nézŐpont..

ugyanaz néz minden szempárból.. Ő a megfigyelő és akit megfigyel Ő..

💙

a tyúkészről..

kotlósunk augusztusi csibéivel a fán éjszakázik..
áhítattal gyönyörködtet az az Intelligencia, melyből minden megnyilvánulás fakad.. s mivel belőle fakad, át is hatja.. nevezhetjük ösztönnek, bár ez a kifejezés inkább csak a partikuláris formáira mutat..
a Teljesség, a Metafizikai Abszolútum, az Intelligencia vagy Értelem.. mind szinonimái Istennek.. még akkor is, ha a ma embere folyamatosan kiönti a fürdővízzel a gyermeket is..

✨💙

bárki, de nem akárki..

mai posztmodern társadalmunk, ahol mindent lehet de semmi nem számít, semminek nincsen jelentősége, olyan távol került a normalitástól, hogy ma már az összes mozzanata létrontó és élet ellenes bűncselekmény..
..de az éber figyelem, az idők végén (is) megpillanthatja a létezés forrásának esszenciáját.. 

💙

nyák.agy

az elkülönült elme a forrpontok szinapszissá alakításával megtalálhatja a kapcsolatot az organikus háttérrel..
vagy marad a privát univerzumának illúziójában..

💙 nyák.agy 💙

cica.verzum

amikor együtt élsz egy állattal és teljes figyelmed arra szenteled, ahogyan él, amilyen minőségben éli meg önmagát, hogy totálisan az a létforma, ami azon a testen keresztül megnyilvánul, egy önmagával, megláthatod a legfontosabb különbséget.. hiányzik belőlük a meghasadt elme, ami azt mondaná magának hogy vagyok én, aki ilyen, olyan és így, úgy viszonyul a környezetéhez..
megfigyelve őket közvetetten tapasztalhatod meg a legmélyebb egységet az élettel.. aminek a megnyilvánulása a "jó lenni" tökéletes egyszerűsége..
..viszont ha a szemükbe nézel, közvetlenül érezheted, hogy ugyanaz az egy élet néz vissza rád, így mindez ugyanúgy a te legmélyebb minőséged is..
..viszont ők sohasem ébredhetnek tudatára létezésüknek.. ez csak az ember lehetősége, minősége, ehhez szükség van az emberi elmére..
..viszont amíg ez nem történik meg, minden szenvedésének forrása, mint egy édes átok, ami azt üvölti, ébredj fel!..

✨💙🐾

triviális tükör..

hogyan is veheted a létezést triviálisnak?!.. azt, hogy élsz, itt vagy e világon.. létezel..
az Unio Mistica, az egység olyan szinten totális, ami a legmerészebb elképzeléseidet is felülmúlja.. mert a misztika túl van minden képzeleten, gondolaton.. csak megérteni, megérezni lehet.. 
az egész megnyilvánult létezés egy tükör.. az érzékszerveiden keresztül, (ide értve az agyat, mint mérhetetlenül kifinomult és bonyolult érzékszervet, ahol a gondolatok érzelmek és viszonyulások színtere van) a te tudatodban, benned, a figyelmed fókuszában jelenik meg minden.. maga a világ..

ez egy belső ügy.. belső megélés.. megértés..
mondhatnám, hogy a szubjektum abszolútuma..

csak az az egyetlen kérdés, hogy mi a te szubjektumod.. a világról alkotott véleményeid és az önös "én és a dolgaim" viszonyulásaid, vagy maga a lét..
belső forrásodból fakadóan belülről kifelé létezel.. 

vagy mondhatnám Isten létezik rajtad keresztül..

