hiába..

ha a világ megbolondul, az ellen már nem lehet mit csinálni.. 

megéljük azt a kort, amikor az értelem és a normalitás a legritkább kincs..

MikkaMakka, gyere haza!! a Földet ellepték a pomogácsok.. 

..

..hát nem megmondtam, hogy maradj otthon?!

..

triviális tükör..

hogyan is veheted a létezést triviálisnak?!.. azt, hogy élsz, itt vagy e világon.. létezel..
az Unio Mistica, az egység olyan szinten totális, ami a legmerészebb elképzeléseidet is felülmúlja.. mert a misztika túl van minden képzeleten, gondolaton.. csak megérteni, megérezni lehet.. 
az egész megnyilvánult létezés egy tükör.. az érzékszerveiden keresztül, (ide értve az agyat, mint mérhetetlenül kifinomult és bonyolult érzékszervet, ahol a gondolatok érzelmek és viszonyulások színtere van) a te tudatodban, benned, a figyelmed fókuszában jelenik meg minden.. maga a világ..

ez egy belső ügy.. belső megélés.. megértés..
mondhatnám, hogy a szubjektum abszolútuma..

csak az az egyetlen kérdés, hogy mi a te szubjektumod.. a világról alkotott véleményeid és az önös "én és a dolgaim" viszonyulásaid, vagy maga a lét..
belső forrásodból fakadóan belülről kifelé létezel.. 

vagy mondhatnám Isten létezik rajtad keresztül..

✨💙

korunk metafizikája..

minden nemzet, kultúra, társadalom abból épít magának piramist, amije van, amit termel, ami belőle fakad.. amilyen viszonya van a világgal, a környezetével.. önmagával..

..

a létezés vagy öröm vagy agyalás..

a létezés, a testben levés totális érzékelése, élvezete.. totális önátadás.. jobban mondva az állatoknál nincs is mit átadni, hiszen nincs énképük, nincs hasadás ő és önmaga között, nincs viszonya magával.. ők teljesen egyek önmagukkal, az élettel, ami rajtuk keresztül nyilvánul meg, a létezéssel..
az állatok békéje ebből fakad, hiszen ha nem kap abból a finom illatú dologból amit eszünk, akkor ő is érezhet elégetetlenséget, de sosem fog gondolkodni felőle, hogy "mekkora egy surmó, hogy nem ad nekem".. vagy ha úgy piszkálom a lábát, a farkát, hogy neki nem tetszik, ő is érezhet fusztráltságot, amit testbeszéddel jelez is, de sosem fog gondolkodni a helyzetről, hogy "ez mekkora egy tahó, hogy velem buziskodik".. vagy ha fordulás közben nem veszem észre és rálépek, vagy meglököm, ugyanúgy megijed, ahogyan én, de sosem fog gondolkodni az esetről, hogy "milyen illetlen, milyen figyeletlen, sőt, biztosan direkt csinálta, hogy nekem ártson"..
az állatok kristálytisztán megmutatják nekünk, hogyan lehet úgy élni, hogy azt látjuk, ami van, csak ami van és nem azt, amit gondolunk róla.. bár ez az elme számára felfoghatatlan dolog..
pusztán ez a picike különbség, amivel kevesebbek, hogy nincsen elméjük, amivel a viszonyrendszerüket a pillanatnyi gondolataik és véleményeik szerint folyamatosan alakítják, tárolják és a világhoz igazítják, és ami a legkézenfoghatóbb, hogy nincsen "én és a dolgaim" birtoklás, ragaszkodás, viszonyrendszer a tudomásukban, na ezek hiánya által oly tiszták, spontának, békések és őszinték..
ezért élnek ők isten országában.. ez csak a jelképe annak, hogy ego, énkép, önösség nélkül élnek.. mert amit isten országának nevezünk, az a létezés valódi és természetes állapota, ami bennünk és közöttünk van.. itt és most.. ha csak nem az elméd ködfátyla eltakarja.. ezért nekünk ez csak az önátadás által nyilvánul meg.. minél önösebb vagy, annál sötétebbnek, csúnyábbnak  látod a világot, ami csak tükörként jelzi milyen energetikát dédelgetsz magadban..

a te belső tered a te felelősséged.. ha megérted, hogy a te valódi lényed nem e világi, hanem örök és időtlen, akkor a figyelmed a kintről a bentre irányul, arra amit érzékelsz, amit tapasztalsz, ami az egyetlen valóságod e világban.. vagy a fájdalmat, a negativitást, a panaszkodást választod, vagy pedig a létezés éber örömét, ami csendes és békés, mindenféle szélsőségektől mentes.. az elmének túl egyszerű, számára nem is érzékelhető állapot.. hiszen neki a macska is csak egy együgyű állat..

