nyák.óra

paradox módon a te legértékesebb kincsed valójában egy nem létező jelenség: az idő.. a digitális elme számára felfoghatatlan az analóg valóság örök most végtelen tere..
mert minden fűszál egyszerre nő..

💙 nyák.óra 💙

a remete..

hogyan legyél remete? csak figyeld meg mélységében alaposan embertársaidat.. ..és örömmel vonulsz ki a társadalomból.. mert nem kötelező részt venni a kollektív bohózatban.. a külső, felületes szemlélő számára a remeteség sanyarú lemondásainak tűnő dolgok valójában a legigazabb áldások..
akinek inge, vegye magára, akinek nem, úgysem tud róla..

💙✨

munka az, amit nem szívesen csinál az ember

a munka az nem munka, hanem tevékenység.. nem egy különálló dolog, amit meg kell csinálni, mert muszáj, hanem az élet része, ami rajtad keresztül is megnyilvánul..
ha sikerül begyógyítanod az elkülönültség sebét magadban, hogy vagy te, mint különálló entitás és van a rajtad kívülálló világ, akkor a tevékenység örömöt és boldogságot fakaszt benned, hiszen mélyen megérted, hogy az egyetlen valóságod a jelen pillanat, bármit is tegyél éppen.. mert az élet jelen idejű jelenség.. a létezésedet csak és kizárólag a mostban tudod érzékelni.. ha nosztalgiázol, azt is csak most teszed.. tehát történjen bármi is, tegyél bármit is, azt pillanatról pillanatra tapasztalhatod meg.. ezáltal a nehézség pedig feladatként a belső éberségedet növeli, nem pedig kín és nyűg formájában jelenik meg..
az élet egy kis szegmense ez, de a megértés által a figyelmedet az elsődleges tapasztalati térre, a belső valóságodra irányíthatod és a figyelmed tere fokról fokra birtokba vesz minden területet, így a szélsőséges szenvedés és a hajrá hurrá flesselés és csapatás, vagyis a duális világ két szélsősége helyett megjelenik egy harmadik minőség, ami békés és boldog, ami az elme számára egy befóuszálhatatlan  kiegyensúlyozott középút..
és igen, attól még meg fognak zabálni a szúnyogok, és még a könyöködet is bevághatod de nagyon, viszont a testi fájdalom az egy olyan, amilyen dolog, megtörténik.. viszont a lelki szenvedés, ellenállás, amit az elméddel hozzá társítasz, hogy jajj szegény én, nem ezt érdemeltem, kiszúr velem az élet, stb, az kibírhatatlan..
ez a mérhetetlen lufivá növelhető szenvedéscsomag, amitől megszabadíthatod magad, ha megérted, hogy ezt bizony saját magaddal te teszed.. az elmédben valóságnak hitt gonolatok és viszonyulások láncolatával..
..és ha már az elmédet nem köti le hogy sirassa, sajnáltassa, vagy éppen magasztalja saját magadról kialakított képedet, akkor érezheted meg a belső csendet, aminek terében észlelni kezded a létezést.. ami van.. ami adódik.. ami mindig olyan, amilyen.. hogy a Balaton pont útba esik..

💙☀

együtt lenni

jó lenni.. bárhol, bármeddig, csak úgy.. az együttlétnek nem a mennyisége, hanem a minősége ami igazán fontos.. tudsz-e igazán ellazultan, komfortosan a testedben lenni, mindenféle viszonyulás, akarás, nem akarás és ellenállás nélkül?! 

nem feszülni, hanem lazulni a testedben.. bárkivel, bármikor, bárhol, bármiért..

a létezés már eleve életben tart.. miért is gondolod, hogy bármiért is aggodalmaskodni kell?!

💙

minden szinten szemét..