✨💙

ami már eleve van..

a dualitás világában létező, folyton a jó és a rossz megítéléséből születő énkép képtelen megérteni a nonduális misztikus szavait, amit Buddha vagy Jézus is mondott.. csak megmagyarázza, átmagyarázza, kimagyarázza, félremagyarázza.. tehát egyedül a félreértés történhet meg.. az elme számára nem létezik az a transzcendens nézőpont, az a perspektíva, ami felülemelkedik a jó és a rossz meghasadt világán.. a misztikus a valóságban él, mert begyógyult a hasadás sebe lényében, egységessé lett, így láthatja azt, ami van.. sem többet, sem kevesebbet.. az ember vagy megérti mélyen létezésének nyilvánvalóságát, s hogy már eleve az ami, vagy elkülönül ettől, mint olaj a víztől, hiszen a meghasadt ember a jó és a rossz között vergődve nem talál felületet, ahol játszmáit kibontakoztathatná.. a kettő nem egy síkon van.. ha fontosabb a formaiság, a milyenség, a körülmény, akkor képtelen vagy meglátni a valóságot, mert figyelmed fókuszának nincs megfelelő perspektívája, csak a kis önös nézőpontodból nézed a világot, kutatva azt, amit jónak ítélsz, vagy azt, hogy jól járj..

egyetlen gyógymód létezik, bármi mást gondolsz vagy hiszel, ami a dualitás sebét begyógyítja.. egy csendes, belső munka.. a figyelmed egy része mindig éber őre legyen belső terednek.. s ne félj, azonnal érezni fogod, ha hamis vagy, vagy játszmázol, vagy át akarod verni a világot, vagy magadat, bármi okból, de leginkább mert megéri.. a legkisebb képmutatás is a meghasadt hamisságból fakad.. de ha figyelsz, érezni fogod a lelki szenvedést, amivel a tudat próbál felébreszteni, hogy észrevedd mit teszel most.. te teszed és most teszed.. magaddal.. ez jó hír, mert akkor tudsz is rajta változtatni, de csak te.. és csak most.. a felismeréssel, hogy mit teszel..

ez az egyetlen dolog, amiért felelősséget tudsz vállalni, hogy mi van benned.. mégis ez az egyetlen dolog, amit nem akarsz megtenni.. mert először szembesülnöd kellene a rosszaságoddal, hogy nem vagy olyan jó, mint ahogyan gondolod magadról, mint amilyen képet mutatsz magadról másoknak.. és magadnak..
és visszatértünk az énképhez, aminek elhívése az emberi nyomorúság forrása.. mert nem tudod ki vagy.. és ebből fakadóan vannak mások.. egy fájdalmas elkülönült világ, teli félelemmel és fenyegetéssel.. ez az énkép, az önösség világa.. és totálisan hamis.. hiszen csak a fejedben lévő viszonyokon alapszik, amit te gondolsz másokról, a világról, ami illúzió.. a te elhívésed miatt kap energiát és lesz valóságos.. de az csak a te világod.. hét milliárd embernek hétmilliárd külön világa van.. ezért ölt olyan formát az emberi világ, ahogyan most látjuk.. semmi egységesség, semmi együttérzés, csak az önös érdekek..

a felismeréssel, a megértéssel, hogy mit teszel, azonnal kiléphetsz az elmédből, s megpillanthatod a világot olyannak, amilyen.. se nem szép, se nem csúnya, se nem jó, se nem rossz.. olyan, amilyen.. mégis VAN.. és ez nyilvánvaló.. és megfellebbezhetetlen, hiszen a fű akkor is nő, ha nem kéred, a nap akkor is süt, ha nem figyelsz rá, és éjszaka akkor is eljő mindennap ha nem szereted, és a gyermek ha megfogant, akkor is kifejlődik az anyja hasában, ha nem gondolod végig, melyik sejtje hova kerüljön a kis testében..
lásd meg, hogy ennek az egésznek egy parányi része vagy.. már eleve.. mégis tökéletesen egyedi és megismételhetetlen.. ha tudomásul veszed, ha nem.. az egyetlen lehetőséged, hogy tudatában legyél, annak, hogy létezel.. túl van misztifikálva minden.. ez lenne a legtermészetesebb állapota az embernek.. a békés, nem ítélkező, együttérző, egyszeű létezés..

