függetlenség..

szabadságot csak annak lehet adni, aki nem szabad..

🩵

megszólítatlanul..

a törvények nem ismerete nem mentesít a következmények alól..

ez mindennek felett az Isteni törvényekre vonatkozik.. annak ellenére, hogy a posztmodern embernek nem hogy érzékenysége nincs rá, még tudomása sincs róla, vagy ha van, igyekszik elhazudni..

a legnagyobb moralisták követik el a legelemibb normalitástól mentes, életellenes cselekedeteket, vagy ennek jegyében mulasztják el azokat.. és hiába szárad a lelkükön, még a tetteik következményeiként őket sújtó szenvedéseket sem képesek érzékelni, értelmezni, nem hogy belátni.. 

szánalmas az, ki a mai kor embere..

💙

bárki, de nem akárki..

mai posztmodern társadalmunk, ahol mindent lehet de semmi nem számít, semminek nincsen jelentősége, olyan távol került a normalitástól, hogy ma már az összes mozzanata létrontó és élet ellenes bűncselekmény..
..de az éber figyelem, az idők végén (is) megpillanthatja a létezés forrásának esszenciáját.. 

💙

nyák.óra

paradox módon a te legértékesebb kincsed valójában egy nem létező jelenség: az idő.. a digitális elme számára felfoghatatlan az analóg valóság örök most végtelen tere..
mert minden fűszál egyszerre nő..

💙 nyák.óra 💙

a remete..

hogyan legyél remete? csak figyeld meg mélységében alaposan embertársaidat.. ..és örömmel vonulsz ki a társadalomból.. mert nem kötelező részt venni a kollektív bohózatban.. a külső, felületes szemlélő számára a remeteség sanyarú lemondásainak tűnő dolgok valójában a legigazabb áldások..
akinek inge, vegye magára, akinek nem, úgysem tud róla..

💙✨

Káli-júga napjainkban..

egyik szemem sír, a másik nevet.. csak tudnám, hogy melyik miért.. mert a legnagyobb tragédia, aki a plankton létsíkon vegetálva, elkáprázva a technikai fejlődés talmi csillogásától, észre sem veszi, hogy valami baj van a világban.. végzetesen nagy baj..
ennél csak az a nagyobb tragédia, hogy aki az embrionális létsíkon megrekedve vergődik és mentális szemetével, tévképzeteivel hányja össze a környezetét és nem akar megszületni, hanem mindenáron az inkubátort húzza a fejére, csak még egy kis biztonság, munkahely, főnök, mindegy ki, csak valaki, aki megmondja merre legyen arccal, csak még egy bebiztosítás, még egy oltás, mindegy, hogy melyik csecsből cumizva ki, baloldalról vagy jobb oldalról, amelyik a szebbet hazudja, csak valamelyiket kapja meg, valamelyikre kösse rá magát, önként nyújtja a nyakát a pórázhoz, legyen az bármi nyomkövető, okos óra után jöhet a chip, mert ha nem, fél az egyedülléttől, fél az éhenhalástól, fél a háborútól, fél a migránstól, fél a vírustól és fél mindentől, amit az orra elé tesznek.. szenvedés függőség.. mindegy mitől, csak lehessen rettegni.. a negativitásban tocsogni..
csak felnőni nem.. csak emberré válni nem.. nehogy önálló gondolatai, tettei legyenek amiért felelősséget kell vállalnia önmaga előtt.. az Élet előtt..

..

lehetne birka is..

a valóság egyszerű és egyértelmű..

az összes többit csak te gondolod..

..

lehetne ez is..

..

hiába..

ha a világ megbolondul, az ellen már nem lehet mit csinálni.. 

megéljük azt a kort, amikor az értelem és a normalitás a legritkább kincs..

MikkaMakka, gyere haza!! a Földet ellepték a pomogácsok.. 

..

mi ez?!

hogy nem merül fel benned, hogy mi ez?! hogyan lehet triviális, az, hogy élsz, hogy létezel?! érzékelsz a test felületeden és tapasztalsz különböző érzeteket a belső teredben.. és nem merül fel a kérdés, hogy mi ez és mi végre?!
amíg rá nem érzel arra, hogy van itt valami, amiről valójában semmit sem tudunk, addig csak vakon és érzéketlenül menetelsz végig azon a felfoghatatlan valamin, amiről lövésed sincs hogy micsoda, de a magadénak gondolod.. és szerinted ez így normális.. több milliárd ember szerint ez így normális..
csak azt nem veszitek észre, hogy ezért olyan a világotok, amilyen..