​ha valamit megít​é​lsz hogy az nem jó, nem így kellene lennie, mert úgy véled oly nagy tudója vagy jónak, s rossznak e világban, akkor hát tegyél ellene... ha azt tapasztalod, hogy nem tudsz ellene tenni és ennek ellenére folytatod a dolog vagy a helyzet megítélését akkor figyeld meg, miért szennyezed saját és a környezeted terét ilyen negatív viszonyulásokkal?!.. talán mert a jóember ideáját dédelgeted magadban, mint a magadról kialakított énképet, hogy te valami olyan ellen lépsz fel, ami borzasztó és rettenetes, és erkölcsileg is teljesen megfellebbezhetetlen magasságokat ér el a te mérhetetlen jóságod, hogy ilyen jó ügyért harcolsz mindenkivel szemben, aki nem ért veled egyet, vagy nem tesz úgy, ahogyan gondolod, hogy az jó és megfelelő lenne, így hát az azonnal el is süllyedhet rémséges restségében, hiszen nem felel meg az elképzelésednek, milyennek kellene lennie egy jó embernek, aki hasznos tagja a társadalomnak.. szerinted..
de persze sajnos te nem tudsz tenni a valóságban semmit, hiszen nem ér el odáig a kezed.. túl messze vannak pl. a műanyagba fulladó tengeri madarak, bálnák és teknősök.. így marad a hangos kiabálás és ítélkezés..
mi ez, ha nem a legmérgezőbb és legalattomosabb környezet szennyezés?! a megítélés.. ezt ki gyűjti össze?! ezt ki számolja fel Buddhán és Jézuson kívül?!
az egyetlen lehetőséged felelősséget vállalni saját belső teredért.. Jézust és Buddhát nem követni, hanem megvalósítani kell.. magadban.. felismerni, hogy már eleve az vagy..
ez a feltámadás.. kelj fel és járj!..

💙

halott kultusz..

az elme alkotta társadalomban kiteljesedett a halott kultusz.. ami elmúlt, ami nincs, az hiány.. miért azzal foglalkozol, ami nincs?! ami halott?! ami nem létezik?! azért szenvedsz, mert azzal foglalkozol, ami nem létezik! miért nem azzal foglalkozol, ami létezik, ami VAN! figyelmed fókuszát miért nem arra irányítod, ami ÉL?! ne a halottakkal beszélgess, hanem az élőkkel! a halottak nem szólnak vissza, az élők viszont igen.. és lehet hogy olyat, ami nem tetszik! kockázatos dolog.. az élet a legbizonytalanabb létező a világon! kezdj el élni, mert a mókuskerék rabja maradsz mindaddig, amíg az érző felismerés szintjén meg nem érted, hogy a hiány alapú viszonyulásod volt/van/lesz oka minden szenvedésednek.. addig hiányt tapasztalsz meg kint is és önmagadban is, amíg meg nem tudod ki is vagy valójában..

lásd meg, ami van.. ez alatt azt értem, hogy csak azt ami van, és ne azt, amit gondolsz róla! csak érzékeld ami körbevesz, ami a közvetlen tapasztalatod..

és ami a legfontosabb, tapasztald meg, meddig érsz, hol vannak a határaid! mert addig csak gyökerek nélkül sodródsz az élet tengerén.. egyik gondolat a másik után és te jól elhiszed, hol ezt, hol azt, ettől egy hullámvasút az egész életed.. hol fent, hol lent.. a körülmények rángatnak, mint egy szélmalom..
ezek a gondolatok, de mi az, amit még érzékelsz az érzékszerveiddel és mi az amiről már csak gondolkozni tudsz.. ha ezt meg tudod különböztetni, megtapasztalod a lét bizonyosságod.. tudni fogod a határaid, mert odáig tartasz, ami a te közvetlen tapasztalatod, a gondolatok azok már csak a belső teredben jelennek meg.. az nem te vagy..

te vagy maga a figyelem.. legyél tudatos arra, amit a figyelmed horizontjára beengedsz.. ez az egyetlen felelősséged! és a következményeit is te fogod érezni..

ha szenvedsz azt, ha békés vagy, azt..