🐾💙🐾

kérdések a válaszra..

felmerült-e már benned a kérdés, hogy mi ez? hogy mi ez az egész ami körbevesz és aminek a része vagy.. hogy mi az a tér az elektronok között? mi az a matéria ami előemelkedik, ami megnyilvánul a meg nem nyilvánultból? hogyan lehet ez a végtelen gazdagság a forma szintjén? mi ez a totális oktalanság a világban? mi végre annyiféle állat és növény? miért terem annyi gyümölcs, ha csak egyetlen mag csírázik ki, vagy egyetlen pók éli meg a felnőtt kort és hoz utódokat..
vagy-e elég bátor, hogy azt mondd, nem tudom.. hogy nem tudod a választ a lényegi kérdéseidre, hiszen a rész sohasem ismerheti meg az egészet.. csak a világ tükrében láthatod meg, hogy mi az, ami nem vagy és hogy ami vagy, azt "csak" érzékelheted..
vagy-e elég bátor, hogy meglásd, az elme által létrehozott és működtetett társadalom nem ad választ a lényegi kérdéseidre, nem elégít ki, nem teljesít be..
lehetsz te a legjobb tanuló, a legvonzóbb csábító, a leghűbb társ, a legfantasztikusabb szülő a leggazdagabb, a leghíresebb, a leghatalmasabb, de ha ezeket az életkörülményeket mind sikerül megélned, megtapasztalnod, ugyanolyan szomjas leszel kérdéseid válaszára, ugyanolyan hiányérzeted lesz a lelked legmélyén, hogy még mindig valami nem elég.. legbelül érzed, hogy nem vagy békés, nem vagy boldog.. persze, mondhatod, hogy jobb mint ekkor, vagy akkor.. de ha elég érzékeny vagy, akkor nem tudod becsapni magad, mert a jobb az nem JÓ.. a jó, az jó, és pont.. nem viszonyítható.. az bizonyosság..
éppen ezért a legnagyobb siker a legnagyobb kudarc is, hiszen megélheted a minden hiábavalóság érzését.. és ez nagyszerű lehetőség kiébredni az álmodból.. az elméd által kreált illúziórikus privát világodból..
hiszen ha körbenézel mit látsz? nem azt kérdezem, hogy mit gondolsz róla, vagy hogyan viszonyulsz hozzá, hanem mi az, ami körbe vesz, mi a valóság? egy leírhatatlan, fantasztikus megnyilvánulása annak a misztériumnak, amit nevezhetünk életnek, létezésnek, istennek, teljesen mindegy minek hívunk, a lényeg az, hogy VAN.. és hogy te ennek az elválaszthatatlan része vagy, ugyanakkor teljes és totális.. és a formádon, az érzékszerveiden keresztül érzékelheted a létezésed, csak a figyelmed fókuszán kell változtatnod.. a kintről vidd be, magadba.. oda, ahol a belső csendben a létérzeted megtapasztalhatod.. s ha így nézel ki a szemeiden keresztül, látni fogod, hogy ugyanaz az egy élet néz vissza rád minden szempárból, aki vagyunk..

💙

intimitás

az állat nem kérdezi meg szabad-e most játszani vagy aludni, csak teszi, de teljesen, nem tart vissza magából semmit, hogy megéri-e visszahozni a labdát, vagy hanyatt hemperegni has vakarást kapni, és azt sem gondolja, hogy nem elég jól vakarod a hasát, egyszerűen "csak" teljes lényével teszi azt, amit éppen tesz, vagy adja át magát annak, amit éppen kap.. ahogyan magát nem ítéli meg, hiszen nem hisz el semmilyen képet magáról, amihez viszonyulna, úgy téged sem ítél meg, nem gondol semmit rólad.. annak lát, ami vagy, és "csak" annak, akkor és ott..

