függetlenség..

szabadságot csak annak lehet adni, aki nem szabad..

🩵

megszólítatlanul..

a törvények nem ismerete nem mentesít a következmények alól..

ez mindennek felett az Isteni törvényekre vonatkozik.. annak ellenére, hogy a posztmodern embernek nem hogy érzékenysége nincs rá, még tudomása sincs róla, vagy ha van, igyekszik elhazudni..

a legnagyobb moralisták követik el a legelemibb normalitástól mentes, életellenes cselekedeteket, vagy ennek jegyében mulasztják el azokat.. és hiába szárad a lelkükön, még a tetteik következményeiként őket sújtó szenvedéseket sem képesek érzékelni, értelmezni, nem hogy belátni.. 

szánalmas az, ki a mai kor embere..

💙

bárki, de nem akárki..

mai posztmodern társadalmunk, ahol mindent lehet de semmi nem számít, semminek nincsen jelentősége, olyan távol került a normalitástól, hogy ma már az összes mozzanata létrontó és élet ellenes bűncselekmény..
..de az éber figyelem, az idők végén (is) megpillanthatja a létezés forrásának esszenciáját.. 

💙

nyák.óra

paradox módon a te legértékesebb kincsed valójában egy nem létező jelenség: az idő.. a digitális elme számára felfoghatatlan az analóg valóság örök most végtelen tere..
mert minden fűszál egyszerre nő..

💙 nyák.óra 💙

a remete..

hogyan legyél remete? csak figyeld meg mélységében alaposan embertársaidat.. ..és örömmel vonulsz ki a társadalomból.. mert nem kötelező részt venni a kollektív bohózatban.. a külső, felületes szemlélő számára a remeteség sanyarú lemondásainak tűnő dolgok valójában a legigazabb áldások..
akinek inge, vegye magára, akinek nem, úgysem tud róla..

💙✨

Káli-júga napjainkban..

egyik szemem sír, a másik nevet.. csak tudnám, hogy melyik miért.. mert a legnagyobb tragédia, aki a plankton létsíkon vegetálva, elkáprázva a technikai fejlődés talmi csillogásától, észre sem veszi, hogy valami baj van a világban.. végzetesen nagy baj..
ennél csak az a nagyobb tragédia, hogy aki az embrionális létsíkon megrekedve vergődik és mentális szemetével, tévképzeteivel hányja össze a környezetét és nem akar megszületni, hanem mindenáron az inkubátort húzza a fejére, csak még egy kis biztonság, munkahely, főnök, mindegy ki, csak valaki, aki megmondja merre legyen arccal, csak még egy bebiztosítás, még egy oltás, mindegy, hogy melyik csecsből cumizva ki, baloldalról vagy jobb oldalról, amelyik a szebbet hazudja, csak valamelyiket kapja meg, valamelyikre kösse rá magát, önként nyújtja a nyakát a pórázhoz, legyen az bármi nyomkövető, okos óra után jöhet a chip, mert ha nem, fél az egyedülléttől, fél az éhenhalástól, fél a háborútól, fél a migránstól, fél a vírustól és fél mindentől, amit az orra elé tesznek.. szenvedés függőség.. mindegy mitől, csak lehessen rettegni.. a negativitásban tocsogni..
csak felnőni nem.. csak emberré válni nem.. nehogy önálló gondolatai, tettei legyenek amiért felelősséget kell vállalnia önmaga előtt.. az Élet előtt..

..

lehetne birka is..

a valóság egyszerű és egyértelmű..

az összes többit csak te gondolod..

..

lehetne ez is..

..

hiába..

ha a világ megbolondul, az ellen már nem lehet mit csinálni.. 

megéljük azt a kort, amikor az értelem és a normalitás a legritkább kincs..

MikkaMakka, gyere haza!! a Földet ellepték a pomogácsok.. 