💙

kollektív hazugság = igazság

az élet gyermek formájában testet ölt e világban, s a tudat figyel az érzékszervein keresztül, mit sem tudva önmagáról.. ártatlan mint egy kismadár.. de hamar elkezdik vakon tanítani, hogy ő Pistike és a fű zöld, az ég kék és a fa az padig fa.. és mindent elhisz és minden abszolút lesz számára, hiszen senki sem tudja megmondani neki, hogy ezek csak relatív fontos dolgok, a lényeg, az a formán keresztül megnyilvánuló élet, ami mindenben és mindenkiben ugyanaz.. hogyan is mondhatnák meg, ha maguk sem tudnak róla..

így születik meg az ember tragédiája, a legalapvetőbb hazugság, a léthazugság.. ami annyit jelent, hogy az ember nincs tudatában létezésének nyilvánvalósága felől, hogy már eleve az ami, hanem valamihez képest méri önmagát, az értékét..

innentől kezdve a gyerek elhiszi, hogy a felnőtt több nála és nem csak a forma szintjén függ tőle, így kialakul egy alá fölé rendelődési hierarchia, ami alapjaiban mérgezi meg kapcsolatukat.. elhiszi, hogy valamilyennek kell lennie, ki kell alakítson egy képet magáról, mert anyuka csak akkor szereti, ha szép ügyes és okos, mert anyuka vak az életre és nem tudja szeretni a gyereket önmagáért, azért mert létezik, csak ha olyan, amilyennek látni akarja..
elhitte, hogy ez a viszonyrendszer az egyetlen, amit a párkapcsolatába is tovább vihet és az első pillanatnyi szerelem elmúltával elkezdődik a közös énkép kiépítése, kik vagyunk együtt mit mutatunk a külvilágnak és belül viszont a felek pozicionálása indul, hogy ki irányít kit és ki hogyan zsarolja a másikat, hogy elérje azt, amit akar.. mert ugyebár nincs szükség minden évben új autóra/bútorra/bármire, amit az asszony ki harcol valami játszmával, hiszen ő is csak akkor szereti az urát, ha mindent megkap tőle, amit akar és akkor hiszi el hogy szereti az ura, ha mindent megad neki, amit akar..
elhitte azt is, ha nincs agyoniskolázva és három diplomája, akkor nem lesz jó munkahelye és óriási havi fizetése, amiből meg tudja venni azokat a dolgokat és szolgáltatásokat, amikről elhitte hogy szüksége van rá, mert menő, divatos, vagy egyszerűen mert ez "jár neki"..
elhitte, hogy valamilyen úton módon muszáj integráns része legyen a társadalomnak, ha nem politikus, akkor hajléktalan, vagy a kettő között valahol, de mindenféleképpen függő kapcsolatban a többi embertől..
elhitte, hogy a többi agyoniskolázott bármit is mond, az úgy van, hiszen megvan rá a képesítése, pedig ugyanúgy viszonyulnak mint ő, csak egy magasabb rendszernek hajolnak be, így szép lassan a gyermekben nyiladozó értelmet módszeresen pusztította és butította sztereotípiákkal..
..és mindezt azért tudta elhinni, mert mindenki ugyanúgy viszonyul mint ő, mert mindenki ugyanúgy elhitte mint ő és ezért tényleg mindenkit csak a teljesítmények, érdemek, elismerések és a hivatalos papírok érdekelnek, mint őt, mindenki mindenkit aszerint értékel, hogy az "én és a dolgaim" viszonyulásához passzol vagy sem, megéri vagy sem..
és leginkább azt hitte el, hogy van egy élete, amit birtokol és amivel azt tehet amit akar, amit kontrollálhat.. és miután birtokolja, el is veszítheti.. így születik meg a halálfélelem, ami az ember legelemibb félelme és a legnagyobb hazugsága.. hiszen az ember nem birtokol semmit.. ő maga az élet.. a megnyilvánult lét jelensége az élet, ami millió formán keresztül tapasztalja önmagát..