a kutyával való találkozás kitűnő lehetőség megfigyelni a benned lévő eltévedt Életenergiát, hiszen az állat nem rendelkezik énképpel, ezzel a hamis, ám társadalmilag elfogadott gondolati produktummal, így lehetőséged van a tükrében megpillantani saját félelmed..

ez az ítélet a "nem vagyok elég jó", ami megakadályozza a tiszta, félelem nélküli intimitást.. párhuzamos privát univerzumok találkoznak.. mit gondolsz magadról, mit gondolsz a másikról, mit gondolsz arról, hogy a másik mit gondol rólad és magáról.. stb..

tudsz-e úgy megérinteni egy emberi lényt, legyen az gyermeked, szülőd, szerelmed, hogy nem merül fel benned a félelem, hogy megfelelsz-e, szerethető vagy-e, elfogadható vagy-e a másik számára, egyszerűen csak érzed a bőrét a bőrödön..

tudsz-e úgy megölelni valakit, bárkit, hogy teljesen belemerülsz, nem ítéled meg sem magad, sem a másikat, hogy kik vagytok, milyen viszonyt ápoltok, egyszerűen csak érzed ahogyan dobog a szíve és veszi a levegőt a testében, hiszen ugyanaz az Életenergia dobogtatja a szívetek.. mered-e érzékelni a saját tested és azon keresztül a másik testét..

a formai elkülönültség illúzió.. ugyanaz néz ki minden szempárból és ugyanaz dobogtat minden szívet.. ❤

...

a színpadon..

szemlélem elmém színpadán a gondolatok, s érzések táncát..
azonosultságom mértékében süppedek a szerepek mélyére, valamint köz.ép.pontom közelítésével távolodok a szemlélő pozíciója felé, s fénylenek át hagymahéjaim, melyeket magamra halmoztam élete(i)m folyamán, hogy a tudat ragyogó fényében átvilágított szépséges színjátékok megismerésével leolvasszam mag.amról mindezen súlyokat, csökkentve a lényemből áradó fény fénytörését..
hálásan köszönök minden áldottan teremtett körülményt, ami ezeket a tapasztalásokat a létbe hívja, s tükrében kíméletlenül szembesít az eddig elodázott feladatokkal.. köszönöm..

..

tulajdonságaink, mint magok..

összes tulajdonságunk - legyen az jónak, vagy rossznak címkézhető - csak akkor nyilvánul meg a maga természetességében a környezet felé, ha önmagunkon, önmagunkkal is működtetjük..
hiába vagyunk kedvesek kifelé, ha befelé, magunkkal nem.. akkor a kifelé kedveskedés is csak egy kompenzálás, egy megfelelni vágyás valamiféle elvárásnak..
amint lényünk legmélyéről indulva magunkhoz kedvesek vagyunk, sejtszinten a viszonyulásaink közé emelkedik ez a tulajdonság, s ragyogó áradással simogat meg mindenkit válogatás nélkül, aki a környezetünkben van..
így minden körülmény gyönyörű tükröt tart nekünk, hogy meglássuk árnyékos területeinket, amiket a fénybe emelhetünk a felismerés tudatosításával..
sorra vehetjük, vagy egyszerűen megfigyelhetjük mely tulajdonságokra leszünk figyelmesek, minek a hiányára, vagy többletére van affinitásunk.. a megértésre, a türelemre, a segítőkészségre, vagy a rosszindulatra, türelmetlenségre?
ami belülről fakad, az nyilvánvaló.. természetes, áradó, magyarázatra nem szoruló..
köszönöm..

tulajdonságaink, mint magok, csüngenek lényünkön.. mink van, azt vetjük, s aratjuk..

Advent Áldása

egyre hosszabbak az éjszakák.. tél van.. közeleg a Fény ünnepe..
a sötétséget csak azért vesszük észre, mert elfelejtettük fényből valónkat.. ez is értünk van.. így ráébredhetünk elkülönültségünkre.. minden értünk van.. kezdetben nehéz belátni, magunkévá tenni ezen viszonyulást, mert minden eszközt elvesz tőlünk, amivel a körülményekre terhelhetnénk helyzetünket, állapotunkat.. csupán a tükörképünk marad minden síkon..
pedig pontosan ezek a felismerések vezetnek vissza a Forráshoz, a ragyogó fényhez, amit kikristályosodott magként őrzünk mindnyájan, s önmagába foglal mindent..
valamennyi ciklikusság csúcsa egy áldott kegyelem, egy katarzis lehetősége az önazonosság felismerésére, amihez segítséget kapunk az Univerzumtól.. Advent is erről szól..
a befelé vezető út valójában a kiút, hiszen az egész Teremtettség egy hologram.. lássuk meg benső fényünket s kiviláglik a világ..          Áldás..