💙

egyetlen szál..

amíg egyetlen szállal is kötődsz, függsz a hozzád legközelebb állóhoz, addig nem látod őt színről színre, csak a véleményed, megítélésed ködfátylán keresztül, ami azt jelenti, hogy nem tudod őt valójában szeretni, csak birtokolni.. 

hiszen mindnyájan önálló, megvalósult, az életből forrásozó élőlények vagyunk, már eleve azok vagyunk, ha tudomást veszel róla, ha nem.. mert amikor megszülettél, még nem gondolkodtál magadról, sem a világról, nem volt véleményed semmiről, de az élet már akkor is élt rajtad keresztül, a mérhetetlen és időtlen intelligencia nyilvánul meg.. 

aztán azt az elmét, ami ezt felismerve megérthetné "ki vagyok valójában?" és "mi ez az egész?", azt elkezdi teletömni a család az iskola a társadalom szokásokkal és programokkal és vak magyarázatokkal a megmagyarázhatatlanra.. 

ha sikerül felismerned ezt a kollektív hipnózist, hogy te nem vagy azonos azzal az énképpel, amit beléd tápláltak és magad is alakítottad a környezeted visszaigazolásával, ami millió szállal kötődik mindenhez és mindenkihez, ha megérted magát a struktúrát, ami olyan mint egy álom, megérzed magadban azt a mély, minden változó megnyilvánulásod mögött rejlő változatlant, ami a létezésed érzete, ami mindig ugyanaz, amióta csak az eszedet tudod, akkor születik meg a rálátás, hogy miért nem tudod elfogadni a létezést olyannak amilyen, más szóval miért nem tudsz valójában szeretni, csak birtokolni és az érdekeid mentén viszonyulni, miért nem látsz ki a fejedből a gondolataid mögül, ami megszínezi azt a képet, amit látni vélsz.. 

ez olyan, mint egy billenő kapcsoló.. vagy megérted és látod a valóságot, vagy tudni és látni véled a valóságod.. vagy itt és most vagy, vagy ott és máskor.. vagy kétségben vagy, vagy maga vagy a bizonyosság, az egység.. ez belső ügy, nem külső.. a kérdésekre a választ nem tudni véled, hanem érteni fogod..

❄💙❄

az egyetlen kapu..

a valódi találkozáshoz egyetlen egy kapun át vezet az út.. megérezni a másik élőlényben ugyanazt az egy életet, ami forrása minden megnyilvánulásnak..

🐾💙🐾

a valódi találkozás..

a valódi találkozás ott kezdődik, ha teljes figyelmed a másik élőlényre fókuszálod.. az állatkák képesek erre, mert nincs egójuk/énképük.. ez, mint valami átok, csak az embereket sújtja..
viszont egyedül az embernek van elméje, amit ha ő maga használ és nem az elméje használja őt, akkor az ember az egyetlen élőlény, ami megértheti létezését, tudatában lehet megnyilvánulásának e testben, itt a földi birodalomban..
mindenki vakon él címkék mögé bújva, és másokat is címke mögé dug, hiszen ha te vagy ez meg az és a másik pedig emez meg amaz, akkor már a társadalom által elétek tárt viselkedési formákból kedvetekre válogathattok..
mert mit is kezdhet az ego/énkép azzal, ha meg meri látni a másik élőlény formájában ugyanazt az egy életet, ami ugyanabból a középpontból forrásozik mint ő maga..

🐾💙🐾

az igazságot tanulni akaró..

a növények, az állatok, az egészen kicsi kisgyermekek, akiknek még nem fejlődött ki az elméje, mutatja meg neked a valóságot.. rajtuk keresztül az igazság tisztán nyilvánul meg, mert élők, spontának és totálisak.. ezek a minőségek mutatnak rá igazán a létezés valódi természetére.. az élettől elszigetelve az elméd viszonyulásaiba veszve, elszakadva a forrásodtól kutatod hiányaidra és vágyaidra a gyógyírt.. csak így hiheted el, hogy az igazságot magadhoz adhatod, hogy híján vagy belőle, mert a saját énképed illúziója eltakarja forrásod, a középpontod, amiből az igazság fakad, s minősége az, hogy élő és spontán és totális.. egyszerűen Van.. de te ha álomvilágodban élsz, minden más vagy, csak ez nem.. ezért elindulsz megtanulni az igazságot, ami lehetetlen, hiszen az azt feltételezi, hogy benned nincs, de ha magadhoz adod, akkor már birtokában leszel az igazságnak.. ezzel is csak saját illúziódat növeled, ha azt hiszed, hogy az igazságot birtokolhatod.. az lehetetlen, mert a lényed maga az, aki már eleve vagy..