így lényegében az egész élete hazugságon alapszik, egy hazugság piramison, ahol az egyes hazugságok egymásra épülnek és egymást tartják fent..

képzeld el, hogy az agyad be van kamerázva, és hallhatóak lennének még a gondolataid is.. na így kezdj el élni úgy, hogy azonos legyél a belsőddel, ami idáig csak a te titkod volt..
na ez a te léthazugságod..

tehát ha elkezdenénk megvizsgálni minden egyes hazugságot kezdve ott, hogy miért van együtt egy pár, ha már nincsen közöttük intimitás, ha már nem szívesen ölelik meg egymást, csak összeköti őket a munka/gyerek/lakhatás/hitel/múlt és ezért elnyomva belső érzéseiket/ellenállásukat, megjátsszák a szerepüket, hogy megfeleljenek annak az énképnek, amit magukról gondolnak és amit mások gondolnak róluk, akkor meglátnák minden egyes hazugságukat, amit igaznak hittek és nagyon hamar ráborulna az emberre az egész eddigi élete..

így már nagyon könnyű megérteni, hogy egy olyan ember, akinek az élete a hiten alapszik, nem pedig a józan észen és a normalitáson, az elhiszi ha az agyoniskolázott hozzáértők, kollektíve elkezdenek mondani valamit, de mindenhonnan mindig ugyanazt, ami elvileg az életét veszélyezteti, azonnal beindul a pánik és elkezdi félteni a legféltettebb birtokát, az életét.. így lehet egy náthából tömegpánikot csinálni.. mert mindenki félti a léthazugságát, hogy neki élete van, vagy valakijének élete van, amit most elveszíthet.. ha bárki a józan ész mentén megnézi a központi statisztika szerinti előző évek azonos időszakában elhunytak számát és az magasabb a mostaninál, akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy ez miféle pandémia?! de miután ez az épp aktuális kollektív hazugság, a józan eszet és a normalitást, aki nem hajlandó együtt bolondulni, azt feszítik keresztre/égetik meg mágján/ültetik börtönbe.. az adott kornak megfelelő módon..

mert az ember mit sem változott évezredek óta.. de a lényeg az, hogy mindent elhisz és jogos és ha a főnök/polgármester/apuka/pápa/ezredes azt mondja, akkor kérdés nélkül nyomja meg a gombot.. ja, hogy milyen gombot? az nem számít, csak az, hogy azt mondták.. igaz, egy atomtöltetet indított épp útjának, de hát ő nem tehet róla, hiszen azt mondták, nyomja meg.. ez a kiskorú ember.. ebből áll a társadalom.. és amíg ilyenek az emberek, addig lesznek vallási háborúk, gyarmatosítások, világháborúk, vagy éppen járvány, ha már túl sok a globális érdek összefűződés..

mert ha mindenkinek lenne egy csepp józan esze és megnézné a statisztikai hivatalok adatait, akkor senki nem hinné el, amit a médiából hall.. és akkor nem követelnék a vezetőktől, hogy "apu ments meg" mert ezt ami van, egyetlen egy vezető sem akarta.. csak az ember.. aki hiszékeny és gyáva.. így lesz egy eszetlen társadalom, aki saját magát űzi félelmében a szakadékba..

..és ez megy évezredek óta.. csak egy két ember volt, Jézus, Buddha, aki látott.. ők élték a létalapú viszonyulást, látták az életet és hogy minden hiábavaló, amíg nem tudod meg ki is vagy valójában..

így az, aki a csendes középpontból élve idáig sem vette ki a részét a társadalom teljesítmény hergelte dühödt, őrült hajszájából, az most szépen végignézi békés szemlélődéssel, hogy ugyanazzal az irammal a szakadékba vágtázik a társadalmi diadalmenet..

..és halkan csak annyit mond "hiába"..
ugyanebbe a bolondokházába érkezne, ezért örül, hogy nem létezik reinkarnáció, mert tudja, hogy a formából visszatérő élet a lét tökéletes nemlétébe merül, ahol mindig is volt..