fénylő sókristályok ❤

önfigyelem

az önismeret elmélyítése s gyakorlatba ültetése, amikor a tanú figyelmével kísérjük nyomon mindennapjainkat.. ez munka.. ez erőt s bátorságot kíván, hiszen nem mindig az ideális reakciót választjuk.. felül kell emelkednünk emberi mivoltunkon s úgy szemlélni a megnyilvánulást..
ha kellő alapossággal s következetességgel végezzük a folyamatot, sejtszintű beidegződésekből fakadó vadhajtások erdejét láthatjuk meg.. ezen viselkedés képződmények megismerése s létezésük feltárása magával vonzza az elfogadást, önmagunk mindig mélyebb s mélyebb elfogadását..
ugyanakkor az ilyen jellegű programozottságink, ha fényre jönnek a tudatalattiból, tudatosodva bennünk, feladatukat vesztik, s automatikusan bekövetkezik az elengedés..

felismerjük, hogy minden helyzet értünk van s tükröt tart nekünk..

önfigyelem..

testünk lelkünk tükre

testünk egy tökéletesre teremtett műszer.. a lineáris és a transzcendens világ keresztmetszetében nyilvánul meg, otthont adva a léleknek.. minden ettől eltérő minősége, diszharmóniája, elménk állapotának következménye - akár előző inkarnációkból.. sokféleségünknek köszönhetően nincsen egységes szabály a jóra vagy a kevésbé jóra, csak tág, mankó szerű irányelvek léteznek.. ha tudatában vagyunk programozottságunknak és programozhatóságunknak, szenzorainkat finomhangolhatjuk testünk jelzéseire, s könnyedén eligazodhatunk, mit szeretne üzenni, s kialakíthatjuk saját létezésünk rendszerét..

tudatosságunk minőségében nyilvánulhat meg, mit és mennyit eszünk.. viszont gyakran nem vesszük figyelembe, hogy testünk sokszor jobban éhezik a mozgásra, mint bármiféle ennivalóra, hiszen energiát nem csak fosszilis ételből nyerhetünk.. csakráinkon keresztül a különböző dimenziók rendszeréből sejtszinten táplálhatjuk lényünket.. egy jóleső jógával vagy meridiántornával nem elhasználjuk energia készleteink, hanem pont feltöltjük azokat..
a civilizált társadalmak többsége túlsúlyos és szemük hozzászokott a látványhoz.. elhízásunk az érzelmi s egyéb energetikai kötöttségeink fizikai lerakódása.. elgondolkodtató, ha megnézzük a természeti népeket, minél szorosabb kapcsolatban élnek Földanyával, annál szikárabb, inasabb megjelenésűek..

s miután "mint fent, úgy lent", egyik a másik megnyilvánulása, így mindegy honnan kezdjük gyógyulásunkat - fizikai vagy lelki síkon - hatással lesz a másikra.. már a szándék kinyilvánításával, miszerint változni szeretnénk, csodák történhetnek, hogy mindnyájan tudatára ébredjünk földi életünk legfontosabb céljára, a Szeretetre.. s ezt először önmagunkon kezdjük mívelni..        Áldás..

egy év távlatából

egy évvel ezelőtt indultam el egy csodákkal teli úton, amin a legalapvetőbbnek hitt dogmák szűntek meg létezni s programok íródtak át.. ez az út a Jasmuheen féle 21 nap megélésével kezdődött, s azóta feje tetejére állt bennem minden.. alapból szélsőséges életem határait kitolva, a végletek között csapódtam ide-oda egy évig, s közben megpördült velem ötször a világ, mint centrifuga, hogy elhagyjak minden olyan érzést, gondolatot és kötöttséget, ami már nem szolgálja javamat..

ezt az időszakot minősíthetném így is úgy is, mégis - paradox módon - poláris világunk megértését az segíti, ha kerüljük a minősítést.. külső szemlélőként összegezzük tapasztalatainkat, amik a megélés által sejtszinten már a miénk, csak tudatunkra kell emelni az információkat..

