, amiből fakadsz.. a megértésnek van mélysége, ami benned születik hallván szavakat, ami felébreszti a benned szunnyadó igazságot.. ahonnan felbugyognak a szavak az az igazság, de szóként formát öltve hamis és mindenhogyan félreérthető.. viszont ha nincs benned ellenállás, úgy beléd hullhatnak a fülön keresztül, s ahova érkeznek, ahol felismered, az is az igazság.. a felismerésedtől lesz igaz a hamis szó, bárki is mondja azokat.. ha nem lenne már eleve a lényeged, hogyan is tudnád megérteni, hogyan is tudnád megérezni azokat a mélységeket, - vagy magasságokat, mindegy honnan nézzük - amit magadban ismersz fel.. már ott van, csak a figyelmed oda kell fókuszálnod.. és a figyelmeddel tudsz tudatában lenni, ki is vagy valójában.. a figyelmedet, a felszínedről a lényegedbe viszed..

ez egy folyamat.. a megértés mélységeiben haladva észrevétlenül hullanak le a rád kérgesedett viselkedési minták, szokások, félelmek, még a legkonvencionálisabb viszonyulások is, és minden olyan pszichológiai, mentális és érzelmi forma, ami a formaiság része.. ami nem a te légyeged, csak felvett, tanult dolog..

a lényegünk nem megfogható, nem formai.. sem gondolat formával, sem érzelmi formával, semmivel.. aki vagyunk lényünkből fakadóan a vagyokság érzékelése van legközelebb.. 

..vanni.. 

..és ezt a végtelent formátlant nevezhetjük Istennek, amiben megjelenik a világ..

💙

álom vagy valóság..

az álmok akkor teljesülnek, amikor elengedjük őket.. vagy legalábbis annyira lemondunk róla, hogy már el is felejtjük.. már műhelyke sem ott van ahol volt, amikor arról álmodtam, hogy mennyire szeretnék egy műhely.cicát magam mellé..
mert már régen semmi sem az körülöttem mint pár évvel ezelőtt, minden megváltozott, csak aki tapasztal, én aki vagyok, a lét érzete ugyanaz, ami mindig is volt.. 

és két év után újra üvegcsét buckósítok, amikor azon kapom magam, hogy teljesült a régi álmom.. egy hófehér cica dorombol az ölemben, akit több mint egy évvel ezelőtt találtunk egy bokorban, amikor sétálni mentünk..

az élet része vagy, rajtad keresztül áramlik.. spontán és időtlen.. ha feszültséget érzel magadban, jusson eszedbe: ne akadályozd ragaszkodásokkal, kötöttségekkel, mert a valóság úgy is az lesz, aminek lennie kell.. csak magadat feszíted meg feleslegesen..

a végén megérted, hogy úgy is csak azt kell elfogadni, ami már van.. ami már eleve létezik..

💙🐾

haza érni..

ha megérted lényed, otthont találsz önmagadban, így otthon leszel a világban is, bármerre is járj, bármerre is élj.. te fogod tudni legelőször, hiszen megszűnik az a kínzó érzés, hogy nem vagyok a helyemen, nem itt kellene lennem, nem így, nem most.. az épp aktuális valóságoddal szembeni ellenállás tűnik el.. a hiánya tűnik el annak a bizonyos valaminek, amit soha semmivel nem tudtál betömni, csak esetleg enyhíteni ideig óráig.. a vágy tűnik el, hogy valamit magadhoz adj, mert még kínoz a nem vagyok elég jó téveszméje.. 

ha már eléggé szenvedsz, ha már totálisan megjártad legalább az egyik végletet, akkor van kiút.. egyébként csak egy újabb játék, amit ideteszel vagy odateszel elméd középszerű közömbös ködfátylában, mert még mindig nem értetted meg, hogy az egész megnyilvánult létezés egy szimbólum, egy hologram, ami rólad szól, benned zajlik, minden szinten tükröt tart.. hiába töröd össze, az árnyékod elől nem menekülhetsz..

💙

korunk metafizikája..

minden nemzet, kultúra, társadalom abból épít magának piramist, amije van, amit termel, ami belőle fakad.. amilyen viszonya van a világgal, a környezetével.. önmagával..

..

munka az, amit nem szívesen csinál az ember

a munka az nem munka, hanem tevékenység.. nem egy különálló dolog, amit meg kell csinálni, mert muszáj, hanem az élet része, ami rajtad keresztül is megnyilvánul..
ha sikerül begyógyítanod az elkülönültség sebét magadban, hogy vagy te, mint különálló entitás és van a rajtad kívülálló világ, akkor a tevékenység örömöt és boldogságot fakaszt benned, hiszen mélyen megérted, hogy az egyetlen valóságod a jelen pillanat, bármit is tegyél éppen.. mert az élet jelen idejű jelenség.. a létezésedet csak és kizárólag a mostban tudod érzékelni.. ha nosztalgiázol, azt is csak most teszed.. tehát történjen bármi is, tegyél bármit is, azt pillanatról pillanatra tapasztalhatod meg.. ezáltal a nehézség pedig feladatként a belső éberségedet növeli, nem pedig kín és nyűg formájában jelenik meg..
az élet egy kis szegmense ez, de a megértés által a figyelmedet az elsődleges tapasztalati térre, a belső valóságodra irányíthatod és a figyelmed tere fokról fokra birtokba vesz minden területet, így a szélsőséges szenvedés és a hajrá hurrá flesselés és csapatás, vagyis a duális világ két szélsősége helyett megjelenik egy harmadik minőség, ami békés és boldog, ami az elme számára egy befóuszálhatatlan  kiegyensúlyozott középút..
és igen, attól még meg fognak zabálni a szúnyogok, és még a könyöködet is bevághatod de nagyon, viszont a testi fájdalom az egy olyan, amilyen dolog, megtörténik.. viszont a lelki szenvedés, ellenállás, amit az elméddel hozzá társítasz, hogy jajj szegény én, nem ezt érdemeltem, kiszúr velem az élet, stb, az kibírhatatlan..
ez a mérhetetlen lufivá növelhető szenvedéscsomag, amitől megszabadíthatod magad, ha megérted, hogy ezt bizony saját magaddal te teszed.. az elmédben valóságnak hitt gonolatok és viszonyulások láncolatával..
..és ha már az elmédet nem köti le hogy sirassa, sajnáltassa, vagy éppen magasztalja saját magadról kialakított képedet, akkor érezheted meg a belső csendet, aminek terében észlelni kezded a létezést.. ami van.. ami adódik.. ami mindig olyan, amilyen.. hogy a Balaton pont útba esik..