az igazságra csak rámutatni lehet, de az csak a holdra mutató ujj, nem a hold.. az igazságból fakad minden, az igazság magját tartalmazza minden, az összes vallás, ami az útjelző táblák gyűjteménye.. persze a szélrózsa minden irányából meg lehet vizsgálni az útjelző táblákat, amik az igazság felé visznek, sőt ereklyeként haza is viheted, vagy meg is tanulhatod és visszamondhatod mint egy papagáj az összes táblát és metaforát, de attól még nem igazulsz meg, nem leszel beérkezett, végtelenül békés és boldog, attól még nem érted meg, hogy az igazságot nem lehet formává tenni, nem megfogható és nem birtokolható..

amíg lelki vakságod fátylát le nem veted, hogy az egész élet mint hologram, jelképek szintjén rámutat az igazságra, addig hiszed el gyerekes ostobaságaid között azt is, hogy az igazság birtokosa lehetsz és ezzel több, s jobb emberré válsz.. az elméd meghamisítja az érzékelésed és elkülönít az igazságtól.. úgy tűnik, mintha rajtad kívül lenne.. de ez illúzió.. ugyanaz az igazság néz vissza minden szempárból, mint aki vagy..

vagy mélyen, sejtszinten megérted, hogy a valóság az ami Van, mindenféle rózsaszín köd, aranyfények és ördögök meg istenek nélkül, vagy még szenvedsz addig, amíg ugyanerre a mély megértésre nem jutsz, hogy az egész színdarab benned zajlik.. az elméd elhasította magát egy jó és egy rossz részre, ami harcol egymással..
legkésőbb a fizikai formád halálakor értheted meg, hogy ezt a megtestesülésed elvesztegetted arra, hogy elméd színdarabját moziztad ahelyett, hogy tudatában lettél volna a létezésednek.. de nem szükségszerű ezt megvárni..

a felismerés jelenidejű lehetőség.. jobban mondva kizárólag egy helyen és időben lehetséges: itt és most.. viszont itt és most mindig a rendelkezésedre áll.. csak az a kérdés, vagy e elég bátor megérteni, hogy ha "csak" az van ami van, akkor te nem tudhatsz semmit.. és ettől az elméd retteg, mert így megszűnik a biztonsága, amire a létének szüksége van, hiszen nem rendelkezik önálló forrással, ő nem gyökeredzik a létben, csak a te gondolataidnak és viszonyulásaidnak az összessége, csak addig birtokolja az létéhez szükséges energiáidat, amíg elhiszed, hogy igaz, hogy jogos az összes gondolatod és viszonyulásod, amíg elhiszed, hogy te az énképed vagy..

ha megtapasztalod azt aki valójában vagy, a lényed, akit a lét tart életben, aki önálló forrással rendelkezik, ami ugyanaz az egy forrás, ami maga az igazság, hogy lényeg szintjén minden létező ugyanaz, akkor megérted végtelen tehetetlenséged és kiszolgáltatottságod, ami abban a pillanatban fel is szabadít a fájdalom alól, hiszen egy arasszal sem tudod meghosszabbítani az életedet.. s így már tapasztalatod lesz a nem tudás megértése, mert a rész sohasem ismerheti meg az egészet..

💙

vagy oktalanság, vagy ok-talan vagyokság..

hogy tud elmenni az ember amellett, hogy rá ne csodálkozna arra a misztériumra, amiből ő maga is fakad, aminek a része.. az, hogy VAGY, az sokkal fontosabb, minthogy milyen vagy..
a tudomány is csak odáig jut el, hogy az anyag.. na de mi az anyag.. mozgó valami, amit nem lehet megállítani.. ami megnyilvánult, az él, az mozog.. az élet nem főnév, hanem ige.. nem lehet kimerevíteni, megfogni, szabályokba önteni, azzal az élettelisége vész el..

a szülők elutasítják gyermekeiket, a testvér a testvért, mert nem úgy viselkedik ahogyan elvárja.. mert van elvárása.. hogy a másik MILYEN legyen.. nem azt nézi, nem annak örül, hogy VAN, létezik.. hanem fontosabb, hogy milyen..

