az elme alkotta társadalomban kiteljesedett a halott kultusz.. ami elmúlt, ami nincs, az hiány.. miért azzal foglalkozol, ami nincs?! ami halott?! ami nem létezik?! azért szenvedsz, mert azzal foglalkozol, ami nem létezik! miért nem azzal foglalkozol, ami létezik, ami VAN! figyelmed fókuszát miért nem arra irányítod, ami ÉL?! ne a halottakkal beszélgess, hanem az élőkkel! a halottak nem szólnak vissza, az élők viszont igen.. és lehet hogy olyat, ami nem tetszik! kockázatos dolog.. az élet a legbizonytalanabb létező a világon! kezdj el élni, mert a mókuskerék rabja maradsz mindaddig, amíg az érző felismerés szintjén meg nem érted, hogy a hiány alapú viszonyulásod volt/van/lesz oka minden szenvedésednek.. addig hiányt tapasztalsz meg kint is és önmagadban is, amíg meg nem tudod ki is vagy valójában..
lásd meg, ami van.. ez alatt azt értem, hogy csak azt ami van, és ne azt, amit gondolsz róla! csak érzékeld ami körbevesz, ami a közvetlen tapasztalatod..
és ami a legfontosabb, tapasztald meg, meddig érsz, hol vannak a határaid! mert addig csak gyökerek nélkül sodródsz az élet tengerén.. egyik gondolat a másik után és te jól elhiszed, hol ezt, hol azt, ettől egy hullámvasút az egész életed.. hol fent, hol lent.. a körülmények rángatnak, mint egy szélmalom..
ezek a gondolatok, de mi az, amit még érzékelsz az érzékszerveiddel és mi az amiről már csak gondolkozni tudsz.. ha ezt meg tudod különböztetni, megtapasztalod a lét bizonyosságod.. tudni fogod a határaid, mert odáig tartasz, ami a te közvetlen tapasztalatod, a gondolatok azok már csak a belső teredben jelennek meg.. az nem te vagy..
te vagy maga a figyelem.. legyél tudatos arra, amit a figyelmed horizontjára beengedsz.. ez az egyetlen felelősséged! és a következményeit is te fogod érezni..
ha szenvedsz azt, ha békés vagy, azt..
lásd meg, ami van.. ez alatt azt értem, hogy csak azt ami van, és ne azt, amit gondolsz róla! csak érzékeld ami körbevesz, ami a közvetlen tapasztalatod..
és ami a legfontosabb, tapasztald meg, meddig érsz, hol vannak a határaid! mert addig csak gyökerek nélkül sodródsz az élet tengerén.. egyik gondolat a másik után és te jól elhiszed, hol ezt, hol azt, ettől egy hullámvasút az egész életed.. hol fent, hol lent.. a körülmények rángatnak, mint egy szélmalom..
ezek a gondolatok, de mi az, amit még érzékelsz az érzékszerveiddel és mi az amiről már csak gondolkozni tudsz.. ha ezt meg tudod különböztetni, megtapasztalod a lét bizonyosságod.. tudni fogod a határaid, mert odáig tartasz, ami a te közvetlen tapasztalatod, a gondolatok azok már csak a belső teredben jelennek meg.. az nem te vagy..
te vagy maga a figyelem.. legyél tudatos arra, amit a figyelmed horizontjára beengedsz.. ez az egyetlen felelősséged! és a következményeit is te fogod érezni..
ha szenvedsz azt, ha békés vagy, azt..
 |
| 💙 |