💙☀

együtt lenni

jó lenni.. bárhol, bármeddig, csak úgy.. az együttlétnek nem a mennyisége, hanem a minősége ami igazán fontos.. tudsz-e igazán ellazultan, komfortosan a testedben lenni, mindenféle viszonyulás, akarás, nem akarás és ellenállás nélkül?! 

nem feszülni, hanem lazulni a testedben.. bárkivel, bármikor, bárhol, bármiért..

a létezés már eleve életben tart.. miért is gondolod, hogy bármiért is aggodalmaskodni kell?!

💙

ugyanaz..

amikor a tükörbe nézel, mit látsz? egy arc, ami mindig más.. 5, 10 és 20 évvel ezelőtt is más és más volt, de napszakonként is különbözőképpen fest.. hogyan is gondolhatod hogy a lényeged egy ilyen változékony jelenség lehet?!.. tudod-e úgy nézni a tükörképed, hogy nem kommentálsz magadban, nem ítélkezel, hogy ilyen vagy olyan, nem elevenítesz fel emlékeket, hogy szebb volt, jobb volt, vagy rosszabb volt.. csak azt látod, ami előtted van.. megítélésmentesen..
ehhez az kell, hogy a teljes figyelmedet a látottaknak szenteld, semmi másnak.. ha ez sikerül, megérezheted azt a csendes figyelmet, ami amióta az eszedet tudod, ugyanaz.. a test, amin keresztül megnyilvánulsz, nem te vagy, de nem is a tiéd.. hiszen egyetlen megfázást, vagy hasmenést sem sikerült még kontrollálnod.. ami megtörtént, az megtörtént.. az élet, aki vagy, kiszolgáltatottja ennek a fizikai univerzumnak.. "csupán" szemlélője.. de ez a cseppnyi dolog választ el a földi paradicsomtól..
ameddig fontosabb az "én" és az "én dolgaim" addig nem születik meg benned az a perspektíva, amivel keresztül látsz önös viszonyulásaidon.. addig csak a pozitív pszichológia szintjén behipnotizálhatod magadnak, hogy "minden egy" és "jajj de szép minden".. de amíg van pozitív, addig van negatív is.. és ha nem hazudod el végletesen saját belső érzékelésedet, te leszel az első, aki érezni fogja, hogy valami még sincsen rendben, pedig annyi mindent megtettél, hogy már jobb nem is lehetnél..
és ez igaz is, csak a szint nem jó.. mert amíg elutasítod a rosszat, a jóért, addig nem születhet meg az a perspektíva, amivel megérezheted a valóságot, amit nem kell elhinni, hiszen a tapasztalatod.. ez egy mély bizonyosság.. ezáltal szűnik meg a feszültség, a verseny, a győzni akarás, a vég nélküli küzdelem, a keresés.. ezeket mind a békés szemlélődés váltja fel, mert tudomásod van afelől, hogy minden úgy van, ahogyan van.. és ennek az egésznek a része vagy, már eleve.. a bizonyosság, hogy megpillantod a tekintetekben az élőt.. azt az egy életet, ami minden szempárból rád tekint, ami ugyanaz mint te, ugyanaz mint én, ugyanaz mint bármi más, ami élő..
a forma különbözik, de az esszenciája ugyanaz.. ez ugyanúgy igaz a koldustól a politikusig, valamint az összes nemzetiségre is.. egyetlen különbség van közöttük.. mást gondolnak magukról és a világról.. függetlenül attól, hogy kapnak-e visszaigazolást, vagy sem.. és általában kapnak, hiszen így épül fel a társadalom.. belső terükért felelősséget nem vállaló, totális létfelejtésben élő személyek élnek e világban.. és persze minden azért olyan, amilyen..
a te felelősséged, a te belső tered.. a világ belülről fog megváltozni és neked kell megtenni..
légy tudatában létezésednek, ami csak itt és most tapasztalható meg a valóságban.. az összes többi az elmédben a gondolataid között időzve történik.. de az is csak most történik.. kár minden pillanatért, amikor nem vagy éber magadra..
ébredj fel! hiszen élsz! nem tudhatod miért és meddig, hát ne vesztegess el egyetlen pillanatot sem, hogy éber legyél a létezésedre!..