..

válság vagy járvány..

kegyetlennek tűnik az élet, de ez csak a felületes vizsgáló látja így.. valójában az élet a legbizonytalanabb jelenség.. ha mész az utcán, nem jut eszedbe, hogy ha kibicsaklik a bokád és kiesel a kocsi elé akkor halálra gázol.. mert ha mindig ilyesmi jutna az eszedbe, katatón elmeállapotba kerülnél, mert mozdulni sem mernél az állandó rettegéstől, hogy jajj mikor halok meg..
mindenki félti a kis sajátnak vélt életét, közben pedig robotként robotol valami cégnél vagy gyárban és gépként kezeli önmagát és a környezetét is, fél ránézni a másik emberre, mert az nagyon a másik és mit akarhat tőle, mert ő is csak az "én és a dolgaim" viszonyuláson keresztül tud kapcsolódni, hogy mit akar a másiktól, vagy szimplán közömbös és akkor meg is dögölhet az út szélén.. hát ezt nem nevezném féltenivaló életnek.. ez nem is élet, ez maga a halál.. leginkább lelki nyomor.. de hát beleszülettünk, beleneveltek, megszoktuk.. na talán most egy kis világ járvány felrázza az emberek elméjét, mert sem háború, sem válság, sem egyszerű járvány nem járt sikerrel.. de tartok tőle, hogy ez is csak hiszti lesz meg pánik, gyanakodva méregetik egymást az emberek, hogy vajon fertőzött-e a másik, és ha valakit letüsszent a másik, azt félelmében meglincseli.. hiszen jogos önvédelem..
az emberi hülyeség határtalan..
a lét, ami megnyilvánul az vakon működik, az ösztönök szintjén, mint a fűszál és az őzike, vagy mint egy vírus.. élni akar.. viszont amíg nem ébredünk rá tudatunk által a létezőségünk, élőségünk esszenciális nyilvánvalóságára, addig mi sem különbözünk egy vírustól.. növekedni és szaporodni akarunk.. az elme szintjén vagy növekszel vagy csökkensz.. vagy konjunktúra van, vagy válság van.. a létalapú viszonyulás ismeretlen terület annak, aki az elméjén keresztül él.. elhiszi, hogy bármit is kontrollálhat.. a valóság az, hogy az élet él rajtunk keresztül, nem pedig "nekem van életem".. így a tehetetlenségünk mély megértése, hiszen részei vagyunk valami megfoghatatlannak, felszabadít a rettegés és a pánik súlya alól.. hiszen úgyis az lesz, ami lesz.. és ez nem azt jelenti, hogy mostantól minden köhögő embert megcsókolok.. csupán a normalitás szintje születik meg, és minden azzá lesz ami már eleve.. s megérezhetjük, hogy valami mérhetetlennek vagyunk a részei.. már eleve..

...

eleve az vagy..

az élet egyetlen értelme, a megértés.. megérteni, hogy már eleve AZ vagy..
hogy nem érzed? tagadod a léted? mást gondolsz róla? hiszen létezel.. mit nem lehet ezen érteni? ez az alap.. a léted..
ha van megnyilvánulás, lennie kell megnyilvánulatlannak is, ami az alap, ami formát ölt.. a forma mulandó, a lényeg örök.. hiszen nem ölthetne formát, ha nem lenne az..
..és te az vagy már eleve.. ha tudomást veszel róla, ha nem..
minden más léthazugság.. és minden hazugság fájdalmas..

💙

cica.verzum

amikor együtt élsz egy állattal és teljes figyelmed arra szenteled, ahogyan él, amilyen minőségben éli meg önmagát, hogy totálisan az a létforma, ami azon a testen keresztül megnyilvánul, egy önmagával, megláthatod a legfontosabb különbséget.. hiányzik belőlük a meghasadt elme, ami azt mondaná magának hogy vagyok én, aki ilyen, olyan és így, úgy viszonyul a környezetéhez..
megfigyelve őket közvetetten tapasztalhatod meg a legmélyebb egységet az élettel.. aminek a megnyilvánulása a "jó lenni" tökéletes egyszerűsége..
..viszont ha a szemükbe nézel, közvetlenül érezheted, hogy ugyanaz az egy élet néz vissza rád, így mindez ugyanúgy a te legmélyebb minőséged is..
..viszont ők sohasem ébredhetnek tudatára létezésüknek.. ez csak az ember lehetősége, minősége, ehhez szükség van az emberi elmére..
..viszont amíg ez nem történik meg, minden szenvedésének forrása, mint egy édes átok, ami azt üvölti, ébredj fel!..