💙

a jóléti társadalom lehetősége..

az embereket szükségszerűen vagy a vágyaik vagy a félelmeik irányítják minden döntésükben, minden reakciójukban.. csak reakció, mert ezen a szinten az akció nem létezik, csak reagálás, valamelyik félelmükre, vágyukra, mint egy robotgép.. aki érzékeny erre, meglátja a másik ember nyomógombját, ahol ha megérinti, aktiválja a fájdalmát, és úgy mozgathatja az érzelmi világán keresztül, mint egy bábut.. az egyik élvezi, a másik elszenvedi.. nem egyenrangú és egyáltalán nem békés állapot..

a természeti népeket is a vágyaik és félelmeik irányítják, amiket különböző hitekkel és rituálékkal kompenzálnak, így a maradék idejükben békésen tudnak élni, viszont ugyanúgy az elme szintjén léteznek, nem tudatosak magukra, inkább hasonlítanak egy állatkához, lakják a testüket, együtt élek a természettel, de ez nem minőségi, csak mennyiségi különbség a civilizált emberhez képest..
a természettel együtt élőknek nem marad idejük depressziósnak, hisztisnek lenni, vagy végletes függőségben tépelődni, hiszen azonnal megtapasztalnák, hogy ha nem csinálják meg amit kell, éhen maradnak, vagy megfagynak.. így ezeket a viszonyulásokat szabályozott rituálékkal tartják karban.. egy kis hiszti, dühöngés, egy kis drog, egy kis szexelés, de mind-mind a törzs által meghatározott módon, ami gyakran a fejlett társadalom számára hajmeresztő.. érdekességképpen ahány törzs, annyiféle kompenzáció.. hiszen emberevőék is megvannak győződve róla, hogy teljesen normális, amit csinálnak..

a tudat felhasználja az elmét, hogy létrehozza a civilizált jóléti körülményeket, ahol az emberek teret és időt kaphatnak megtapasztalni a végleteket és a végletes szenvedéseket.. az ego fejlődése szükségszerű az ember túléléséhez, hogy elérje a kifejlett kort, viszont innentől kezdve nem lenne rá szükség, ha a személyiség addigra, az odáig a környezetével közösen kialakított énképét teljes mértékben el nem hinné..

az embernek lehetősége van a szenvedésén keresztül megérteni, hogy mi az, ami nem valódi, ami tünékeny és változó.. ez vonatkozik az összes emberi lényre, bárhol is éljen.. csak aki sokat szenved, abban előbb-utóbb kérdések merülnek fel..
és a kérdések megszületésével megszülethet a kereső.. ez egy ördögi kör, mert a kereső a keresett.. így a találás nem történhet azonos szinten.. a találás a transzcendens síkon születhet meg.. aki talál, az már nem ugyanaz, mint aki keresni indult..
ez az emberi létezés misztériuma..

a létezés misztériuma..

amíg nem ébredsz fel, mindegy mi történik veled..

igazán jó, hogy időnként felszínre törnek bizonyos tabuk.. ez a "meeto" kampány is ilyen.. az ember tragédiája, hogy amíg a formai síkon keresed a problémádra a választ, csak rész igazságokat találsz.. addig nincs EGÉSZség és szenvedsz, mert részlegesnek érzed magad.. 

női testbe születve a női énképünket sértik a férfiak.. férfi testbe születve a férfi énképünket sértik a nők.. amíg nem ismered fel lényed mint formailag megnyilvánult Élet áradása, addig minden fájdalom ébresztőóraként cseng, visít s ordít, kinek mennyire érzékeny a hallása a belső csendben születő hangra.. 

ÉBREDJ FEL.. NEM AZ VAGY, AKINEK GONDOLOD MAGAD.. Élet vagy.. az a tehetetlen csendes figyelem, ami a háttérben mindent érzékel.. a Létérzeted vagy..

amíg ennek nem vagy tudatában, nem tudsz nemet mondani és persze megtörténik ez meg az, amit utólag jól megítélsz jónak, vagy rossznak és ezen a ponton kezdődik a szenvedés.. 

ha egy adott eseményt jónak ítélsz a múltban, ami már elmúlt akkor azzal azt mondod, hogy most a jelen pillanatod rossz és azonnal szenvedsz.. 