💙🐾

mikor támadsz fel?

a feltámadás benned van.. ha mersz a mélységedbe szédülni.. ez az egész egy szép mese, minden felelőtlen gyerek szeretné elhinni és ragaszkodik is a hitéhez, hogy őt már megváltották, ő érte már szenvedtek, ő érte már meghaltak, neki nem kell semmi mást tenni csak hinni benne.. s közben a legelemibb "bűnöket" követi el a hiányalapú viszonyulása miatt, mert nem lát ki az önössége mögül, mert nem látja az élőt a lényben, s használja őt, a tárgyakat pedig szereti.. hiszen neki nincsen ez meg az, hiányzik emez meg amaz, és hát persze megéri megtenni ezt meg azt, ezért meg azért.. s közben folyamatosan megítél mindent, önmagával együtt.. így épül fel a társadalom.. ez a normális..

és közben boncolgatják ki is volt Jézus, mit is csinált, és miért? a cselekedetei alapján olyan tipikus jóembernek sem mondhatnánk, de hát elmebeteg mégsem lehet?! és nem akarják meglátni a fától az erdőt, hogy Krisztus egy jelkép, lényegtelen, hogy meg-e történt.. amit mond, az üzenet, csak az számít.. nincsen benne semmi amit el lehetne hinni.. 

neked kell megváltani saját magadat! megérezni a saját valóságodat, a határaidat, a belső teredet.. és megtapasztalni, hogy mi a hamis és mi a valóság.. a valóság veled van időtlen idők óta és a részed.. 

ez egy teljesen más dimenzió, mint amit az emberek túlnyomó többsége él.. számukra felfoghatatlan és az érdekeikkel ellenkezik.. mert van érdeke, van az a pénz amiért megéri megerőszakolnia magát.. amíg nem vállal felelősséget azért amit tesz, hiszen csak ő a felelős azért, amit tesz, le nem mond a körülményekre való kiterhelés édes illúziójáról, addig nem kezdheti el a saját stációit végigjárni, ami azt jelenti, hogy többé nem fordul el a félelmétől, a fájdalmától, hanem megérti, hogy mi ez, ami benne zajlik.. ekkor megtapasztalhatja a létezés mélységét és végtelen mindenhatóságát.. a totalitást.. ekkor megváltódhat.. de előbb nem.. addig marad a kicsit így is, kicsit úgy is, de leginkább sehogy sem maszatolása..

viszont az első lépést neked kell megtenni.. az utolsó az élet ajándéka azért, mert már eleve az vagy, aki.. annak születtél már eleve, ami vagy.. még mielőtt kialakítottad és elhitted az énképedet, már akkor is ugyanaz az egy élet nézett ki a szemeiden keresztül, sírt a szádon keresztül, hallotta a hangokat a füleiden keresztül és tapintott a bőrödön keresztül.. pedig a test, amibe érzékeltél még elég kicsi volt, egészen babaszerű.. mindened megváltozott, de a figyelem, ami a legmélyeden érzékeli az érzékszerveiden keresztül jövő jelenségeket, az ugyanaz.. ebben a folyton változó tünékeny világban ez a te egyetlen igaz valóságod..
..és ehhez nem kell meghalnod, csak megértened ezt a végtelenül egyszerű dolgot..
kijössz az elméd sírboltjából.. ez a feltámadás lényege..

💙

a cirmos tulipán..

miért cirmos a tulipán?! semmi értelme.. az életnek nincsen semmi értelme.. egyszerűen megnyilvánul, mert lehetséges.. totálisan magáért való.. az emberi elme keresi az okokat, az értelmet, hogy valami biztonságnak tűnő viszonyulást kialakíthasson az életében, mert túl nagy falat, vagy éppen túl kicsi falat lenne lenyelnie azt, hogy nincs semmi értelme semminek, önmagával az élen..

és miután azt keresi a formában, a felszínen, a jelképben, ami nincs, az ember élete emiatt kettéhasadt és feszült lesz.. egészen addig, amíg meg nem történik a dimenzióváltás, a felszín helyett, meg nem látja a lényeget.. mert csak a lényeg szintjén van bárminek is értelme.. 

ezért paradoxon az egész földi élet.. a felszín szintjén totális káosz és értelmetlen zűrzavar, a lényeg szintjén minden úgy van ahogyan van, nincs semmi kérdés, hiszen a valóság nyilvánvaló.. így aztán az elme szintjén marad az, hogy sem az ezerféle fűszálnak, sem a szárnyaló madárnak, sem a megszámlálhatatlan hópehelynek nincsen semmi értelme.. vagy kreál magának és másoknak valami jól hangzó ideákat, amiben ideig-óráig hihet, de mélyen, legbelül érzi, hogy nem elégíti ki az elhitt gondolat, eszme..

ezzel szemben az élet vansága megkérdőjelezhetetlen.. hiszen már eleve létezik.. a valóság nyilvánvaló.. az élet magáért való.. ami van az teljes, totális és túlcsorduló.. az élet maga az értelem.. miért nem elég neked ennyi?!

🌷💙

minden szinten szemét..