teljesen vakok az életre.. szomorú.. de a mindent lehetővétevő élet bősége azt is megengedi, hogy akinek fontosabb az elhitt gondolatából fakadó félelme, az teljesen vakon nyomorúságban fecsérli el pillanatait, mit sem tudva létezésének csodájáról..

az életet érzékelni lehet.. ez a te egyetlen igaz valóságod, amit megtapasztalhatsz, ha a figyelmed fókuszát a milyenségedről a vagyokságodra viszed..
és igen, találkozni fogsz az összes félelmeddel, fájdalmaddal, de csak egyszer.. a fájdalom mindig arról tájékoztat, hogy elhittél valami hamisat, valami olyat, ami nem a valóság.. abban a pillanatban, amikor mélyen megérted, hogy azok csak a felszínedről szólnak, azok a dolgok nem a lényeged, nem a vagyságod, a lét érzetedhez semmi köze, egyszerűen látni fogod, hiszen tudni fogod, hogy az, amit magadról gondolsz, vagy amit mások gondolnak rólad, az nem te vagy.. nem lehetsz te..
hiszen egy testben megjelenő élőlény, egy misztérium vagy.. és amikor megtapasztalod magadat életként, meglátod saját jelenvalóságodat, akkor láthatod meg a másik embert is annak a misztériumnak, ami te magad is vagy.. az Egy Élet különböző megnyilvánulásai vagytok, és igen, a felszínetek pedig olyan amilyen..
az embert vagy a félelme vagy a vágya irányítja.. teljesen azonosulsz a belső teredben megjelenő negatív energiákkal.. a legkisebb feszültség is erről tájékoztat.. jogosnak érzed ott létüket, hiszen jogosnak ítéled a körülményt ami kiváltotta és így leszel te pl. a dühös ember, nem pedig az élőlény, akinek a terében düh jelent meg.. és ez mindaddig így lesz, amíg felelősséget nem vállalsz azért, ami benned zajlik.. pl. "most félelem/fájdalom/harag/düh van bennem".. amíg el nem különülsz a benned megjelenő dolgoktól, addig nem születhet meg az a perspektíva, amivel ráláthatsz a folyamatra.. ha ez megtörténik, tudsz választani, hiszen ki a fene ölelgetne keblén negatív, szenvedést okozó energetikát.. csak az, aki nem tudja mi zajlik benne, és azzal ráadásul teljesen azonosul is, mert jogosnak hiszi..
csak figyeld mi van benned.. figyelmed egy része mindig legyen éber őre belső terednek, s bármi is jeljen meg benne ne ítéld meg.. se nem jó, se nem rossz.. olyan, amilyen..
ez egy belső munka, csak te tudod megtenni.. a pszichológus csak a milyenségeddel foglalkozik, ezért csak felszíni sikerei lehetnek, valamivel jobbá tehet, de nem jóvá..
a belső munka a vagyokságoddal foglalkozik ezért nem jobban leszel tőle, hanem jól leszel és pont.. békés és boldog..
a létezés jó.. ha nincs tele a fejed gondolatokkal és tudod érzékelni a létezésed örömét, csak jól lehetsz, sehogy máshogy..
az elme mindent meg tud magyarázni, abban profi.. ha idáig elolvastad, ne gondolkozz rajta, csak próbáld megérezni a szavak mögötti értelmet.. az elme csak a lényeget nem érinti, mert nem érzékeli.. egyszerűen vak az életre..
merj látni, érzékelni, merj önmagad lenni.. egységes.. élő..

💙

a jóléti társadalom lehetősége..

az embereket szükségszerűen vagy a vágyaik vagy a félelmeik irányítják minden döntésükben, minden reakciójukban.. csak reakció, mert ezen a szinten az akció nem létezik, csak reagálás, valamelyik félelmükre, vágyukra, mint egy robotgép.. aki érzékeny erre, meglátja a másik ember nyomógombját, ahol ha megérinti, aktiválja a fájdalmát, és úgy mozgathatja az érzelmi világán keresztül, mint egy bábut.. az egyik élvezi, a másik elszenvedi.. nem egyenrangú és egyáltalán nem békés állapot..