..

mi ez?!

hogy nem merül fel benned, hogy mi ez?! hogyan lehet triviális, az, hogy élsz, hogy létezel?! érzékelsz a test felületeden és tapasztalsz különböző érzeteket a belső teredben.. és nem merül fel a kérdés, hogy mi ez és mi végre?!
amíg rá nem érzel arra, hogy van itt valami, amiről valójában semmit sem tudunk, addig csak vakon és érzéketlenül menetelsz végig azon a felfoghatatlan valamin, amiről lövésed sincs hogy micsoda, de a magadénak gondolod.. és szerinted ez így normális.. több milliárd ember szerint ez így normális..
csak azt nem veszitek észre, hogy ezért olyan a világotok, amilyen..

💙

kollektív hazugság = igazság

az élet gyermek formájában testet ölt e világban, s a tudat figyel az érzékszervein keresztül, mit sem tudva önmagáról.. ártatlan mint egy kismadár.. de hamar elkezdik vakon tanítani, hogy ő Pistike és a fű zöld, az ég kék és a fa az padig fa.. és mindent elhisz és minden abszolút lesz számára, hiszen senki sem tudja megmondani neki, hogy ezek csak relatív fontos dolgok, a lényeg, az a formán keresztül megnyilvánuló élet, ami mindenben és mindenkiben ugyanaz.. hogyan is mondhatnák meg, ha maguk sem tudnak róla..

így születik meg az ember tragédiája, a legalapvetőbb hazugság, a léthazugság.. ami annyit jelent, hogy az ember nincs tudatában létezésének nyilvánvalósága felől, hogy már eleve az ami, hanem valamihez képest méri önmagát, az értékét..

innentől kezdve a gyerek elhiszi, hogy a felnőtt több nála és nem csak a forma szintjén függ tőle, így kialakul egy alá fölé rendelődési hierarchia, ami alapjaiban mérgezi meg kapcsolatukat.. elhiszi, hogy valamilyennek kell lennie, ki kell alakítson egy képet magáról, mert anyuka csak akkor szereti, ha szép ügyes és okos, mert anyuka vak az életre és nem tudja szeretni a gyereket önmagáért, azért mert létezik, csak ha olyan, amilyennek látni akarja..
elhitte, hogy ez a viszonyrendszer az egyetlen, amit a párkapcsolatába is tovább vihet és az első pillanatnyi szerelem elmúltával elkezdődik a közös énkép kiépítése, kik vagyunk együtt mit mutatunk a külvilágnak és belül viszont a felek pozicionálása indul, hogy ki irányít kit és ki hogyan zsarolja a másikat, hogy elérje azt, amit akar.. mert ugyebár nincs szükség minden évben új autóra/bútorra/bármire, amit az asszony ki harcol valami játszmával, hiszen ő is csak akkor szereti az urát, ha mindent megkap tőle, amit akar és akkor hiszi el hogy szereti az ura, ha mindent megad neki, amit akar..
elhitte azt is, ha nincs agyoniskolázva és három diplomája, akkor nem lesz jó munkahelye és óriási havi fizetése, amiből meg tudja venni azokat a dolgokat és szolgáltatásokat, amikről elhitte hogy szüksége van rá, mert menő, divatos, vagy egyszerűen mert ez "jár neki"..
elhitte, hogy valamilyen úton módon muszáj integráns része legyen a társadalomnak, ha nem politikus, akkor hajléktalan, vagy a kettő között valahol, de mindenféleképpen függő kapcsolatban a többi embertől..
elhitte, hogy a többi agyoniskolázott bármit is mond, az úgy van, hiszen megvan rá a képesítése, pedig ugyanúgy viszonyulnak mint ő, csak egy magasabb rendszernek hajolnak be, így szép lassan a gyermekben nyiladozó értelmet módszeresen pusztította és butította sztereotípiákkal..
..és mindezt azért tudta elhinni, mert mindenki ugyanúgy viszonyul mint ő, mert mindenki ugyanúgy elhitte mint ő és ezért tényleg mindenkit csak a teljesítmények, érdemek, elismerések és a hivatalos papírok érdekelnek, mint őt, mindenki mindenkit aszerint értékel, hogy az "én és a dolgaim" viszonyulásához passzol vagy sem, megéri vagy sem..
és leginkább azt hitte el, hogy van egy élete, amit birtokol és amivel azt tehet amit akar, amit kontrollálhat.. és miután birtokolja, el is veszítheti.. így születik meg a halálfélelem, ami az ember legelemibb félelme és a legnagyobb hazugsága.. hiszen az ember nem birtokol semmit.. ő maga az élet.. a megnyilvánult lét jelensége az élet, ami millió formán keresztül tapasztalja önmagát..