✨💙🐾

mert a megfigyelő akkor is többet lát, ha éppen alszik..

bármit is csinálj, bármivel is foglalkozz, a külvilág soha sem tudja azt az elismerést megadni, amekkora örömet okoz maga a tevékenység, maga a folyamat, maga a cselekvés.. jelen időben.. pillanatról, pillanatra, amikor éppen történik.. ha nem örömmel teszed, amit teszel, nincs is miről beszélni.. önbántásnak nem rossz.. ha szerencséd van, megunod és változtatsz.. addig pedig csak kiterhelsz..

nincs olyan, hogy muszáj, csak olyan van, hogy nem vállalod a felelősséget önmagadért, a belső teredért, a viszonyulásodért.. kiskorúként élsz..
szabadságod egyenesen arányos felelősségvállalásod mértékével..

az élet belülről fakad.. ha önmagadból, a középpontodból kifelé érzékelsz, létezel, megérted, megtapasztalod, hogy minden örömet okoz.. mert az élet belülről fakadó és önjutalmazó..
a középpontból kezdődik a minőségi változás.. nem mennyiségi, hanem minőségi.. belülről jelenik meg a harmadik minőség, ami se nem jó, se nem rossz, hanem önmagáért való..
maga a létezésed.. már eleve az vagy.. élő..
egy látszólag profán testben megnyilvánult Isten..

💙🐾

buborék..

mint az olvadt méhviaszból felszínre törő buborék, kéreg szilárdul beléd.. de ez csak egy jelenség, egy reakció a környezetre.. egy illúzió, ami látszólag elválaszt a valóságtól..

az igazságnak nincs mélysége, az egy és ugyanaz, mint aki te vagy lényeged legmélyén, amiből fakadsz.. a megértésnek van mélysége, ami benned születik hallván szavakat, ami felébreszti a benned szunnyadó igazságot.. ahonnan felbugyognak a szavak az az igazság, de szóként formát öltve hamis és mindenhogyan félreérthető.. viszont ha nincs benned ellenállás, úgy beléd hullhatnak a fülön keresztül, s ahova érkeznek, ahol felismered, az is az igazság.. a felismerésedtől lesz igaz a hamis szó, bárki is mondja azokat.. ha nem lenne már eleve a lényeged, hogyan is tudnád megérteni, hogyan is tudnád megérezni azokat a mélységeket, - vagy magasságokat, mindegy honnan nézzük - amit magadban ismersz fel.. már ott van, csak a figyelmed oda kell fókuszálnod.. és a figyelmeddel tudsz tudatában lenni, ki is vagy valójában.. a figyelmedet, a felszínedről a lényegedbe viszed..

ez egy folyamat.. a megértés mélységeiben haladva észrevétlenül hullanak le a rád kérgesedett viselkedési minták, szokások, félelmek, még a legkonvencionálisabb viszonyulások is, és minden olyan pszichológiai, mentális és érzelmi forma, ami a formaiság része.. ami nem a te légyeged, csak felvett, tanult dolog..

a lényegünk nem megfogható, nem formai.. sem gondolat formával, sem érzelmi formával, semmivel.. aki vagyunk lényünkből fakadóan a vagyokság érzékelése van legközelebb.. 

..vanni.. 

..és ezt a végtelent formátlant nevezhetjük Istennek, amiben megjelenik a világ..