​ha valamit megít​é​lsz hogy az nem jó, nem így kellene lennie, mert úgy véled oly nagy tudója vagy jónak, s rossznak e világban, akkor hát tegyél ellene... ha azt tapasztalod, hogy nem tudsz ellene tenni és ennek ellenére folytatod a dolog vagy a helyzet megítélését akkor figyeld meg, miért szennyezed saját és a környezeted terét ilyen negatív viszonyulásokkal?!.. talán mert a jóember ideáját dédelgeted magadban, mint a magadról kialakított énképet, hogy te valami olyan ellen lépsz fel, ami borzasztó és rettenetes, és erkölcsileg is teljesen megfellebbezhetetlen magasságokat ér el a te mérhetetlen jóságod, hogy ilyen jó ügyért harcolsz mindenkivel szemben, aki nem ért veled egyet, vagy nem tesz úgy, ahogyan gondolod, hogy az jó és megfelelő lenne, így hát az azonnal el is süllyedhet rémséges restségében, hiszen nem felel meg az elképzelésednek, milyennek kellene lennie egy jó embernek, aki hasznos tagja a társadalomnak.. szerinted..
de persze sajnos te nem tudsz tenni a valóságban semmit, hiszen nem ér el odáig a kezed.. túl messze vannak pl. a műanyagba fulladó tengeri madarak, bálnák és teknősök.. így marad a hangos kiabálás és ítélkezés..
mi ez, ha nem a legmérgezőbb és legalattomosabb környezet szennyezés?! a megítélés.. ezt ki gyűjti össze?! ezt ki számolja fel Buddhán és Jézuson kívül?!
az egyetlen lehetőséged felelősséget vállalni saját belső teredért.. Jézust és Buddhát nem követni, hanem megvalósítani kell.. magadban.. felismerni, hogy már eleve az vagy..
ez a feltámadás.. kelj fel és járj!..

💙

ami már eleve van..

a dualitás világában létező, folyton a jó és a rossz megítéléséből születő énkép képtelen megérteni a nonduális misztikus szavait, amit Buddha vagy Jézus is mondott.. csak megmagyarázza, átmagyarázza, kimagyarázza, félremagyarázza.. tehát egyedül a félreértés történhet meg.. az elme számára nem létezik az a transzcendens nézőpont, az a perspektíva, ami felülemelkedik a jó és a rossz meghasadt világán.. a misztikus a valóságban él, mert begyógyult a hasadás sebe lényében, egységessé lett, így láthatja azt, ami van.. sem többet, sem kevesebbet.. az ember vagy megérti mélyen létezésének nyilvánvalóságát, s hogy már eleve az ami, vagy elkülönül ettől, mint olaj a víztől, hiszen a meghasadt ember a jó és a rossz között vergődve nem talál felületet, ahol játszmáit kibontakoztathatná.. a kettő nem egy síkon van.. ha fontosabb a formaiság, a milyenség, a körülmény, akkor képtelen vagy meglátni a valóságot, mert figyelmed fókuszának nincs megfelelő perspektívája, csak a kis önös nézőpontodból nézed a világot, kutatva azt, amit jónak ítélsz, vagy azt, hogy jól járj..

egyetlen gyógymód létezik, bármi mást gondolsz vagy hiszel, ami a dualitás sebét begyógyítja.. egy csendes, belső munka.. a figyelmed egy része mindig éber őre legyen belső terednek.. s ne félj, azonnal érezni fogod, ha hamis vagy, vagy játszmázol, vagy át akarod verni a világot, vagy magadat, bármi okból, de leginkább mert megéri.. a legkisebb képmutatás is a meghasadt hamisságból fakad.. de ha figyelsz, érezni fogod a lelki szenvedést, amivel a tudat próbál felébreszteni, hogy észrevedd mit teszel most.. te teszed és most teszed.. magaddal.. ez jó hír, mert akkor tudsz is rajta változtatni, de csak te.. és csak most.. a felismeréssel, hogy mit teszel..

ez az egyetlen dolog, amiért felelősséget tudsz vállalni, hogy mi van benned.. mégis ez az egyetlen dolog, amit nem akarsz megtenni.. mert először szembesülnöd kellene a rosszaságoddal, hogy nem vagy olyan jó, mint ahogyan gondolod magadról, mint amilyen képet mutatsz magadról másoknak.. és magadnak..
és visszatértünk az énképhez, aminek elhívése az emberi nyomorúság forrása.. mert nem tudod ki vagy.. és ebből fakadóan vannak mások.. egy fájdalmas elkülönült világ, teli félelemmel és fenyegetéssel.. ez az énkép, az önösség világa.. és totálisan hamis.. hiszen csak a fejedben lévő viszonyokon alapszik, amit te gondolsz másokról, a világról, ami illúzió.. a te elhívésed miatt kap energiát és lesz valóságos.. de az csak a te világod.. hét milliárd embernek hétmilliárd külön világa van.. ezért ölt olyan formát az emberi világ, ahogyan most látjuk.. semmi egységesség, semmi együttérzés, csak az önös érdekek..

a felismeréssel, a megértéssel, hogy mit teszel, azonnal kiléphetsz az elmédből, s megpillanthatod a világot olyannak, amilyen.. se nem szép, se nem csúnya, se nem jó, se nem rossz.. olyan, amilyen.. mégis VAN.. és ez nyilvánvaló.. és megfellebbezhetetlen, hiszen a fű akkor is nő, ha nem kéred, a nap akkor is süt, ha nem figyelsz rá, és éjszaka akkor is eljő mindennap ha nem szereted, és a gyermek ha megfogant, akkor is kifejlődik az anyja hasában, ha nem gondolod végig, melyik sejtje hova kerüljön a kis testében..
lásd meg, hogy ennek az egésznek egy parányi része vagy.. már eleve.. mégis tökéletesen egyedi és megismételhetetlen.. ha tudomásul veszed, ha nem.. az egyetlen lehetőséged, hogy tudatában legyél, annak, hogy létezel.. túl van misztifikálva minden.. ez lenne a legtermészetesebb állapota az embernek.. a békés, nem ítélkező, együttérző, egyszeű létezés..