így lényegében az egész élete hazugságon alapszik, egy hazugság piramison, ahol az egyes hazugságok egymásra épülnek és egymást tartják fent..

képzeld el, hogy az agyad be van kamerázva, és hallhatóak lennének még a gondolataid is.. na így kezdj el élni úgy, hogy azonos legyél a belsőddel, ami idáig csak a te titkod volt..
na ez a te léthazugságod..

tehát ha elkezdenénk megvizsgálni minden egyes hazugságot kezdve ott, hogy miért van együtt egy pár, ha már nincsen közöttük intimitás, ha már nem szívesen ölelik meg egymást, csak összeköti őket a munka/gyerek/lakhatás/hitel/múlt és ezért elnyomva belső érzéseiket/ellenállásukat, megjátsszák a szerepüket, hogy megfeleljenek annak az énképnek, amit magukról gondolnak és amit mások gondolnak róluk, akkor meglátnák minden egyes hazugságukat, amit igaznak hittek és nagyon hamar ráborulna az emberre az egész eddigi élete..

így már nagyon könnyű megérteni, hogy egy olyan ember, akinek az élete a hiten alapszik, nem pedig a józan észen és a normalitáson, az elhiszi ha az agyoniskolázott hozzáértők, kollektíve elkezdenek mondani valamit, de mindenhonnan mindig ugyanazt, ami elvileg az életét veszélyezteti, azonnal beindul a pánik és elkezdi félteni a legféltettebb birtokát, az életét.. így lehet egy náthából tömegpánikot csinálni.. mert mindenki félti a léthazugságát, hogy neki élete van, vagy valakijének élete van, amit most elveszíthet.. ha bárki a józan ész mentén megnézi a központi statisztika szerinti előző évek azonos időszakában elhunytak számát és az magasabb a mostaninál, akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy ez miféle pandémia?! de miután ez az épp aktuális kollektív hazugság, a józan eszet és a normalitást, aki nem hajlandó együtt bolondulni, azt feszítik keresztre/égetik meg mágján/ültetik börtönbe.. az adott kornak megfelelő módon..

mert az ember mit sem változott évezredek óta.. de a lényeg az, hogy mindent elhisz és jogos és ha a főnök/polgármester/apuka/pápa/ezredes azt mondja, akkor kérdés nélkül nyomja meg a gombot.. ja, hogy milyen gombot? az nem számít, csak az, hogy azt mondták.. igaz, egy atomtöltetet indított épp útjának, de hát ő nem tehet róla, hiszen azt mondták, nyomja meg.. ez a kiskorú ember.. ebből áll a társadalom.. és amíg ilyenek az emberek, addig lesznek vallási háborúk, gyarmatosítások, világháborúk, vagy éppen járvány, ha már túl sok a globális érdek összefűződés..

mert ha mindenkinek lenne egy csepp józan esze és megnézné a statisztikai hivatalok adatait, akkor senki nem hinné el, amit a médiából hall.. és akkor nem követelnék a vezetőktől, hogy "apu ments meg" mert ezt ami van, egyetlen egy vezető sem akarta.. csak az ember.. aki hiszékeny és gyáva.. így lesz egy eszetlen társadalom, aki saját magát űzi félelmében a szakadékba..

..és ez megy évezredek óta.. csak egy két ember volt, Jézus, Buddha, aki látott.. ők élték a létalapú viszonyulást, látták az életet és hogy minden hiábavaló, amíg nem tudod meg ki is vagy valójában..