💙

ugyanaz..

amikor a tükörbe nézel, mit látsz? egy arc, ami mindig más.. 5, 10 és 20 évvel ezelőtt is más és más volt, de napszakonként is különbözőképpen fest.. hogyan is gondolhatod hogy a lényeged egy ilyen változékony jelenség lehet?!.. tudod-e úgy nézni a tükörképed, hogy nem kommentálsz magadban, nem ítélkezel, hogy ilyen vagy olyan, nem elevenítesz fel emlékeket, hogy szebb volt, jobb volt, vagy rosszabb volt.. csak azt látod, ami előtted van.. megítélésmentesen..
ehhez az kell, hogy a teljes figyelmedet a látottaknak szenteld, semmi másnak.. ha ez sikerül, megérezheted azt a csendes figyelmet, ami amióta az eszedet tudod, ugyanaz.. a test, amin keresztül megnyilvánulsz, nem te vagy, de nem is a tiéd.. hiszen egyetlen megfázást, vagy hasmenést sem sikerült még kontrollálnod.. ami megtörtént, az megtörtént.. az élet, aki vagy, kiszolgáltatottja ennek a fizikai univerzumnak.. "csupán" szemlélője.. de ez a cseppnyi dolog választ el a földi paradicsomtól..
ameddig fontosabb az "én" és az "én dolgaim" addig nem születik meg benned az a perspektíva, amivel keresztül látsz önös viszonyulásaidon.. addig csak a pozitív pszichológia szintjén behipnotizálhatod magadnak, hogy "minden egy" és "jajj de szép minden".. de amíg van pozitív, addig van negatív is.. és ha nem hazudod el végletesen saját belső érzékelésedet, te leszel az első, aki érezni fogja, hogy valami még sincsen rendben, pedig annyi mindent megtettél, hogy már jobb nem is lehetnél..
és ez igaz is, csak a szint nem jó.. mert amíg elutasítod a rosszat, a jóért, addig nem születhet meg az a perspektíva, amivel megérezheted a valóságot, amit nem kell elhinni, hiszen a tapasztalatod.. ez egy mély bizonyosság.. ezáltal szűnik meg a feszültség, a verseny, a győzni akarás, a vég nélküli küzdelem, a keresés.. ezeket mind a békés szemlélődés váltja fel, mert tudomásod van afelől, hogy minden úgy van, ahogyan van.. és ennek az egésznek a része vagy, már eleve.. a bizonyosság, hogy megpillantod a tekintetekben az élőt.. azt az egy életet, ami minden szempárból rád tekint, ami ugyanaz mint te, ugyanaz mint én, ugyanaz mint bármi más, ami élő..
a forma különbözik, de az esszenciája ugyanaz.. ez ugyanúgy igaz a koldustól a politikusig, valamint az összes nemzetiségre is.. egyetlen különbség van közöttük.. mást gondolnak magukról és a világról.. függetlenül attól, hogy kapnak-e visszaigazolást, vagy sem.. és általában kapnak, hiszen így épül fel a társadalom.. belső terükért felelősséget nem vállaló, totális létfelejtésben élő személyek élnek e világban.. és persze minden azért olyan, amilyen..
a te felelősséged, a te belső tered.. a világ belülről fog megváltozni és neked kell megtenni..
légy tudatában létezésednek, ami csak itt és most tapasztalható meg a valóságban.. az összes többi az elmédben a gondolataid között időzve történik.. de az is csak most történik.. kár minden pillanatért, amikor nem vagy éber magadra..
ébredj fel! hiszen élsz! nem tudhatod miért és meddig, hát ne vesztegess el egyetlen pillanatot sem, hogy éber legyél a létezésedre!..

💙🐾

minden szinten szemét..

​ha valamit megít​é​lsz hogy az nem jó, nem így kellene lennie, mert úgy véled oly nagy tudója vagy jónak, s rossznak e világban, akkor hát tegyél ellene... ha azt tapasztalod, hogy nem tudsz ellene tenni és ennek ellenére folytatod a dolog vagy a helyzet megítélését akkor figyeld meg, miért szennyezed saját és a környezeted terét ilyen negatív viszonyulásokkal?!.. talán mert a jóember ideáját dédelgeted magadban, mint a magadról kialakított énképet, hogy te valami olyan ellen lépsz fel, ami borzasztó és rettenetes, és erkölcsileg is teljesen megfellebbezhetetlen magasságokat ér el a te mérhetetlen jóságod, hogy ilyen jó ügyért harcolsz mindenkivel szemben, aki nem ért veled egyet, vagy nem tesz úgy, ahogyan gondolod, hogy az jó és megfelelő lenne, így hát az azonnal el is süllyedhet rémséges restségében, hiszen nem felel meg az elképzelésednek, milyennek kellene lennie egy jó embernek, aki hasznos tagja a társadalomnak.. szerinted..
de persze sajnos te nem tudsz tenni a valóságban semmit, hiszen nem ér el odáig a kezed.. túl messze vannak pl. a műanyagba fulladó tengeri madarak, bálnák és teknősök.. így marad a hangos kiabálás és ítélkezés..
mi ez, ha nem a legmérgezőbb és legalattomosabb környezet szennyezés?! a megítélés.. ezt ki gyűjti össze?! ezt ki számolja fel Buddhán és Jézuson kívül?!
az egyetlen lehetőséged felelősséget vállalni saját belső teredért.. Jézust és Buddhát nem követni, hanem megvalósítani kell.. magadban.. felismerni, hogy már eleve az vagy..
ez a feltámadás.. kelj fel és járj!..