💙

jelenség..

mi marad a lemenő nap fényéből, ha közben figyelmed az elméd mélyén szavak, fogalmak és viszonyok után kutat, hogy megfoghatóvá tedd a megfoghatatlant?! hiszen a figyelmed egy.. vagy itt van, vagy ott van.. a valóság jelen idejű és totális.. ha figyelmed az elmédben időzik, lemaradsz az életről, arról, ami pillanatnyi, folyton változó, megfoghatatlan, de mégis nyilvánvaló a vansága.. amolyan jelenség.. vagy teljes figyelmeddel beleolvadsz a most szent terébe és akkor bár semmit sem tudsz mondani a naplemente színéről, - ami akár a perifériádon megtörténhet, viszont nem lesz lényeges - de mégis minden sejteddel megismerve a vanság mélységét, érzékeled azt, ami van.. sem többet, sem kevesebbet.. és mégis kielégít.. mert a valóság több mint elegendő.. az élet magáért való és túlcsorduló.. egyetlen dolgot tehetsz, nem állsz ellen, megengeded, hogy a te formádon keresztül is megnyilvánuljon..

💙🌤

hasadás..

legyen az egy hagyma felvágása, vagy egy gomb visszavarrása, az attól lesz értékes, hogy a teljes figyelmed benne van.. abban, amit épp csinálsz, és csak abban.. ez a zen lényege..

a dolog az élőtől kapja az értékét.. a dolog önmagában értéktelen, bár paradox módon istenanyagból áll, mint minden, ami megnyilvánult..

ki az benned aki nem akarja azt csinálni, amit éppen teszel, vagy nem akar ott lenni, ahol éppen vagy.. ha te vagy az, akkor miért csinálod annak ellenére, hogy nem akarod, vagy miért nem mész el onnan? mi ez a meghasonlottság? egy vagy vagy kettő van belőled.. mint fent úgy lent, mint kint úgy bent.. vagy nem? miért nem? azt hiszed megéri? de mi végre is megnyerned az egész világot, ha a lelked kárát vallja?! kit akarsz átverni? a valóság egy, akit átvernél, az valójában nem létezik.. de az sem, aki átverne..

minden szenvedésed abból fakad, hogy nem vállalsz felelősséget a belső teredért, azért, ami épp most van.. hiszen ki az, aki beengedte a belső terébe azt a gondolatot, hogy "nem akarom ezt csinálni"?! vagy bármi más negativitást, megítélést.. ki az, aki ezt a gondolatot, véleményt jó elhitte, hogy ez igaz, ezáltal energiát, valóságot adva egy ártatlan gondolatnak, véleménynek.. hiszen ezek a gondolati és viszonyulásbeli elme buborékok nélküled, az elhívésed nélkül csupán tovatűnő szellő bensőd égboltján, s magától kipukkadnának, ha nem foglalkoznál velük.. de miután figyelmeddel életre kelted, egy rettenetes felhővé fejlődik, mely eltakarva belső fényed árnyékot vet, s kezdődhet is a küzdelem magadban magaddal.. miért gondolod, hogy nagy különbség van aközött, hogy a bármiről és bárkiről, vagy magadról kialakított véleményedet magadra vonatkoztatva, azon keresztül hadakozol magaddal, vagy pedig egy barátoddá személyesített villamossal társalogsz magadban?!

mert a kettő között csak mennyiségi különbség van, nem pedig minőségi..

aki mer beszélni belső hasadásáról, vívódásáról, azt irigységgel fűszerezett félelemmel nézi a környezete.. hiszen nem tartja be a társadalmi normákat.. tabukat feszeget..

aki pedig azt mondja, hogy ez az egész meghasadt elmeállapot nem normális, azt keresztre feszítik..

💙

a létezés vagy öröm vagy agyalás..

a létezés, a testben levés totális érzékelése, élvezete.. totális önátadás.. jobban mondva az állatoknál nincs is mit átadni, hiszen nincs énképük, nincs hasadás ő és önmaga között, nincs viszonya magával.. ők teljesen egyek önmagukkal, az élettel, ami rajtuk keresztül nyilvánul meg, a létezéssel..
az állatok békéje ebből fakad, hiszen ha nem kap abból a finom illatú dologból amit eszünk, akkor ő is érezhet elégetetlenséget, de sosem fog gondolkodni felőle, hogy "mekkora egy surmó, hogy nem ad nekem".. vagy ha úgy piszkálom a lábát, a farkát, hogy neki nem tetszik, ő is érezhet fusztráltságot, amit testbeszéddel jelez is, de sosem fog gondolkodni a helyzetről, hogy "ez mekkora egy tahó, hogy velem buziskodik".. vagy ha fordulás közben nem veszem észre és rálépek, vagy meglököm, ugyanúgy megijed, ahogyan én, de sosem fog gondolkodni az esetről, hogy "milyen illetlen, milyen figyeletlen, sőt, biztosan direkt csinálta, hogy nekem ártson"..
az állatok kristálytisztán megmutatják nekünk, hogyan lehet úgy élni, hogy azt látjuk, ami van, csak ami van és nem azt, amit gondolunk róla.. bár ez az elme számára felfoghatatlan dolog..
pusztán ez a picike különbség, amivel kevesebbek, hogy nincsen elméjük, amivel a viszonyrendszerüket a pillanatnyi gondolataik és véleményeik szerint folyamatosan alakítják, tárolják és a világhoz igazítják, és ami a legkézenfoghatóbb, hogy nincsen "én és a dolgaim" birtoklás, ragaszkodás, viszonyrendszer a tudomásukban, na ezek hiánya által oly tiszták, spontának, békések és őszinték..
ezért élnek ők isten országában.. ez csak a jelképe annak, hogy ego, énkép, önösség nélkül élnek.. mert amit isten országának nevezünk, az a létezés valódi és természetes állapota, ami bennünk és közöttünk van.. itt és most.. ha csak nem az elméd ködfátyla eltakarja.. ezért nekünk ez csak az önátadás által nyilvánul meg.. minél önösebb vagy, annál sötétebbnek, csúnyábbnak  látod a világot, ami csak tükörként jelzi milyen energetikát dédelgetsz magadban..