ha valamit rossznak ítélsz a múltban, akkor azt kijavíthatatlan megbélyegzésnek érzel, hiszen ami megtörtént az megtörtént és a múlt minden lehetősége a javításra végleg lezárult és tehetetlenségedben azonnal szenvedsz.. 

de vedd észre, minden szenvedésed oka az ítélkezés.. a negatív, rossz érzés legyen az ébresztőórád arra, hogy észre vedd, elhittél egy gondolatot, ami a teredben épp megjelent.. mindegy, hogy azt hiszed el, hogy te rossz vagy, vagy hogy a másik ember rossz, vagy hogy léteznek ufók és holnap leigázzák az egész Földet, a belső tereidben megjelenő negatív érzés szempontjából teljesen mindegy mit hiszel el, az Élet végtelenül igazságos, mert a szenvedéseden keresztül azonnal jelzi, hogy nem tudod ki vagy.. hol vagy.. a fejedben.. az elmédben.. a múltban vagy a jövőben.. és jól elhiszel mindent, ami épp felbukkan..  tedd fel a kérdést: biztos hogy így van? 100%? ez a tapasztalatod? most mit tehetsz ezért?

az Élet olyan, amilyen.. a felismerés azért történhet meg, mert eleve az vagy aki.. a megfoghatatlan, a leírhatatlan Létérzet.. minden más rólad szól, a felszínedről, a formaiságodról, a milyenségedről de az NEM TE VAGY.. csak elméd ködfátyla elhomályosítja látásod, amit a családod és a társadalom programozott beléd.. minden gyermek tiszta papírként érkezik e világra, s azonnal elkezdődik a programok felírása, kezdve azzal, hogy fiú, vagy lány testben született meg.. vedd észre, nem a program vagy.. amíg nem látod, tehetetlenül hánykolódsz a körülmények között.. ilyen a társadalom, senki sem hibás, csak tudatlan.. tudatos ember nem tud rosszat tenni a másiknak.. 

hiszen ha érzékeled magad lényét, mint áramló, végtelen Élet, nem érzel hiányt, és ha éppen férfi testbe születtél, nyilvánvaló, hogy nem akarod megszerezni a nő testét, mert látod az ő lényét, hogy ugyanaz néz a szemeiből rád, mint te magad.. és az elme uralmának álmából felébredt nő sem akarja számító, haszonelvű viszonyulással kiszipolyozni a férfi forrásait, mert érzi saját belső Forrását.. vedd észre a lényeg nem formai, fizikai, hanem az elmén túli tér, a megfoghatatlan, a szavakba nem önthető Létérzet..

miért veszed evidensnek, hogy megszülettél és érzékeled a tested és a körülötted lévő világot, és hogyan lehet elsiklani afölött hogy ez a következő pillanatban is így lesz? ..hiszen bármikor megállhat a szíved.. vagy honnan veszed a bizonyosságot, hogy este lefekszel aludni és reggel valóban felkelsz? a szívedet az Élet dobogtatja, nem te kontrollálod és este is az Élet tartja éleben a tested, álmodban még a lélegzetedet sem figyeled.. ez csoda.. az Élet, a Létezés maga a megismerhetetlen misztika.. és hogy ennek tudatára ébredhetsz, az a csodák csodája..

egyetlen dologért tudod a felelősséget vállalni.. az a figyelmed.. egy része mindig legyen belső tereidben.. a felbukkanó negatív érzések azonnal ébresztenek, hogy a fejedben vagy és elhittél egy gondolatot.. ez a kulcs.. használd..

ha kimered nyitni az ajtót és belépsz az eléd táruló elmén túli ismeretlen világba, a MOST szent terébe, a jutalmad a belsődben érzett végtelen béke.. élvezd.. Élj! 💙

 

belső csend..

a belső csend terében megjelenik a világ.. a megnyilvánulatlanban a megnyilvánult.. minél csendesebb, annál teljesebb.. hogyan is ítélhetném meg, ami egy velem?!..

szepezdi tél.. ❤

köz.ép.pont

mielőtt egyesülünk az Isteni Abszolútummal, addig kizárólag a szubjektum abszolútuma létezik.. önmagunkból elindulva önmagunkba érkezve.. az egész létezés egy érzékelt gömb fraktál.. analóg, mint fent, úgy lent..
ezekben az időkben erősen fontos megtartanunk belső egyensúlyunkat.. ezt legegyszerűbben önfigyelemmel érhetjük el.. minden rezdülésünk, gondolatunk s érzésünk tudatában legyünk.. mindig.. kizárólag magunkkal foglalkozzunk, azzal, hogy én hogy reagáltam/gondoltam/mondtam egy adott helyzetben, nem pedig azzal, hogy a környezet milyen..