így az, aki a csendes középpontból élve idáig sem vette ki a részét a társadalom teljesítmény hergelte dühödt, őrült hajszájából, az most szépen végignézi békés szemlélődéssel, hogy ugyanazzal az irammal a szakadékba vágtázik a társadalmi diadalmenet..

..és halkan csak annyit mond "hiába"..
ugyanebbe a bolondokházába érkezne, ezért örül, hogy nem létezik reinkarnáció, mert tudja, hogy a formából visszatérő élet a lét tökéletes nemlétébe merül, ahol mindig is volt..

..

..hát nem megmondtam, hogy maradj otthon?!

..

válság vagy járvány..

kegyetlennek tűnik az élet, de ez csak a felületes vizsgáló látja így.. valójában az élet a legbizonytalanabb jelenség.. ha mész az utcán, nem jut eszedbe, hogy ha kibicsaklik a bokád és kiesel a kocsi elé akkor halálra gázol.. mert ha mindig ilyesmi jutna az eszedbe, katatón elmeállapotba kerülnél, mert mozdulni sem mernél az állandó rettegéstől, hogy jajj mikor halok meg..
mindenki félti a kis sajátnak vélt életét, közben pedig robotként robotol valami cégnél vagy gyárban és gépként kezeli önmagát és a környezetét is, fél ránézni a másik emberre, mert az nagyon a másik és mit akarhat tőle, mert ő is csak az "én és a dolgaim" viszonyuláson keresztül tud kapcsolódni, hogy mit akar a másiktól, vagy szimplán közömbös és akkor meg is dögölhet az út szélén.. hát ezt nem nevezném féltenivaló életnek.. ez nem is élet, ez maga a halál.. leginkább lelki nyomor.. de hát beleszülettünk, beleneveltek, megszoktuk.. na talán most egy kis világ járvány felrázza az emberek elméjét, mert sem háború, sem válság, sem egyszerű járvány nem járt sikerrel.. de tartok tőle, hogy ez is csak hiszti lesz meg pánik, gyanakodva méregetik egymást az emberek, hogy vajon fertőzött-e a másik, és ha valakit letüsszent a másik, azt félelmében meglincseli.. hiszen jogos önvédelem..
az emberi hülyeség határtalan..
a lét, ami megnyilvánul az vakon működik, az ösztönök szintjén, mint a fűszál és az őzike, vagy mint egy vírus.. élni akar.. viszont amíg nem ébredünk rá tudatunk által a létezőségünk, élőségünk esszenciális nyilvánvalóságára, addig mi sem különbözünk egy vírustól.. növekedni és szaporodni akarunk.. az elme szintjén vagy növekszel vagy csökkensz.. vagy konjunktúra van, vagy válság van.. a létalapú viszonyulás ismeretlen terület annak, aki az elméjén keresztül él.. elhiszi, hogy bármit is kontrollálhat.. a valóság az, hogy az élet él rajtunk keresztül, nem pedig "nekem van életem".. így a tehetetlenségünk mély megértése, hiszen részei vagyunk valami megfoghatatlannak, felszabadít a rettegés és a pánik súlya alól.. hiszen úgyis az lesz, ami lesz.. és ez nem azt jelenti, hogy mostantól minden köhögő embert megcsókolok.. csupán a normalitás szintje születik meg, és minden azzá lesz ami már eleve.. s megérezhetjük, hogy valami mérhetetlennek vagyunk a részei.. már eleve..

...

buborék..

mint az olvadt méhviaszból felszínre törő buborék, kéreg szilárdul beléd.. de ez csak egy jelenség, egy reakció a környezetre.. egy illúzió, ami látszólag elválaszt a valóságtól..