a te belső tered a te felelősséged.. ha megérted, hogy a te valódi lényed nem e világi, hanem örök és időtlen, akkor a figyelmed a kintről a bentre irányul, arra amit érzékelsz, amit tapasztalsz, ami az egyetlen valóságod e világban.. vagy a fájdalmat, a negativitást, a panaszkodást választod, vagy pedig a létezés éber örömét, ami csendes és békés, mindenféle szélsőségektől mentes.. az elmének túl egyszerű, számára nem is érzékelhető állapot.. hiszen neki a macska is csak egy együgyű állat..

🐾💙🐾

egyetlen szál..

amíg egyetlen szállal is kötődsz, függsz a hozzád legközelebb állóhoz, addig nem látod őt színről színre, csak a véleményed, megítélésed ködfátylán keresztül, ami azt jelenti, hogy nem tudod őt valójában szeretni, csak birtokolni.. 

hiszen mindnyájan önálló, megvalósult, az életből forrásozó élőlények vagyunk, már eleve azok vagyunk, ha tudomást veszel róla, ha nem.. mert amikor megszülettél, még nem gondolkodtál magadról, sem a világról, nem volt véleményed semmiről, de az élet már akkor is élt rajtad keresztül, a mérhetetlen és időtlen intelligencia nyilvánul meg.. 

aztán azt az elmét, ami ezt felismerve megérthetné "ki vagyok valójában?" és "mi ez az egész?", azt elkezdi teletömni a család az iskola a társadalom szokásokkal és programokkal és vak magyarázatokkal a megmagyarázhatatlanra.. 

ha sikerül felismerned ezt a kollektív hipnózist, hogy te nem vagy azonos azzal az énképpel, amit beléd tápláltak és magad is alakítottad a környezeted visszaigazolásával, ami millió szállal kötődik mindenhez és mindenkihez, ha megérted magát a struktúrát, ami olyan mint egy álom, megérzed magadban azt a mély, minden változó megnyilvánulásod mögött rejlő változatlant, ami a létezésed érzete, ami mindig ugyanaz, amióta csak az eszedet tudod, akkor születik meg a rálátás, hogy miért nem tudod elfogadni a létezést olyannak amilyen, más szóval miért nem tudsz valójában szeretni, csak birtokolni és az érdekeid mentén viszonyulni, miért nem látsz ki a fejedből a gondolataid mögül, ami megszínezi azt a képet, amit látni vélsz.. 

ez olyan, mint egy billenő kapcsoló.. vagy megérted és látod a valóságot, vagy tudni és látni véled a valóságod.. vagy itt és most vagy, vagy ott és máskor.. vagy kétségben vagy, vagy maga vagy a bizonyosság, az egység.. ez belső ügy, nem külső.. a kérdésekre a választ nem tudni véled, hanem érteni fogod..

❄💙❄

az egyetlen kapu..

a valódi találkozáshoz egyetlen egy kapun át vezet az út.. megérezni a másik élőlényben ugyanazt az egy életet, ami forrása minden megnyilvánulásnak..

🐾💙🐾

ünnep esszencia

az igazi ünnep az a pillanat,
amikor tudatában vagyunk
létezésünknek..
amikor érzékeljük magunkban
azt az egy életet,
ami mindenben ugyanaz..
ez a lét érzete, aki vagyok..

✨💙

a valódi találkozás..

a valódi találkozás ott kezdődik, ha teljes figyelmed a másik élőlényre fókuszálod.. az állatkák képesek erre, mert nincs egójuk/énképük.. ez, mint valami átok, csak az embereket sújtja..
viszont egyedül az embernek van elméje, amit ha ő maga használ és nem az elméje használja őt, akkor az ember az egyetlen élőlény, ami megértheti létezését, tudatában lehet megnyilvánulásának e testben, itt a földi birodalomban..
mindenki vakon él címkék mögé bújva, és másokat is címke mögé dug, hiszen ha te vagy ez meg az és a másik pedig emez meg amaz, akkor már a társadalom által elétek tárt viselkedési formákból kedvetekre válogathattok..
mert mit is kezdhet az ego/énkép azzal, ha meg meri látni a másik élőlény formájában ugyanazt az egy életet, ami ugyanabból a középpontból forrásozik mint ő maga..

🐾💙🐾

halott kultusz..

az elme alkotta társadalomban kiteljesedett a halott kultusz.. ami elmúlt, ami nincs, az hiány.. miért azzal foglalkozol, ami nincs?! ami halott?! ami nem létezik?! azért szenvedsz, mert azzal foglalkozol, ami nem létezik! miért nem azzal foglalkozol, ami létezik, ami VAN! figyelmed fókuszát miért nem arra irányítod, ami ÉL?! ne a halottakkal beszélgess, hanem az élőkkel! a halottak nem szólnak vissza, az élők viszont igen.. és lehet hogy olyat, ami nem tetszik! kockázatos dolog.. az élet a legbizonytalanabb létező a világon! kezdj el élni, mert a mókuskerék rabja maradsz mindaddig, amíg az érző felismerés szintjén meg nem érted, hogy a hiány alapú viszonyulásod volt/van/lesz oka minden szenvedésednek.. addig hiányt tapasztalsz meg kint is és önmagadban is, amíg meg nem tudod ki is vagy valójában..

lásd meg, ami van.. ez alatt azt értem, hogy csak azt ami van, és ne azt, amit gondolsz róla! csak érzékeld ami körbevesz, ami a közvetlen tapasztalatod..