így a középpontunkba helyezzük magunkat, amit  önismerettel erősíthetünk.. ilyenkor szeretetben vagyunk minden körülmény között, ami valóban a köz.ép.pontja lesz.. mert rezgésünk a közre, a környezetre is épségesen fog hatni.. (gyönyörű s kódolt anyanyelvünk..)

különösképpen az elkövetkezendő napokban.. mindnyájan érezzük az egyre feszülő teret, s a megpróbáltatásokat.. értünk van.. általa lelünk középpontunkra, fénymagunkra, s készít fel bennünket a folyamatosan érkező, egyre magasabb rezgésű fényre..
szeptember 28-án, egy energetikai folyamat tetőzik, a teljes holdfogyatkozás kíséretében..
s utána mi lesz, azt csak Isten tudja.. viszont mi, fényküldöttek ezt várjuk oly régen, és sejtszinten érezzük, hogy jó lesz..

Áldás kísérjen mindnyájunkat az úton..

Varázs Veszprém: Örömünnep a Teljesség jegyében

ez nem fesztivál, ez nem spiri program, ez más.. ez Ünnep.. méghozzá Örömünnep.. az Öröm ünnepe.. az Együttlét ünnepe.. az Együtt Létezés ünnepe.. ami magáért való s hiánytalan..
a völgy ahol a rendezvény helyet kapott, valódi Teret tartott ennek a tapasztalásnak.. mind horizontálisan, mind vertikálisan.. mindenki, a maga világában, a maga rezgésén érezte az Ünnep megnyilvánulását, ugyanakkor jelenvolt az összekapcsolódás, a sok egyéni kis világ összeolvadása..
ez a Tér abból az ideából fogant, amit a szervezők szándéka hívott Létbe..
Hála és Áldás a lehetőségért..
..üvegcse szemmel itt olvashatjátok :)

a Jezsuita templomban ❤

terepasztal

saját környezetünkre nézzünk úgy, mint energetikai terepasztalunk megnyilvánulása.. minden ami körülvesz, a teremtményünk, kivetülésünk.. távolodjunk el tőle mind térben mind időben és szemléljük felülről, s fedezzük fel az analóg összefüggéseket, mely tükrözi személyes fejlődésünk változását, majd nézzük meg, milyen tendenciákat mutat, s ha szükséges, korrigáljuk.. a jelenben..

célorientált vagy útorientált viszonyulás

első lépésnek át kell programozni a célorientált életmódot útorientált viszonyulássá, így természetes módon a jövőből a mostba tevődik át a fókusz.. a jelen pillanatban kezdjük keresni és találni, amit idáig a jövőbe vetítettünk ki..
a jövő egyenlő elménk azon részével, mely sosem nyilvánul meg.. amit egy ilyen viszonyulás átprogramozáskor érzékelhetünk arra hasonlít, mint amikor a száguldó autóban behúzzuk a kéziféket.. megrázkódunk, kicsit kellemetlen lehet, majd észrevesszük a lelassuló tér idő dimenziókat, s képesek leszünk a tudatosságunkkal befogadni a jelenlétet, ami körbeölel..
maga az útonjárás, a tudatunk fénnyé minősítése leszületésünk oka.. nem a célt kell szem előtt tartani, mert minden út a fénybe vezet, hanem a pillanatot, ami pillanatról pillanatra van.. mert az idő arra adatott, hogy időt adjon az úton..
csak elménk egy részét tudjuk a jövőbe helyezni a tudatunkkal.. ez is a mi döntésünk, hova tesszük a fókuszt.. ez is egy gondolat, amiért felelősek vagyunk.. a szabad akarat szépsége..       köszönöm..