a természeti népeket is a vágyaik és félelmeik irányítják, amiket különböző hitekkel és rituálékkal kompenzálnak, így a maradék idejükben békésen tudnak élni, viszont ugyanúgy az elme szintjén léteznek, nem tudatosak magukra, inkább hasonlítanak egy állatkához, lakják a testüket, együtt élek a természettel, de ez nem minőségi, csak mennyiségi különbség a civilizált emberhez képest..
a természettel együtt élőknek nem marad idejük depressziósnak, hisztisnek lenni, vagy végletes függőségben tépelődni, hiszen azonnal megtapasztalnák, hogy ha nem csinálják meg amit kell, éhen maradnak, vagy megfagynak.. így ezeket a viszonyulásokat szabályozott rituálékkal tartják karban.. egy kis hiszti, dühöngés, egy kis drog, egy kis szexelés, de mind-mind a törzs által meghatározott módon, ami gyakran a fejlett társadalom számára hajmeresztő.. érdekességképpen ahány törzs, annyiféle kompenzáció.. hiszen emberevőék is megvannak győződve róla, hogy teljesen normális, amit csinálnak..

a tudat felhasználja az elmét, hogy létrehozza a civilizált jóléti körülményeket, ahol az emberek teret és időt kaphatnak megtapasztalni a végleteket és a végletes szenvedéseket.. az ego fejlődése szükségszerű az ember túléléséhez, hogy elérje a kifejlett kort, viszont innentől kezdve nem lenne rá szükség, ha a személyiség addigra, az odáig a környezetével közösen kialakított énképét teljes mértékben el nem hinné..

az embernek lehetősége van a szenvedésén keresztül megérteni, hogy mi az, ami nem valódi, ami tünékeny és változó.. ez vonatkozik az összes emberi lényre, bárhol is éljen.. csak aki sokat szenved, abban előbb-utóbb kérdések merülnek fel..
és a kérdések megszületésével megszülethet a kereső.. ez egy ördögi kör, mert a kereső a keresett.. így a találás nem történhet azonos szinten.. a találás a transzcendens síkon születhet meg.. aki talál, az már nem ugyanaz, mint aki keresni indult..
ez az emberi létezés misztériuma..

a létezés misztériuma..

amíg nem ébredsz fel, mindegy mi történik veled..

igazán jó, hogy időnként felszínre törnek bizonyos tabuk.. ez a "meeto" kampány is ilyen.. az ember tragédiája, hogy amíg a formai síkon keresed a problémádra a választ, csak rész igazságokat találsz.. addig nincs EGÉSZség és szenvedsz, mert részlegesnek érzed magad.. 

női testbe születve a női énképünket sértik a férfiak.. férfi testbe születve a férfi énképünket sértik a nők.. amíg nem ismered fel lényed mint formailag megnyilvánult Élet áradása, addig minden fájdalom ébresztőóraként cseng, visít s ordít, kinek mennyire érzékeny a hallása a belső csendben születő hangra.. 

ÉBREDJ FEL.. NEM AZ VAGY, AKINEK GONDOLOD MAGAD.. Élet vagy.. az a tehetetlen csendes figyelem, ami a háttérben mindent érzékel.. a Létérzeted vagy..

amíg ennek nem vagy tudatában, nem tudsz nemet mondani és persze megtörténik ez meg az, amit utólag jól megítélsz jónak, vagy rossznak és ezen a ponton kezdődik a szenvedés.. 

ha egy adott eseményt jónak ítélsz a múltban, ami már elmúlt akkor azzal azt mondod, hogy most a jelen pillanatod rossz és azonnal szenvedsz.. 

ha valamit rossznak ítélsz a múltban, akkor azt kijavíthatatlan megbélyegzésnek érzel, hiszen ami megtörtént az megtörtént és a múlt minden lehetősége a javításra végleg lezárult és tehetetlenségedben azonnal szenvedsz.. 