💙

ami már eleve van..

a dualitás világában létező, folyton a jó és a rossz megítéléséből születő énkép képtelen megérteni a nonduális misztikus szavait, amit Buddha vagy Jézus is mondott.. csak megmagyarázza, átmagyarázza, kimagyarázza, félremagyarázza.. tehát egyedül a félreértés történhet meg.. az elme számára nem létezik az a transzcendens nézőpont, az a perspektíva, ami felülemelkedik a jó és a rossz meghasadt világán.. a misztikus a valóságban él, mert begyógyult a hasadás sebe lényében, egységessé lett, így láthatja azt, ami van.. sem többet, sem kevesebbet.. az ember vagy megérti mélyen létezésének nyilvánvalóságát, s hogy már eleve az ami, vagy elkülönül ettől, mint olaj a víztől, hiszen a meghasadt ember a jó és a rossz között vergődve nem talál felületet, ahol játszmáit kibontakoztathatná.. a kettő nem egy síkon van.. ha fontosabb a formaiság, a milyenség, a körülmény, akkor képtelen vagy meglátni a valóságot, mert figyelmed fókuszának nincs megfelelő perspektívája, csak a kis önös nézőpontodból nézed a világot, kutatva azt, amit jónak ítélsz, vagy azt, hogy jól járj..

egyetlen gyógymód létezik, bármi mást gondolsz vagy hiszel, ami a dualitás sebét begyógyítja.. egy csendes, belső munka.. a figyelmed egy része mindig éber őre legyen belső terednek.. s ne félj, azonnal érezni fogod, ha hamis vagy, vagy játszmázol, vagy át akarod verni a világot, vagy magadat, bármi okból, de leginkább mert megéri.. a legkisebb képmutatás is a meghasadt hamisságból fakad.. de ha figyelsz, érezni fogod a lelki szenvedést, amivel a tudat próbál felébreszteni, hogy észrevedd mit teszel most.. te teszed és most teszed.. magaddal.. ez jó hír, mert akkor tudsz is rajta változtatni, de csak te.. és csak most.. a felismeréssel, hogy mit teszel..

ez az egyetlen dolog, amiért felelősséget tudsz vállalni, hogy mi van benned.. mégis ez az egyetlen dolog, amit nem akarsz megtenni.. mert először szembesülnöd kellene a rosszaságoddal, hogy nem vagy olyan jó, mint ahogyan gondolod magadról, mint amilyen képet mutatsz magadról másoknak.. és magadnak..
és visszatértünk az énképhez, aminek elhívése az emberi nyomorúság forrása.. mert nem tudod ki vagy.. és ebből fakadóan vannak mások.. egy fájdalmas elkülönült világ, teli félelemmel és fenyegetéssel.. ez az énkép, az önösség világa.. és totálisan hamis.. hiszen csak a fejedben lévő viszonyokon alapszik, amit te gondolsz másokról, a világról, ami illúzió.. a te elhívésed miatt kap energiát és lesz valóságos.. de az csak a te világod.. hét milliárd embernek hétmilliárd külön világa van.. ezért ölt olyan formát az emberi világ, ahogyan most látjuk.. semmi egységesség, semmi együttérzés, csak az önös érdekek..