az igazságnak nincs mélysége, az egy és ugyanaz, mint aki te vagy lényeged legmélyén, amiből fakadsz.. a megértésnek van mélysége, ami benned születik hallván szavakat, ami felébreszti a benned szunnyadó igazságot.. ahonnan felbugyognak a szavak az az igazság, de szóként formát öltve hamis és mindenhogyan félreérthető.. viszont ha nincs benned ellenállás, úgy beléd hullhatnak a fülön keresztül, s ahova érkeznek, ahol felismered, az is az igazság.. a felismerésedtől lesz igaz a hamis szó, bárki is mondja azokat.. ha nem lenne már eleve a lényeged, hogyan is tudnád megérteni, hogyan is tudnád megérezni azokat a mélységeket, - vagy magasságokat, mindegy honnan nézzük - amit magadban ismersz fel.. már ott van, csak a figyelmed oda kell fókuszálnod.. és a figyelmeddel tudsz tudatában lenni, ki is vagy valójában.. a figyelmedet, a felszínedről a lényegedbe viszed..

ez egy folyamat.. a megértés mélységeiben haladva észrevétlenül hullanak le a rád kérgesedett viselkedési minták, szokások, félelmek, még a legkonvencionálisabb viszonyulások is, és minden olyan pszichológiai, mentális és érzelmi forma, ami a formaiság része.. ami nem a te légyeged, csak felvett, tanult dolog..

a lényegünk nem megfogható, nem formai.. sem gondolat formával, sem érzelmi formával, semmivel.. aki vagyunk lényünkből fakadóan a vagyokság érzékelése van legközelebb.. 

..vanni.. 

..és ezt a végtelent formátlant nevezhetjük Istennek, amiben megjelenik a világ..

💙

álom vagy valóság..

az álmok akkor teljesülnek, amikor elengedjük őket.. vagy legalábbis annyira lemondunk róla, hogy már el is felejtjük.. már műhelyke sem ott van ahol volt, amikor arról álmodtam, hogy mennyire szeretnék egy műhely.cicát magam mellé..
mert már régen semmi sem az körülöttem mint pár évvel ezelőtt, minden megváltozott, csak aki tapasztal, én aki vagyok, a lét érzete ugyanaz, ami mindig is volt.. 

és két év után újra üvegcsét buckósítok, amikor azon kapom magam, hogy teljesült a régi álmom.. egy hófehér cica dorombol az ölemben, akit több mint egy évvel ezelőtt találtunk egy bokorban, amikor sétálni mentünk..

az élet része vagy, rajtad keresztül áramlik.. spontán és időtlen.. ha feszültséget érzel magadban, jusson eszedbe: ne akadályozd ragaszkodásokkal, kötöttségekkel, mert a valóság úgy is az lesz, aminek lennie kell.. csak magadat feszíted meg feleslegesen..

a végén megérted, hogy úgy is csak azt kell elfogadni, ami már van.. ami már eleve létezik..

💙🐾

haza érni..

ha megérted lényed, otthont találsz önmagadban, így otthon leszel a világban is, bármerre is járj, bármerre is élj.. te fogod tudni legelőször, hiszen megszűnik az a kínzó érzés, hogy nem vagyok a helyemen, nem itt kellene lennem, nem így, nem most.. az épp aktuális valóságoddal szembeni ellenállás tűnik el.. a hiánya tűnik el annak a bizonyos valaminek, amit soha semmivel nem tudtál betömni, csak esetleg enyhíteni ideig óráig.. a vágy tűnik el, hogy valamit magadhoz adj, mert még kínoz a nem vagyok elég jó téveszméje.. 

ha már eléggé szenvedsz, ha már totálisan megjártad legalább az egyik végletet, akkor van kiút.. egyébként csak egy újabb játék, amit ideteszel vagy odateszel elméd középszerű közömbös ködfátylában, mert még mindig nem értetted meg, hogy az egész megnyilvánult létezés egy szimbólum, egy hologram, ami rólad szól, benned zajlik, minden szinten tükröt tart.. hiába töröd össze, az árnyékod elől nem menekülhetsz..