de vedd észre, minden szenvedésed oka az ítélkezés.. a negatív, rossz érzés legyen az ébresztőórád arra, hogy észre vedd, elhittél egy gondolatot, ami a teredben épp megjelent.. mindegy, hogy azt hiszed el, hogy te rossz vagy, vagy hogy a másik ember rossz, vagy hogy léteznek ufók és holnap leigázzák az egész Földet, a belső tereidben megjelenő negatív érzés szempontjából teljesen mindegy mit hiszel el, az Élet végtelenül igazságos, mert a szenvedéseden keresztül azonnal jelzi, hogy nem tudod ki vagy.. hol vagy.. a fejedben.. az elmédben.. a múltban vagy a jövőben.. és jól elhiszel mindent, ami épp felbukkan..  tedd fel a kérdést: biztos hogy így van? 100%? ez a tapasztalatod? most mit tehetsz ezért?

az Élet olyan, amilyen.. a felismerés azért történhet meg, mert eleve az vagy aki.. a megfoghatatlan, a leírhatatlan Létérzet.. minden más rólad szól, a felszínedről, a formaiságodról, a milyenségedről de az NEM TE VAGY.. csak elméd ködfátyla elhomályosítja látásod, amit a családod és a társadalom programozott beléd.. minden gyermek tiszta papírként érkezik e világra, s azonnal elkezdődik a programok felírása, kezdve azzal, hogy fiú, vagy lány testben született meg.. vedd észre, nem a program vagy.. amíg nem látod, tehetetlenül hánykolódsz a körülmények között.. ilyen a társadalom, senki sem hibás, csak tudatlan.. tudatos ember nem tud rosszat tenni a másiknak.. 

hiszen ha érzékeled magad lényét, mint áramló, végtelen Élet, nem érzel hiányt, és ha éppen férfi testbe születtél, nyilvánvaló, hogy nem akarod megszerezni a nő testét, mert látod az ő lényét, hogy ugyanaz néz a szemeiből rád, mint te magad.. és az elme uralmának álmából felébredt nő sem akarja számító, haszonelvű viszonyulással kiszipolyozni a férfi forrásait, mert érzi saját belső Forrását.. vedd észre a lényeg nem formai, fizikai, hanem az elmén túli tér, a megfoghatatlan, a szavakba nem önthető Létérzet..

miért veszed evidensnek, hogy megszülettél és érzékeled a tested és a körülötted lévő világot, és hogyan lehet elsiklani afölött hogy ez a következő pillanatban is így lesz? ..hiszen bármikor megállhat a szíved.. vagy honnan veszed a bizonyosságot, hogy este lefekszel aludni és reggel valóban felkelsz? a szívedet az Élet dobogtatja, nem te kontrollálod és este is az Élet tartja éleben a tested, álmodban még a lélegzetedet sem figyeled.. ez csoda.. az Élet, a Létezés maga a megismerhetetlen misztika.. és hogy ennek tudatára ébredhetsz, az a csodák csodája..

egyetlen dologért tudod a felelősséget vállalni.. az a figyelmed.. egy része mindig legyen belső tereidben.. a felbukkanó negatív érzések azonnal ébresztenek, hogy a fejedben vagy és elhittél egy gondolatot.. ez a kulcs.. használd..

ha kimered nyitni az ajtót és belépsz az eléd táruló elmén túli ismeretlen világba, a MOST szent terébe, a jutalmad a belsődben érzett végtelen béke.. élvezd.. Élj! 💙

 

Forrás

egy pontból bimbózik ki minden megnyilvánulás,

Forrása Ugyanaz, mi benned, s körülötted Van..

💙 Forrás 💙

vagyok

gátlástalanul csendben lenni, önfeledten hallgatni, s végtelenül szemlélni.. figyelmem összes dimenzióját létezésem megnyilvánulására fókuszálom.. mert vagyok.. sem több, sem kevesebb.. egyszerűen vagyok.. a létezés valódi öröme..

balatoni reggel ❤

tulajdonságaink, mint magok..