a felismeréssel, a megértéssel, hogy mit teszel, azonnal kiléphetsz az elmédből, s megpillanthatod a világot olyannak, amilyen.. se nem szép, se nem csúnya, se nem jó, se nem rossz.. olyan, amilyen.. mégis VAN.. és ez nyilvánvaló.. és megfellebbezhetetlen, hiszen a fű akkor is nő, ha nem kéred, a nap akkor is süt, ha nem figyelsz rá, és éjszaka akkor is eljő mindennap ha nem szereted, és a gyermek ha megfogant, akkor is kifejlődik az anyja hasában, ha nem gondolod végig, melyik sejtje hova kerüljön a kis testében..
lásd meg, hogy ennek az egésznek egy parányi része vagy.. már eleve.. mégis tökéletesen egyedi és megismételhetetlen.. ha tudomásul veszed, ha nem.. az egyetlen lehetőséged, hogy tudatában legyél, annak, hogy létezel.. túl van misztifikálva minden.. ez lenne a legtermészetesebb állapota az embernek.. a békés, nem ítélkező, együttérző, egyszeű létezés..

💙

egyetlen szál..

amíg egyetlen szállal is kötődsz, függsz a hozzád legközelebb állóhoz, addig nem látod őt színről színre, csak a véleményed, megítélésed ködfátylán keresztül, ami azt jelenti, hogy nem tudod őt valójában szeretni, csak birtokolni.. 

hiszen mindnyájan önálló, megvalósult, az életből forrásozó élőlények vagyunk, már eleve azok vagyunk, ha tudomást veszel róla, ha nem.. mert amikor megszülettél, még nem gondolkodtál magadról, sem a világról, nem volt véleményed semmiről, de az élet már akkor is élt rajtad keresztül, a mérhetetlen és időtlen intelligencia nyilvánul meg.. 

aztán azt az elmét, ami ezt felismerve megérthetné "ki vagyok valójában?" és "mi ez az egész?", azt elkezdi teletömni a család az iskola a társadalom szokásokkal és programokkal és vak magyarázatokkal a megmagyarázhatatlanra.. 

ha sikerül felismerned ezt a kollektív hipnózist, hogy te nem vagy azonos azzal az énképpel, amit beléd tápláltak és magad is alakítottad a környezeted visszaigazolásával, ami millió szállal kötődik mindenhez és mindenkihez, ha megérted magát a struktúrát, ami olyan mint egy álom, megérzed magadban azt a mély, minden változó megnyilvánulásod mögött rejlő változatlant, ami a létezésed érzete, ami mindig ugyanaz, amióta csak az eszedet tudod, akkor születik meg a rálátás, hogy miért nem tudod elfogadni a létezést olyannak amilyen, más szóval miért nem tudsz valójában szeretni, csak birtokolni és az érdekeid mentén viszonyulni, miért nem látsz ki a fejedből a gondolataid mögül, ami megszínezi azt a képet, amit látni vélsz.. 

ez olyan, mint egy billenő kapcsoló.. vagy megérted és látod a valóságot, vagy tudni és látni véled a valóságod.. vagy itt és most vagy, vagy ott és máskor.. vagy kétségben vagy, vagy maga vagy a bizonyosság, az egység.. ez belső ügy, nem külső.. a kérdésekre a választ nem tudni véled, hanem érteni fogod..

❄💙❄

a valódi találkozás..

a valódi találkozás ott kezdődik, ha teljes figyelmed a másik élőlényre fókuszálod.. az állatkák képesek erre, mert nincs egójuk/énképük.. ez, mint valami átok, csak az embereket sújtja..
viszont egyedül az embernek van elméje, amit ha ő maga használ és nem az elméje használja őt, akkor az ember az egyetlen élőlény, ami megértheti létezését, tudatában lehet megnyilvánulásának e testben, itt a földi birodalomban..
mindenki vakon él címkék mögé bújva, és másokat is címke mögé dug, hiszen ha te vagy ez meg az és a másik pedig emez meg amaz, akkor már a társadalom által elétek tárt viselkedési formákból kedvetekre válogathattok..
mert mit is kezdhet az ego/énkép azzal, ha meg meri látni a másik élőlény formájában ugyanazt az egy életet, ami ugyanabból a középpontból forrásozik mint ő maga..

🐾💙🐾