💙

munka az, amit nem szívesen csinál az ember

a munka az nem munka, hanem tevékenység.. nem egy különálló dolog, amit meg kell csinálni, mert muszáj, hanem az élet része, ami rajtad keresztül is megnyilvánul..
ha sikerül begyógyítanod az elkülönültség sebét magadban, hogy vagy te, mint különálló entitás és van a rajtad kívülálló világ, akkor a tevékenység örömöt és boldogságot fakaszt benned, hiszen mélyen megérted, hogy az egyetlen valóságod a jelen pillanat, bármit is tegyél éppen.. mert az élet jelen idejű jelenség.. a létezésedet csak és kizárólag a mostban tudod érzékelni.. ha nosztalgiázol, azt is csak most teszed.. tehát történjen bármi is, tegyél bármit is, azt pillanatról pillanatra tapasztalhatod meg.. ezáltal a nehézség pedig feladatként a belső éberségedet növeli, nem pedig kín és nyűg formájában jelenik meg..
az élet egy kis szegmense ez, de a megértés által a figyelmedet az elsődleges tapasztalati térre, a belső valóságodra irányíthatod és a figyelmed tere fokról fokra birtokba vesz minden területet, így a szélsőséges szenvedés és a hajrá hurrá flesselés és csapatás, vagyis a duális világ két szélsősége helyett megjelenik egy harmadik minőség, ami békés és boldog, ami az elme számára egy befóuszálhatatlan  kiegyensúlyozott középút..
és igen, attól még meg fognak zabálni a szúnyogok, és még a könyöködet is bevághatod de nagyon, viszont a testi fájdalom az egy olyan, amilyen dolog, megtörténik.. viszont a lelki szenvedés, ellenállás, amit az elméddel hozzá társítasz, hogy jajj szegény én, nem ezt érdemeltem, kiszúr velem az élet, stb, az kibírhatatlan..
ez a mérhetetlen lufivá növelhető szenvedéscsomag, amitől megszabadíthatod magad, ha megérted, hogy ezt bizony saját magaddal te teszed.. az elmédben valóságnak hitt gonolatok és viszonyulások láncolatával..
..és ha már az elmédet nem köti le hogy sirassa, sajnáltassa, vagy éppen magasztalja saját magadról kialakított képedet, akkor érezheted meg a belső csendet, aminek terében észlelni kezded a létezést.. ami van.. ami adódik.. ami mindig olyan, amilyen.. hogy a Balaton pont útba esik..

💙☀

együtt lenni

jó lenni.. bárhol, bármeddig, csak úgy.. az együttlétnek nem a mennyisége, hanem a minősége ami igazán fontos.. tudsz-e igazán ellazultan, komfortosan a testedben lenni, mindenféle viszonyulás, akarás, nem akarás és ellenállás nélkül?! 

nem feszülni, hanem lazulni a testedben.. bárkivel, bármikor, bárhol, bármiért..

a létezés már eleve életben tart.. miért is gondolod, hogy bármiért is aggodalmaskodni kell?!

💙

mikor támadsz fel?

a feltámadás benned van.. ha mersz a mélységedbe szédülni.. ez az egész egy szép mese, minden felelőtlen gyerek szeretné elhinni és ragaszkodik is a hitéhez, hogy őt már megváltották, ő érte már szenvedtek, ő érte már meghaltak, neki nem kell semmi mást tenni csak hinni benne.. s közben a legelemibb "bűnöket" követi el a hiányalapú viszonyulása miatt, mert nem lát ki az önössége mögül, mert nem látja az élőt a lényben, s használja őt, a tárgyakat pedig szereti.. hiszen neki nincsen ez meg az, hiányzik emez meg amaz, és hát persze megéri megtenni ezt meg azt, ezért meg azért.. s közben folyamatosan megítél mindent, önmagával együtt.. így épül fel a társadalom.. ez a normális..