összes tulajdonságunk - legyen az jónak, vagy rossznak címkézhető - csak akkor nyilvánul meg a maga természetességében a környezet felé, ha önmagunkon, önmagunkkal is működtetjük..
hiába vagyunk kedvesek kifelé, ha befelé, magunkkal nem.. akkor a kifelé kedveskedés is csak egy kompenzálás, egy megfelelni vágyás valamiféle elvárásnak..
amint lényünk legmélyéről indulva magunkhoz kedvesek vagyunk, sejtszinten a viszonyulásaink közé emelkedik ez a tulajdonság, s ragyogó áradással simogat meg mindenkit válogatás nélkül, aki a környezetünkben van..
így minden körülmény gyönyörű tükröt tart nekünk, hogy meglássuk árnyékos területeinket, amiket a fénybe emelhetünk a felismerés tudatosításával..
sorra vehetjük, vagy egyszerűen megfigyelhetjük mely tulajdonságokra leszünk figyelmesek, minek a hiányára, vagy többletére van affinitásunk.. a megértésre, a türelemre, a segítőkészségre, vagy a rosszindulatra, türelmetlenségre?
ami belülről fakad, az nyilvánvaló.. természetes, áradó, magyarázatra nem szoruló..
köszönöm..

tulajdonságaink, mint magok, csüngenek lényünkön.. mink van, azt vetjük, s aratjuk..

nincs jövőnk, csak jelenünk

nincs jövőnk, csak jelenünk.. kemény szavak, de valósak.. az igazság csak egyszer fáj, és ismerete felszabadít.. ember ennél szebbet nem is mondhat, máskülönben csupán álmodozunk a közös jövőről, amit a múltból táplált gondolati mintákból az elménkben töltött súlyos időkben hívunk létre.. viszont a jelenlét ragyogó fényében megszentelődik a létezés minden pillanata, mely épphogy megnyilvánul, tova is illan az örökkévalóság szövetében..
létünk ezen érzékelése lüktet és pulzál, s oly természetes, oly nyilvánvaló, hogy nem visel el semmilyen programozottságot, vagy elme szintű viszonyulást.. spontán árad az egyén legmélyebb fénylő lényéből, mely magába foglal mindent..          köszönöm..

minden egyes csepp minden egyes pillanat..

a hit és a tudás

hinni sok mindenben lehet, vagyis mindenben.. a hit egy kivetített kép, egy csupán ismerni vélt, meg nem tapasztalt megnyilvánulásról.. ebből fakad valótlansága.. a hit a nem tudás létállapotát adatott élhetővé tenni.. a nem tudás a kapcsolat hiánya.. a Teremtő Egységgel való kapcsolaté.. az Egység tudása, amit csak tapasztalással lehet sejtszinten megismerni..
amíg ez a kapcsolat ismeretlen, vagy hiányos, imával lehet a kapcsolódás szándékát kinyilvánítani.. az ima egy viszonyulás, egy út, ami a már ismerni vélt megváltoztatására, vagy megerősítésére adatott.. viszont ami Nyilvánvaló, az nem kíván megerősítést, és szükségtelen megváltoztatni..
az Egység tudása maga a Forrás, ami bennünk van, s mindent magába foglal.. ezért mindent elfogad, mert létállapota a béke, kapcsolódása az áhítat és a hála, hogy önnön tudatossága érzékelhető.. mindent elfogad, mert tudja, hogy minden megnyilvánulás a Létezés maga..
s a Létezés önmagáért való, mert maga Isten..          köszönöm..

minden út a fénybe vezet..

Advent Áldása

egyre hosszabbak az éjszakák.. tél van.. közeleg a Fény ünnepe..
a sötétséget csak azért vesszük észre, mert elfelejtettük fényből valónkat.. ez is értünk van.. így ráébredhetünk elkülönültségünkre.. minden értünk van.. kezdetben nehéz belátni, magunkévá tenni ezen viszonyulást, mert minden eszközt elvesz tőlünk, amivel a körülményekre terhelhetnénk helyzetünket, állapotunkat.. csupán a tükörképünk marad minden síkon..
pedig pontosan ezek a felismerések vezetnek vissza a Forráshoz, a ragyogó fényhez, amit kikristályosodott magként őrzünk mindnyájan, s önmagába foglal mindent..
valamennyi ciklikusság csúcsa egy áldott kegyelem, egy katarzis lehetősége az önazonosság felismerésére, amihez segítséget kapunk az Univerzumtól.. Advent is erről szól..
a befelé vezető út valójában a kiút, hiszen az egész Teremtettség egy hologram.. lássuk meg benső fényünket s kiviláglik a világ..          Áldás..

fénylő sókristályok ❤