fókuszban a pillanat..

szándék és a csoda

amíg nálunk erősebbek a körülmények és a káprázat, - amiket mi teremtünk magunk köré - addig csak a szándék erejével, tudatunk által megnyitott elménkbe vagyunk képesek befogadni a Csodát.. azt a csodát, ami a lineáris viszonyok között túlmutat mindenen, mert célja, a teremtettség tökéletességének dicsőítése s a hibásan működő elme meggyógyítása..

21-én éjfél után egy-két perccel érzékeltem magam körül a tér kivilágosodását, testem megkönnyebbülését és békesség árasztott el.. nevezhetjük Kegyelemnek is..          köszönöm..

a Béke a Szeretet egyik legteljesebb megnyilvánulása.. minél jobban képesek vagyunk megnyitni magunkat a békességnek, annál teljesebb a létezésünk érzékelése a földi viszonyok között..

szeretet = tudat

szeretet = tudat.. vagyis a tudatosodás = szeretet rezgésének növelése.. amikor elkezdődik az emelkedés, a nehéz rezgések és energiák leválnak az ember energetikai teréről.. ez mindegy milyen formában nyilvánul meg, csak hagyni kell, s elengedni.. lehet bármilyen rítus, vagy rendszer része, nem a forma számít, hanem a kontextus.. ezek mind csodák..         minden csoda..

energetikai paradoxon

a vonzás törvényében az energetika pont fordítva működik mint a földi fizikai világunk.. az azonos az azonost vonza, nem pedig taszítja.. felemelő érzés megtapasztalni ezt az Univerzális törvényt..

a tükör ping.pong hatás alapján végeláthatatlan mélységeket és dimenziókat tud nyitni két ember együtt, egymásközt.. minél több fényszálat és dimenziót teremtünk magunknak, létezésükből fakadóan tudjuk átminősíteni a megnyilvánulásukat.. így tágítva tovább Terünk határait..
a folyamat közben megérezhető a Térrel táguló szabadság is, ami egyfajta Egység érzés.. amikor kívülről szemléljük életünk színjátékát és a fényszálakhoz, valamint a dimenziókhoz fűzött érzelmeink rezgését felemeljük, csodálatosan könnyed állapotot érhetünk el..

paradox módon, egyszerre fényesen légies, ugyanakkor megérint a káprázatos mélysége..

tükör ping.pong hatás

a lehetséges megtapasztalása itt a Földön olyasmi, mint amikor megtaláljuk azt az ellentétes nemű embert, akivel szinte azonos a rezgésünk.. mind vertikálisan, mind horizontálisan.. a szeretet megnyilvánulásaként milliónyi fényszálacska alakul ki közöttünk.. eljön a pillanat amikor tudatára ébredünk különleges együttállásuknak és felismerjük tükör ping.pong helyzetünket, ami az Egyén tükröződő megnyilvánulásából és a két sík párhuzamos helyzetéből fakad.. ilyenkor elkezdjük figyelni az információ áramlását az általunk létrehozott Térben..

elindul egy információ, a másik tükör visszatükrözi, de az indító tükörben már a tükrözött tükörkép jelenik meg létre hozva egy új dimenziót, majd onnan visszatérve ugyanez történik újra, s újra, így teremtve megszámlálhatatlan mennyiségű és rezgésű fraktál dimenziót..
minden újabb dimenzió finomabb rezgésű az előtte levőnél és általa bővül a belső Tér, valamint az érzékelő felület és Tudat..

ugyanazon információ végtelen megnyilvánulásából és feldolgozásából exponenciális fejlődés fakad.. majd egy ponton önmagába visszatér mint Egység..

részlet az Eredet című filmből..

lótusz

amikor megmozdul a Nemlét, megnyilvánul az Élet.. kivirágzik, s dobog, lüktet, végtelen körforgás, az örök most szent terében..

💙 lótusz üvegcse 🌸