egyik: minden paradoxon.. és mindent lehet magasabb nézőpontból nézni.. ezért nem létezik objektív igazság, csak az Egy Valóság..
másik: minden, amit érzékelünk, azt saját buborékunkon keresztül tesszük, vagy arra vetítjük ki, s kizárólag az jön a tudatunkba, a terünkbe, amire affinitásunk van.. ebből következik, hogy minden és mindenki csupán körülmény.. ezekről a körülményekről alkotott gondolatainkat, érzéseinket tanuljuk uralni.. a cél, feltétel nélküli Szeretettel fordulni minden megnyilvánulás felé..
harmadik: gondolatainkért felelősséggel tartozunk..
az egész esszenciája egy mondatban ennyi: "az van amit gondolsz"

köszönök minden pillanatot.. mert az idő arra adatott, hogy időt adjon az úton..

Napfogyatkozás dimenziói

belső MAGunk mindig tudja mikor mit kell tennünk s ezt a tudtunkra is adja.. ha elcsendesedünk, meghalljuk, ahogyan súgja..
az elmúlt hetekben átengedtem magam az evés örömeinek, s közben egyre erősebben érlelődött a tudat, hogy ez mellékvágány, s csak napok kérdése a visszatérés a Fényhez.. ami jelen leszületésem elsődleges feladata s küldetése, a legkülönbözőbb megnyilvánulási formákban..
körülbelül egy hete fogalmazódott meg a dátum: 03.20. többféle elmélettel tudtam megmagyarázni, miért ez az ideális nap, s hogy egyáltalán miért van szükség egy konkrét időpontra, de leginkább sejtszinten éreztem a létét..
az utolsó napokban kulminálódott a helyzet, az ego megnyilvánulásai egyre kétségbeesettebbek lettek, ezáltal mély és intenzív tanításokat kaptam a külvilág tükrében..
eljött ma.. most van.. s kaptam visszaigazolást, az egész lelki rákészülés, időpont sugallat és sejtszintű meggyőződés mibenlétéről, két cikk formájában: Zentai Anna asztrológus és Schilling Péter számmisztikája mai napra vonatkozó írásaiban..

Zsíros István Photography

köszönöm a lehetőséget, a Teremtettség tökéletességének érzékelésére..      Áldás..

tükör ping.pong hatás

a lehetséges megtapasztalása itt a Földön olyasmi, mint amikor megtaláljuk azt az ellentétes nemű embert, akivel szinte azonos a rezgésünk.. mind vertikálisan, mind horizontálisan.. a szeretet megnyilvánulásaként milliónyi fényszálacska alakul ki közöttünk.. eljön a pillanat amikor tudatára ébredünk különleges együttállásuknak és felismerjük tükör ping.pong helyzetünket, ami az Egyén tükröződő megnyilvánulásából és a két sík párhuzamos helyzetéből fakad.. ilyenkor elkezdjük figyelni az információ áramlását az általunk létrehozott Térben..

elindul egy információ, a másik tükör visszatükrözi, de az indító tükörben már a tükrözött tükörkép jelenik meg létre hozva egy új dimenziót, majd onnan visszatérve ugyanez történik újra, s újra, így teremtve megszámlálhatatlan mennyiségű és rezgésű fraktál dimenziót..
minden újabb dimenzió finomabb rezgésű az előtte levőnél és általa bővül a belső Tér, valamint az érzékelő felület és Tudat..

ugyanazon információ végtelen megnyilvánulásából és feldolgozásából exponenciális fejlődés fakad.. majd egy ponton önmagába visszatér mint Egység..

részlet az Eredet című filmből..

gondolatok a Tükörben

amikor nézlek, a létezésed csodálom.. és hálát mondok Istennek, hogy érezhetlek.. ilyenkor Földön túli nyugalmat és békét érzek, és a vágyad, hogy valami megnyilvánulásom legyen.. de minden más, ami a figyelmen kívül van, felesleges és lényegtelen..

a nyugalomban békesség van, ami az érzelmek mindkét végletből történő visszahúzódása.. a békesség állandóság.. a Szeretet egy megnyilvánulása.. feltétel nélkül, így nincs sem kérdés, sem válasz.. csak a Jelenlét..

..és fáj minden szó, mert korlátoz Téged.. az én világom csak szemlélheti a Te világod..