és ami a legfontosabb, tapasztald meg, meddig érsz, hol vannak a határaid! mert addig csak gyökerek nélkül sodródsz az élet tengerén.. egyik gondolat a másik után és te jól elhiszed, hol ezt, hol azt, ettől egy hullámvasút az egész életed.. hol fent, hol lent.. a körülmények rángatnak, mint egy szélmalom..
ezek a gondolatok, de mi az, amit még érzékelsz az érzékszerveiddel és mi az amiről már csak gondolkozni tudsz.. ha ezt meg tudod különböztetni, megtapasztalod a lét bizonyosságod.. tudni fogod a határaid, mert odáig tartasz, ami a te közvetlen tapasztalatod, a gondolatok azok már csak a belső teredben jelennek meg.. az nem te vagy..

te vagy maga a figyelem.. legyél tudatos arra, amit a figyelmed horizontjára beengedsz.. ez az egyetlen felelősséged! és a következményeit is te fogod érezni..

ha szenvedsz azt, ha békés vagy, azt..

💙

belső érzékelés

ez az a belső érzékelés, ami a te egyetlen és örök bizonyosságod és tapasztalatod, amit a születésedtől fogva ugyanúgy érzékelsz, tehát időtlen és minden létezőben ugyanaz.. belülről a figyelmed érzékeli a tested és az érzékszerveiden keresztül a külvilágot.. minden más csak költészet, magyarázat és elmélkedés..
a valóság amennyire megismerhetetlen és misztikus az elme számára, valójában ugyanannyira végtelenül egyszerű és természetes a megélés a tapasztalás szintjén..

💙

mókus esszencia

az élet spontán, eleven és totális..
ugyanaz az egy élet néz vissza minden szempárból, aki vagyok..
itt és most..

🐾💙🐾

formában lenni..

az élet azon a formán keresztül áramlik súrlódás mentesen, amelyik totálisan átadja magát az itt és most nyilvánvaló vanságának.. ezen mozgásnak egyetlen egy akadálya van, az pedig az emberi elme, aminek lételeme az akadály és a probléma gyártása.. miért van az, hogy egy macska teljes és totális tud lenni agyalás nélkül, egyszerűen "csak" tud LENNI mindenféle körülménytől függetlenül és miért gondolod, hogy te erre képtelen vagy és miért gondolod, hogy mindent kontrollálnod és irányítanod kell?! miért gondolod, hogy bármit is gondolnod kell ahhoz, hogy létezz?! az élet, ami rajtad keresztül is megnyilvánul, önmagáért való..
éppen ezért a biztonság illúzió.. a forma a legbizonytalanabb dolog a világon.. rosszul lépsz, kibicsaklik a bokád, kitöröd a nyakad.. viszlát jelen megnyilvánulás.. a formából az élet visszahúzódik oda, ahonnan jött.. és mégis elhiszed, hogy fontosak azok a dolgok, amiket csak a fejedben tudsz birtokolni, mint a dolgaid, a biztonságod, az ismereteid, a véleményeid és a kapcsolataid.. engedd el ezeket és kezdj el élni, találkozni más élőlényekkel és merj a szemükbe nézni minden akarás, vágy és elvárás nélkül, egyszerűen azért mert te létezel és ő létezik és akkor meg fogod látni, hogy ugyanaz néz vissza rád, aki vagyunk..
tedd meg amíg még megteheted, hiszen egyetlen éber pillanat beteljesít és semmivé tesz sok évtizedes gyötrő rémálmot..

🐾💙🐱

kérdések a válaszra..

felmerült-e már benned a kérdés, hogy mi ez? hogy mi ez az egész ami körbevesz és aminek a része vagy.. hogy mi az a tér az elektronok között? mi az a matéria ami előemelkedik, ami megnyilvánul a meg nem nyilvánultból? hogyan lehet ez a végtelen gazdagság a forma szintjén? mi ez a totális oktalanság a világban? mi végre annyiféle állat és növény? miért terem annyi gyümölcs, ha csak egyetlen mag csírázik ki, vagy egyetlen pók éli meg a felnőtt kort és hoz utódokat..
vagy-e elég bátor, hogy azt mondd, nem tudom.. hogy nem tudod a választ a lényegi kérdéseidre, hiszen a rész sohasem ismerheti meg az egészet.. csak a világ tükrében láthatod meg, hogy mi az, ami nem vagy és hogy ami vagy, azt "csak" érzékelheted..
vagy-e elég bátor, hogy meglásd, az elme által létrehozott és működtetett társadalom nem ad választ a lényegi kérdéseidre, nem elégít ki, nem teljesít be..
lehetsz te a legjobb tanuló, a legvonzóbb csábító, a leghűbb társ, a legfantasztikusabb szülő a leggazdagabb, a leghíresebb, a leghatalmasabb, de ha ezeket az életkörülményeket mind sikerül megélned, megtapasztalnod, ugyanolyan szomjas leszel kérdéseid válaszára, ugyanolyan hiányérzeted lesz a lelked legmélyén, hogy még mindig valami nem elég.. legbelül érzed, hogy nem vagy békés, nem vagy boldog.. persze, mondhatod, hogy jobb mint ekkor, vagy akkor.. de ha elég érzékeny vagy, akkor nem tudod becsapni magad, mert a jobb az nem JÓ.. a jó, az jó, és pont.. nem viszonyítható.. az bizonyosság..
éppen ezért a legnagyobb siker a legnagyobb kudarc is, hiszen megélheted a minden hiábavalóság érzését.. és ez nagyszerű lehetőség kiébredni az álmodból.. az elméd által kreált illúziórikus privát világodból..
hiszen ha körbenézel mit látsz? nem azt kérdezem, hogy mit gondolsz róla, vagy hogyan viszonyulsz hozzá, hanem mi az, ami körbe vesz, mi a valóság? egy leírhatatlan, fantasztikus megnyilvánulása annak a misztériumnak, amit nevezhetünk életnek, létezésnek, istennek, teljesen mindegy minek hívunk, a lényeg az, hogy VAN.. és hogy te ennek az elválaszthatatlan része vagy, ugyanakkor teljes és totális.. és a formádon, az érzékszerveiden keresztül érzékelheted a létezésed, csak a figyelmed fókuszán kell változtatnod.. a kintről vidd be, magadba.. oda, ahol a belső csendben a létérzeted megtapasztalhatod.. s ha így nézel ki a szemeiden keresztül, látni fogod, hogy ugyanaz az egy élet néz vissza rád minden szempárból, aki vagyunk..