és közben boncolgatják ki is volt Jézus, mit is csinált, és miért? a cselekedetei alapján olyan tipikus jóembernek sem mondhatnánk, de hát elmebeteg mégsem lehet?! és nem akarják meglátni a fától az erdőt, hogy Krisztus egy jelkép, lényegtelen, hogy meg-e történt.. amit mond, az üzenet, csak az számít.. nincsen benne semmi amit el lehetne hinni.. 

neked kell megváltani saját magadat! megérezni a saját valóságodat, a határaidat, a belső teredet.. és megtapasztalni, hogy mi a hamis és mi a valóság.. a valóság veled van időtlen idők óta és a részed.. 

ez egy teljesen más dimenzió, mint amit az emberek túlnyomó többsége él.. számukra felfoghatatlan és az érdekeikkel ellenkezik.. mert van érdeke, van az a pénz amiért megéri megerőszakolnia magát.. amíg nem vállal felelősséget azért amit tesz, hiszen csak ő a felelős azért, amit tesz, le nem mond a körülményekre való kiterhelés édes illúziójáról, addig nem kezdheti el a saját stációit végigjárni, ami azt jelenti, hogy többé nem fordul el a félelmétől, a fájdalmától, hanem megérti, hogy mi ez, ami benne zajlik.. ekkor megtapasztalhatja a létezés mélységét és végtelen mindenhatóságát.. a totalitást.. ekkor megváltódhat.. de előbb nem.. addig marad a kicsit így is, kicsit úgy is, de leginkább sehogy sem maszatolása..

viszont az első lépést neked kell megtenni.. az utolsó az élet ajándéka azért, mert már eleve az vagy, aki.. annak születtél már eleve, ami vagy.. még mielőtt kialakítottad és elhitted az énképedet, már akkor is ugyanaz az egy élet nézett ki a szemeiden keresztül, sírt a szádon keresztül, hallotta a hangokat a füleiden keresztül és tapintott a bőrödön keresztül.. pedig a test, amibe érzékeltél még elég kicsi volt, egészen babaszerű.. mindened megváltozott, de a figyelem, ami a legmélyeden érzékeli az érzékszerveiden keresztül jövő jelenségeket, az ugyanaz.. ebben a folyton változó tünékeny világban ez a te egyetlen igaz valóságod..
..és ehhez nem kell meghalnod, csak megértened ezt a végtelenül egyszerű dolgot..
kijössz az elméd sírboltjából.. ez a feltámadás lényege..

💙

a cirmos tulipán..

miért cirmos a tulipán?! semmi értelme.. az életnek nincsen semmi értelme.. egyszerűen megnyilvánul, mert lehetséges.. totálisan magáért való.. az emberi elme keresi az okokat, az értelmet, hogy valami biztonságnak tűnő viszonyulást kialakíthasson az életében, mert túl nagy falat, vagy éppen túl kicsi falat lenne lenyelnie azt, hogy nincs semmi értelme semminek, önmagával az élen..

és miután azt keresi a formában, a felszínen, a jelképben, ami nincs, az ember élete emiatt kettéhasadt és feszült lesz.. egészen addig, amíg meg nem történik a dimenzióváltás, a felszín helyett, meg nem látja a lényeget.. mert csak a lényeg szintjén van bárminek is értelme.. 

ezért paradoxon az egész földi élet.. a felszín szintjén totális káosz és értelmetlen zűrzavar, a lényeg szintjén minden úgy van ahogyan van, nincs semmi kérdés, hiszen a valóság nyilvánvaló.. így aztán az elme szintjén marad az, hogy sem az ezerféle fűszálnak, sem a szárnyaló madárnak, sem a megszámlálhatatlan hópehelynek nincsen semmi értelme.. vagy kreál magának és másoknak valami jól hangzó ideákat, amiben ideig-óráig hihet, de mélyen, legbelül érzi, hogy nem elégíti ki az elhitt gondolat, eszme..

ezzel szemben az élet vansága megkérdőjelezhetetlen.. hiszen már eleve létezik.. a valóság nyilvánvaló.. az élet magáért való.. ami van az teljes, totális és túlcsorduló.. az élet maga az értelem.. miért nem elég neked ennyi?!

