2019. szeptember 28., szombat

haza érni..

ha megérted lényed, otthont találsz önmagadban, így otthon leszel a világban is, bármerre is járj, bármerre is élj.. te fogod tudni legelőször, hiszen megszűnik az a kínzó érzés, hogy nem vagyok a helyemen, nem itt kellene lennem, nem így, nem most.. az épp aktuális valóságoddal szembeni ellenállás tűnik el.. a hiánya tűnik el annak a bizonyos valaminek, amit soha semmivel nem tudtál betömni, csak esetleg enyhíteni ideig óráig.. a vágy tűnik el, hogy valamit magadhoz adj, mert még kínoz a nem vagyok elég jó téveszméje.. 
ha már eléggé szenvedsz, ha már totálisan megjártad legalább az egyik végletet, akkor van kiút.. egyébként csak egy újabb játék, amit ideteszel vagy odateszel elméd középszerű közömbös ködfátylában, mert még mindig nem értetted meg, hogy az egész megnyilvánult létezés egy szimbólum, egy hologram, ami rólad szól, benned zajlik, minden szinten tükröt tart.. hiába töröd össze, az árnyékod elől nem menekülhetsz..

💙