💙

az igazságot tanulni akaró..

a növények, az állatok, az egészen kicsi kisgyermekek, akiknek még nem fejlődött ki az elméje, mutatja meg neked a valóságot.. rajtuk keresztül az igazság tisztán nyilvánul meg, mert élők, spontának és totálisak.. ezek a minőségek mutatnak rá igazán a létezés valódi természetére.. az élettől elszigetelve az elméd viszonyulásaiba veszve, elszakadva a forrásodtól kutatod hiányaidra és vágyaidra a gyógyírt.. csak így hiheted el, hogy az igazságot magadhoz adhatod, hogy híján vagy belőle, mert a saját énképed illúziója eltakarja forrásod, a középpontod, amiből az igazság fakad, s minősége az, hogy élő és spontán és totális.. egyszerűen Van.. de te ha álomvilágodban élsz, minden más vagy, csak ez nem.. ezért elindulsz megtanulni az igazságot, ami lehetetlen, hiszen az azt feltételezi, hogy benned nincs, de ha magadhoz adod, akkor már birtokában leszel az igazságnak.. ezzel is csak saját illúziódat növeled, ha azt hiszed, hogy az igazságot birtokolhatod.. az lehetetlen, mert a lényed maga az, aki már eleve vagy..

az igazságra csak rámutatni lehet, de az csak a holdra mutató ujj, nem a hold.. az igazságból fakad minden, az igazság magját tartalmazza minden, az összes vallás, ami az útjelző táblák gyűjteménye.. persze a szélrózsa minden irányából meg lehet vizsgálni az útjelző táblákat, amik az igazság felé visznek, sőt ereklyeként haza is viheted, vagy meg is tanulhatod és visszamondhatod mint egy papagáj az összes táblát és metaforát, de attól még nem igazulsz meg, nem leszel beérkezett, végtelenül békés és boldog, attól még nem érted meg, hogy az igazságot nem lehet formává tenni, nem megfogható és nem birtokolható..

amíg lelki vakságod fátylát le nem veted, hogy az egész élet mint hologram, jelképek szintjén rámutat az igazságra, addig hiszed el gyerekes ostobaságaid között azt is, hogy az igazság birtokosa lehetsz és ezzel több, s jobb emberré válsz.. az elméd meghamisítja az érzékelésed és elkülönít az igazságtól.. úgy tűnik, mintha rajtad kívül lenne.. de ez illúzió.. ugyanaz az igazság néz vissza minden szempárból, mint aki vagy..

vagy mélyen, sejtszinten megérted, hogy a valóság az ami Van, mindenféle rózsaszín köd, aranyfények és ördögök meg istenek nélkül, vagy még szenvedsz addig, amíg ugyanerre a mély megértésre nem jutsz, hogy az egész színdarab benned zajlik.. az elméd elhasította magát egy jó és egy rossz részre, ami harcol egymással..
legkésőbb a fizikai formád halálakor értheted meg, hogy ezt a megtestesülésed elvesztegetted arra, hogy elméd színdarabját moziztad ahelyett, hogy tudatában lettél volna a létezésednek.. de nem szükségszerű ezt megvárni..

a felismerés jelenidejű lehetőség.. jobban mondva kizárólag egy helyen és időben lehetséges: itt és most.. viszont itt és most mindig a rendelkezésedre áll.. csak az a kérdés, vagy e elég bátor megérteni, hogy ha "csak" az van ami van, akkor te nem tudhatsz semmit.. és ettől az elméd retteg, mert így megszűnik a biztonsága, amire a létének szüksége van, hiszen nem rendelkezik önálló forrással, ő nem gyökeredzik a létben, csak a te gondolataidnak és viszonyulásaidnak az összessége, csak addig birtokolja az létéhez szükséges energiáidat, amíg elhiszed, hogy igaz, hogy jogos az összes gondolatod és viszonyulásod, amíg elhiszed, hogy te az énképed vagy..

ha megtapasztalod azt aki valójában vagy, a lényed, akit a lét tart életben, aki önálló forrással rendelkezik, ami ugyanaz az egy forrás, ami maga az igazság, hogy lényeg szintjén minden létező ugyanaz, akkor megérted végtelen tehetetlenséged és kiszolgáltatottságod, ami abban a pillanatban fel is szabadít a fájdalom alól, hiszen egy arasszal sem tudod meghosszabbítani az életedet.. s így már tapasztalatod lesz a nem tudás megértése, mert a rész sohasem ismerheti meg az egészet..

💙