🌷💙

ami már eleve van..

a dualitás világában létező, folyton a jó és a rossz megítéléséből születő énkép képtelen megérteni a nonduális misztikus szavait, amit Buddha vagy Jézus is mondott.. csak megmagyarázza, átmagyarázza, kimagyarázza, félremagyarázza.. tehát egyedül a félreértés történhet meg.. az elme számára nem létezik az a transzcendens nézőpont, az a perspektíva, ami felülemelkedik a jó és a rossz meghasadt világán.. a misztikus a valóságban él, mert begyógyult a hasadás sebe lényében, egységessé lett, így láthatja azt, ami van.. sem többet, sem kevesebbet.. az ember vagy megérti mélyen létezésének nyilvánvalóságát, s hogy már eleve az ami, vagy elkülönül ettől, mint olaj a víztől, hiszen a meghasadt ember a jó és a rossz között vergődve nem talál felületet, ahol játszmáit kibontakoztathatná.. a kettő nem egy síkon van.. ha fontosabb a formaiság, a milyenség, a körülmény, akkor képtelen vagy meglátni a valóságot, mert figyelmed fókuszának nincs megfelelő perspektívája, csak a kis önös nézőpontodból nézed a világot, kutatva azt, amit jónak ítélsz, vagy azt, hogy jól járj..

egyetlen gyógymód létezik, bármi mást gondolsz vagy hiszel, ami a dualitás sebét begyógyítja.. egy csendes, belső munka.. a figyelmed egy része mindig éber őre legyen belső terednek.. s ne félj, azonnal érezni fogod, ha hamis vagy, vagy játszmázol, vagy át akarod verni a világot, vagy magadat, bármi okból, de leginkább mert megéri.. a legkisebb képmutatás is a meghasadt hamisságból fakad.. de ha figyelsz, érezni fogod a lelki szenvedést, amivel a tudat próbál felébreszteni, hogy észrevedd mit teszel most.. te teszed és most teszed.. magaddal.. ez jó hír, mert akkor tudsz is rajta változtatni, de csak te.. és csak most.. a felismeréssel, hogy mit teszel..

ez az egyetlen dolog, amiért felelősséget tudsz vállalni, hogy mi van benned.. mégis ez az egyetlen dolog, amit nem akarsz megtenni.. mert először szembesülnöd kellene a rosszaságoddal, hogy nem vagy olyan jó, mint ahogyan gondolod magadról, mint amilyen képet mutatsz magadról másoknak.. és magadnak..
és visszatértünk az énképhez, aminek elhívése az emberi nyomorúság forrása.. mert nem tudod ki vagy.. és ebből fakadóan vannak mások.. egy fájdalmas elkülönült világ, teli félelemmel és fenyegetéssel.. ez az énkép, az önösség világa.. és totálisan hamis.. hiszen csak a fejedben lévő viszonyokon alapszik, amit te gondolsz másokról, a világról, ami illúzió.. a te elhívésed miatt kap energiát és lesz valóságos.. de az csak a te világod.. hét milliárd embernek hétmilliárd külön világa van.. ezért ölt olyan formát az emberi világ, ahogyan most látjuk.. semmi egységesség, semmi együttérzés, csak az önös érdekek..

a felismeréssel, a megértéssel, hogy mit teszel, azonnal kiléphetsz az elmédből, s megpillanthatod a világot olyannak, amilyen.. se nem szép, se nem csúnya, se nem jó, se nem rossz.. olyan, amilyen.. mégis VAN.. és ez nyilvánvaló.. és megfellebbezhetetlen, hiszen a fű akkor is nő, ha nem kéred, a nap akkor is süt, ha nem figyelsz rá, és éjszaka akkor is eljő mindennap ha nem szereted, és a gyermek ha megfogant, akkor is kifejlődik az anyja hasában, ha nem gondolod végig, melyik sejtje hova kerüljön a kis testében..
lásd meg, hogy ennek az egésznek egy parányi része vagy.. már eleve.. mégis tökéletesen egyedi és megismételhetetlen.. ha tudomásul veszed, ha nem.. az egyetlen lehetőséged, hogy tudatában legyél, annak, hogy létezel.. túl van misztifikálva minden.. ez lenne a legtermészetesebb állapota az embernek.. a békés, nem ítélkező, együttérző, egyszeű létezés..

💙